Praktikusan az otthonunkban - kiskertünkben
A legjobb környezetvédelmi megoldás: a komposztáló kas
Kevesebb hulladék, több környezetkultúra, jó termőföld és saját élelmiszer!
Itt az új, hazai elméből kipattant frappáns kerti találmány, mely komposztáló és veteményes egyben: a komposztáló kas!
A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast.
Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál!
Alkalmazása elsősorban olyan kertekben javallott, ahol kevés a hely, vagy nem jó minőségű – esetleg szennyezett – a föld (lsd. forgalmas út menti kertek, „városi tanyák”).
A belső, 1 méter magas kör maga a komposztáló, a külső 40 centiméter magas kör pedig a veteményes.
A komposztálóból szépen - a gravitáció hatására -, szétáramlanak a tápanyagok, folyamatosan táplálva a külső veteményes részt.
Ha jó alapanyagokat komposztálunk, zöldségeink és fűszernövényeink gyors fejlődéssel és bő terméssel fognak minket megjutalmazni!
A képen látható komposztáló kasban például 15 féle növényt találunk: kétféle paradicsom, karalábé, tárkony, lestyán, medvehagyma, fokhagyma, saláta, eper, szamóca, curry, levendula, zeller, körömvirág, zsálya, bazsalikom.
Kasunk nemcsak biztonságos táplálékforrás, hanem a komposztálással egy csapásra harmadával(!) csökkentettük a kukába kerülő szemét mennyiségét is!
Használjuk igény szerint:
1) A komposztáló kas, mint veteményes
Veteményesként nagyon jó olyan növények számára, amelyek szeretnek csüngeni, és nem jó, ha a termésük a földre ér.
Eper, paradicsom nagyon jól érzi magát benne.
Már meglévő palántákat ültethetünk bele, tetszés szerint.
Ajánljuk továbbá a cukkinit, paprikát, salátát, karalábét, hagyma, fokhagyma, stb. Fűszernövényeket is ültethetünk bele, de mivel ezek kevésbé igénylik a gazdag tápanyag-ellátottságot, érdemes a kas mellé ültetni őket: levendula, zsálya, citromfű, körömvirág, menta…
Ők segítenek majd a kártevőket is távol tartani!
2) A komposztáló kas, mint melegágyás
Tavasszal melegágyként is használhatjuk, ilyenkor néhány hosszú vesszőből formáljunk boltívet, melyet fóliával takarunk.
Ilyen esetben más a külső kör töltése, alulra és a belső körbe friss komposztálandó anyagot, trágyát rakjunk, hogy melegítsen.
Minden magra ajánlott ez a melegágyás, csak figyelni kell az alkalmankénti szellőztetésre és a megfelelő páratartalomra.
TIPP
Ha nagyon tudatosak akarunk lenni, akkor a locsolást esővízzel oldjuk meg, így vizet is spórolunk, illetve növényeink is jobban fognak cseperedni!
Hulladékcsökkentés, komposztálás, kertészkedés, ültetés, csíráztatás – egy helyben!
Ami elbomolhat…
… az természetesen el is bomlik.
De nem mindegy hogy hol…
Ha a kukánkban vagy a lerakón bomlik a szerves anyag, akkor csak a gond van vele.
Ha a kert végében történik meg ez a természetes folyamat értékes tápanyagforrás keletkezik így a következő kerti vagy balkonláda generációnak.
A körforgás nem áll meg, fordítsuk hát a javunkra.
A konyhai hulladékunk 30-40%-a komposztálható, ennyivel kevesebbel tömhetjük a kukánkat és a kukásautót.
A kerti hulladék meg szinte teljes mértékben ide tartozik, bár, mint az látni fogjuk a felsorolásnál, vannak kivéltelek.
Komposztálásról már valószínűleg doktori disszertációk is születtek, és ha mindent tudni akarsz róla, neked is sokat kell olvasnod.
Ha használni, alkalmazni szeretnéd, elég egy-két alapelvet megjegyezned, meg egy-két címet, akitől megkérdezheted, ha kétségeid lennének.
A leggyakoribb kérdés, hogy az adott anyagnak vajon a komposztálóban vagy teljesen máshol van-e helye, de még mielőtt ilyen kérdéseket fogalmazhatnánk, van még egy-két lényeges lépés.
Az elhatározás talán a legfontosabb, nálunk is ez volt.
Előtte már elolvastam kisebb nagyobb kiadványokat a komposztálásról, és bevallom egy darabig az tartott vissza, hogy az derült ki: ezt talán nem is lehet jól csinálni.
Pedig a dolog egyszerű, hagyni kell dolgozni a föld kis élőlényeit, meg a nagyobbakat is (pl. a földigilisztákat).
Persze mindent lehet művészi szinten is művelni, de ez majd a tapasztalatokkal megjön. Szóval el kell kezdeni valahol.
Kell egy hely
Lehetőség szerint a kert végében, árnyékos, félárnyékos.
Mindig a talajra állítsd a kiválasztott komposztedényt, vagy keretet.
A lebontó organizmusok, földigiliszták a földből kerülnek a komposztdombodra.
A komposztáló helyed legyen jól megközelíthető, mert időnként azért van vele dolog. Lehetőleg ne északi legyen az a bizonyos hely. ( Nekünk persze pont északi a kert vége, így kicsit tovább tart az érési folyamat.).
Legyen szellős is, a lebomlás aerob folyamat.
Valamibe pakolni kell
A kereskedelem mindig gyorsan reagál a lakossági igényekre, így már különféle alakú, térfogatú, színű stb. komposztálók között válogathatsz.
Alapvetően fa és műanyag alapanyagúak lehetnek, mindkettőnek vannak előnyei-hátrányai. A műanyag „örök” darab lesz, jól vigyázz hát, hogy a megfelelő desing-t válaszd, mert még az unokáid is azt fogják nézni.
Viszont állítólag gyorsérlelős (hamarább készül el a késztermék).
A mi első komposztálónk maradék lambériából összerakott keret, kb, 5 éves és még „működik”. A fa persze nem annyira tartós, de természetes anyag, bomlik a növényi szervesekkel együtt.
Ja, és arra készülj fel, hogy egy komposztáló nem, vagy csak alig komposztáló. Nálunk 3 keret van, egyben érik a tavalyi, egybe pakolunk és van egy, amelyben a fű szárad, és amit időnként hozzáadunk a most pakolt kupachoz.
Mit tehetünk bele?
Komposztálóba NÖVÉNYI eredetű konyhai és kerti hulladékokat tehetünk.
Ide kerülhetnek a zöldségek és gyümölcsök maradványai, tojáshéj összetörve (lebomlik mindenképpen csak sokáig tart), szobanövények elszáradt részei (persze csak, ha a vízhiány vagy a kor és nem betegség az elszáradás oka), kávézacc, teafilter, növényevő kisállatok elhasznált alma, a kertből nyesedék, falevelek, lehullott gyümölcs, fű, aprított ágak, gallyak …
Viszont nem kerülhetnek a komposztunkra ételmaradékok, állati eredetű dolgok, étolaj, régi savanyúságok, nagy mennyiségű mag (pl. meggydzsem befőzés után…), húsevő kisállatok alma.
A fű komposztálása nem automatikus, mivel a frissen kaszált fűnek nagyon nagy a nedvességtartalma.
Ha rögtön rátesszük a többi anyagra, befülledhet a komposztunk.
Pedig a komposztálódáshoz levegő kell… Szóval a füvet elő lehet szárítani a kaszálás helyén, aztán részletekben adagolni a dombhoz.
Ha eléggé ügyesek vagyunk és a kerti gyomokat még virágzás előtt elcsípjük, akkor az mehet a komposztra, de ha már felmagzott, akkor nem.
A komposztálódás folyamán elég magas hőmérséklet is lehet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyommagvak, vagy egy részük, ezt túléli.
Kis mennyiségben a komposztunkra kerülhet papír (elhasznált tojástartó karton, újságpapír, szalvéta), fahamu, pamutszál - lebomlik, ugyanúgy, mint a faforgács, fűrészpor.
Kérdéses sokszor, hogy a nem hazai gyümölcsök (citrusfélék, banán) héja bekerülhet-e a komposztunkba.
Hát ez döntés kérdése, főleg, hogy ezek héját erős vegyszerekkel kezelik, de természetesen növényi eredetűek és lebomlanak…
Vannak aztán más trükkös dolgok is: pl. a dió-, tuja és fenyő maradványait sem javasolják a szakértők a kezdő komposztálóba, ezeket elő kell bomlasztani, majd 1-2 év után a meglévőhöz keverni.
Ha ilyen kérdéssel találkozunk, kérjünk szakértői tanácsot.
Társasházban is?
A komposztálás persze a kertes házban élőknek a legegyszerűbb, de egy kis akarattal és szervezőerővel társasházakban is megoldható.
Erre több példa van már országszerte, egy-két esetet bemutat a Csalán Egyesület honlapján található „Élj zölden társasházban” kisfilm (http://www.csalan.hu/hirek/filmjeink).
Ha többen használjuk a komposztálót, fontos, hogy egy nyelvet beszéljünk, egyezzünk meg, hogy mi kerülhet a komposztálóba és mi nem. Ha van egy felelőse, egy „komposztmester” (aki tudja milyen a jó komposzt, vagy nem fél megkérdezni), az mindenképpen sokat segít.
Az ipar és a kereskedelem akkor is a segítségünkre siet, ha a balkonon szeretnénk komposztálni, már erre a területre is kaphatóak edények.
Ügyes komposztálás a kertben
Ásógépet készített egy túrkevei földműves
"Kísérletezgető kedvű főhősünk "elmés szerkezetet" fabrikált, mely igen egyszerű, ránézésre is látszik."
Ahogy megtekintjük a videót, az is látszik, hogy elég gyorsan fel lehet ásni vele az adott területet.
Vajon gyorsabban, mint a hagyományos ásóval?
Sajnos a filmből nem derül ki, hogy mennyivel könnyebb a száraz talajt ezzel az ásógéppel felásni, mint a hagyományos eszközzel, de aki már ásott valaha, könnyen fogalmakat alkothat anélkül is, hogy kipróbálná a kísérleti darabot.
A film végén látható egy másik eszköz is, az félig-meddig szintén a rotációs kapa elvén működök, derül ki a hozzáfűzött kommentből.
Akarva-akaratlanul is azon gondolkodtam a cikk írása közben, hogy mitől gép az ásógép, és esetleg lehetne-e telepíteni az emberi erő helyett vmi mást a hagyományos ásóra.
Bár utóbbi technikailag biztos megoldható lenne, és így biztos elkerülhető lenne az ásással együttjáró nehéz fizikai munka is, úgy gondoljuk, nem érné meg.
Környezetvédelmi szempontból az energia felhasználása nyilvánvalóan környezetszennyezéssel, CO2 kibocsátással járna, még ha kevéssel is, vagyis a láncfűrész mintájára felesleges lenne hasonló eszközt kifejleszteni.
Arról nem is beszélve, milyen zajszennyezést okozna, hisz a láncfűrész hangja maga sem "kellemes".
Vagyis ha belegondolunk abba, hány kertből kellene adott esetben berregő hangot hallanunk, a nevetésen kívül az is eszünkbe jut, milyen felesleges mindez, és mennyi torzsalkodáshoz vezetne a zaj a szomszédok között.
A gondolat azonban, hogy saját fizikai erőkifejtésünkkel, ugyanakkor egy hatásosabb eszköz életre hívásával könnyebbé tehetjük a munkát, üdvözlendő, így talán már a közeljövőben láthatunk "modernebb" eszközökről is videót itt a neten.
A film itt tekinthető meg:
Aki pedig nem hisz az ásás, kapálás, azaz a földforgatás mindenhatóságában, az olvassa el korábbi cikkünket:
Egy holland fotós példamutatása egy kis magyar faluban - Egyszerű és zseniális találmány
A Nap energiáját felhasználó sütőkkel
segítene egy holland fotós a Baranya megyei falu, Gerde rászorulóin.
„Pofonegyszerű ez a szerkezet, mégis zseniális” – mondta Hans Molenkamp.
A sütőt ő találta ki: egy fólia a nap erős sugárzását egy dupla üvegen keresztül a sütőbe tükrözi, melyben akár 300 Celsius-fokig is felszökhet a belső hőmérséklet.
A hollandok öt éve élnek Gerdén, s a falubeliek azt mondják, üde színfoltjai a Béke utcának.
„Mindennel foglalkoznak a kertben, ők mindent saját maguk megtermelnek” – mondta Kátai Lászlóné helyi lakos.
És nem csak maguknak. Ilyen sütőből még vagy tíz készül, amelyet Hans Molenkamp a falu nehéz sorsban élő lakóinak ajándékoz.
„A falu épülését szolgálja”
„Be is csukhatod a szemed, és láthatod, hogy a körülötted élő embereknek problémát okoz a mindennapi betevő és a pénz, vagy be is csöngethetsz hozzájuk, és segítheted rádöbbenteni őket arra, hogy tudnak magukon segíteni” – mondta a holland fotós.
Gerde egy zsákfalu Baranyában.
Munka alig akad, a közlekedés nehézkes, és folyamatosan fogy a népesség.
Hans Molenkamp tevékenysége végső soron ezen is változtatna.
„Nekem mint polgármesternek nagyon nagy segítség.
Olyan ötletekkel jön elő, ami a falu épülésére szolgál” – emelte ki Vargáné Papp Györgyi, Gerde független polgármestere.
A fotós legközelebb a zöld gondolatot hirdető művészeknek szervez alkotótábort Gerdén.
Forrás:
Kép forrása: http://mno.hu/video
Napkollektor házilag
(forrás: út a jövőbe)
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
blog oldalam:
