MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL
„Hitében él a nemzet”
Gyökerek - Ott, ahol a Szeret vize szompolyog
A moldvai csángók - az 1990-ben készült dokumentumfilm a Kárpátokon kívül élő mintegy 200 ezres magyar népcsoport életét mutatja be Klézse és Pusztina környékén.
(Szakértő-riporter: Halász Péter)
Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.
Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.
A dokumentumfilm végén egy katolikus lelkész, aki Szászrégenben szolgál, de a Bákó megyei mintegy 8 ezres lakosú Lujzikalagorból származik, szomorúan mondja, hogy szülőfalujában nincs változás, az egyszerűsége miatt a népét nagyon félrevezetik.
A népe haldoklik, segítségre lenne szüksége, de nagyon nehezen megy a csángók öntudatra ébresztése, tette hozzá lehangoltan a fiatal tisztelendő.
Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...
Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...
MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL
„Hitében él a nemzet”
/ térkép a Bákó környéki csángó településekről /
Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán terül el.
Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt.
A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok által irányított Moldvai fejedelemség.
Egyes kutatók szerint már a honfoglalás idejéből maradtak itt magyarok.
A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat.
Megindult a kunok térítése is, létrejött a Milkói Püspökség.
A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok átköltöztek Magyarországra.
A tatárjárás után a magyar királyok a Szeret folyó partján újabb határőrvonalat létesítettek. Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek.
A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek, Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb.
A magyarok mellett szlávok és oláhok települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot Moldvában.
A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka volt.
Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb.
Több moldvai bojárnak magyar felesége volt.
Moldva Nagy István, Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király megsebesült és visszafordult.
1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.
1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.
A kapcsolatok a török időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült Románia.
A középkor folyamán továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.
Ma Moldvában mintegy 250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat a románok ma is magyaroknak nevezik.
A nagymértékű elrománosítás ellenére még ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.
Bár buzgó katolikusok, csak elvétve voltak magyar papjaik. Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években.
Ekkor viszont közel 200 településen.
A kommunista diktatúra idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a csángó falvakból.
Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket.
Akinél ilyet találtak, azt megverték.
A magyar nyelvű oktatást megszüntették.
Katolikus, "janicsár" papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai falvakba.
Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart.
Magyar nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük.
A magyar falukat román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói is kisebbségbe kerültek.
A dolgos, hívő katolikus csángók nagy szegénységben élnek.
A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek.
Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske.
A felnőtt férfiak többsége eljár dolgozni.
Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.
A még magyarul beszélő falvakban is folytatódik az elrománosodás. Bár a nagyszülők, főleg a nagymamák, többnyire nem is tudnak oláhul, a középkorúak már kétnyelvűek.
Igaz a románt sem tudják rendesen.
A gyerekeket általában születésüktől kezdve románul tanítják, mert román tudás nélkül nem veszik fel őket az óvodába, ill. már az első osztályokban megbuktatják őket a román tanárok.
A magyar nyelvet az utcán, s főleg a nagyszülőktől szedik magukra, ám írni és olvasni nem tanulnak meg magyarul.
A "forradalom" után egyes falukban néhányan saját házukban kezdték a gyerekeket írni-olvasni tanítani magyarul.
Később a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezte a délutáni és hétvégi foglalkozásokat.
2002-ben sikerült először elérnie a szövetségnek, hogy két településen az iskolai oktatás keretében, idegen nyelvként heti 3 órában tanulhassanak a gyerekek magyarul írni, olvasni.
A román hivatalos szervek és a román papok ellenállása ellenére ma már 14 faluban iskolai órarendbe iktatva mintegy 1200 gyerek tanul magyar nyelvet.
Mintegy 100 gyermek már magyar nyelvű középiskolában tanul tovább, többségük Csíkszeredában kollégista.
Szaporodik a magyar nyelven diplomázó fiatalok száma is.
A magyar nyelvű oktatás költségeit a Szövetség nagyrészt adományokból, elsősorban a keresztszülő programban részt vevők befizetéseiből fedezi. / Keresztszülőprogram. /
A moldvai magyarok, csángók, kiapadhatatlan forrása a magyar néprajzkutatásnak.
Náluk még eleven hagyományok a középkori magyar szokások, nyelv, versek, balladák, énekek.
Népviseletük színes, s jellemző az adott településre.
Népviseletük színes, s jellemző az adott településre.
Ha népviseletben vannak, amely az idősebb korosztályoknál még ma is természetes viselet, az öltözékéről felismerik, ki melyik faluban él.
/www.erdely-szep.hu /
Csángó-fesztivál 2010
Csángó
Moldvai csángó gyerekek néptánca
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
blog oldalam:
