Hargita
"Nem sírok én édesanyám, csak a szemem könnyes."
"Itt valójában istenhez hiszi magát közel a természet nagyszerűsége által meghatott, a világ semmiségei fölé emelkedett ember, itt minden érzés isteni, minden gondolat ima...
..., minden eszme ihlettséggel határos, egy ily pontról való széttekintés, a természet roppant nagyszerűségének szemlélése lehetetlen, hogy költői gondolatokat ne ébresszen..."
Hargita - A székelyek szent hegye
Papp János:
Szépséges Hargita!
Te szépséges Hargita!
Színpompás Kárpátok.
Magyarok szent hona!
Létező, díszes világom.
Mindenható kék égbe
szárnyalj, Turulmadár!
Istennek szeme fénye,
napsugárba ragyogjál.
Dalold búsan bánatod,
létednek ártó keservét.
Hogy az igaz boldogság
Székelyföldre érkezzék!
Lelkeknek virágzó álma,
áldás adta tisztesség!...
Sorsunk drága válsága,
csodákat tárt Éden-kép.
Gyönyörre ért káprázat,
remény telő üdvözlégy...
Kereszt tündöklő vágya,
minket mindig szeressél!
Védd csonka Nemzeted,
magasztosan egyesítsd!
Könnyeiddel örvendezz!
Sok átérző Magyar szív...
Gyógyítsad betegségét,
teremtsél ott méltóságot.
Testvérien, igen büszkén,
Magyar érte hőssé váljon!
Orbán Balázs: A Hargita (részlet)
"E havas hosszu lánczolata csak nem párhuzamosan vonul el a határszéli Kárpátokkal, egy sokkal szilárdabb és nemesebb anyagu (trachyt) belső védfalát képezve a hon keleti határának.
Lánczolata északra Gyergyó mellett felnyulik egészen Erdély északkeleti határaig, mig délre egészen a Barczaságig ágazik le.
E nagyszerü havas...
...zöme az egész székelyföldet, s fél Erdélyt befutó hegylánczolatoknak, onnan mint középpontból oszlanak szét a hegysorok minden irányban, onnan erednek a völgyeket termékenyitő patakok, ott teremnek a drága érczek, ott tenyésznek a sudar fenyvesek, de annak az ég felhői közé felnyuló tetején szülemlik a vihar, onnan támad a mindent elsodró szélvész és árviz is, azért a székely félelmes tisztelettel tekint mindig ezen három csucsos ős havasra, melynek tetejét hó ezüstözi gyakran még akkor is, midőn alant ért kalászt lengetnek a szellő fuvalmai.
Ezen havas egészen székely, s én mint olyan valódi székely gobé, nem állhatok ellent a vágynak, hogy annak e bérczes kis hazába mindenüvé ellátszó viharos tetejét meg ne másszam, annál is inkább, hogy ezen sok tekintetben érdekes havas még senki által kellőleg megvizsgálva és ismertetve nem volt."
Továbbá itt: http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/19.html
Dobos Ferenc: Fenyő a Hargitán
Földrengés, vagy villámcsapás alatt
A Hargitán egy szikla meghasadt.
Tenyérnyi rés volt. Az esők, a szelek
Mind vittek abba néhány porszemet.
És évek múlva oda hulatott
Madár, vagy szél egy kis fenyőmagot.
Az a mag megszerette ott a földet,
S más tavasszal már mint kis fenyő zöldelt.
Gyökereit sziklába kellett vágja,
- S mégis egyre szebb lett a koronája.
Száz szél vihar támadta, hogy kidöntse,
- De csak annál erősebb lett törzse.
őseink az ily fenyőktől tanulták meg talán,
Hogyan lehet megélni a Hargita oldalán.
És mi, mai székelyek is ha élni akarunk,
A kőből is kenyeret kell szoritson a karunk.
Dutka Ákos: A Kárpátok dala
Míg áll a Kárpát büszke gránitorma
s fiút fogannak rab magyar anyák,
tekintsetek az örök csillagokra
s daloljátok a Kárpátok dalát:
e bérc örök, s a rabló bűn múlandó,
gránithatárt itt istenkéz emelt,
mit megcsúfolhat millió halandó,
de földi törvény nem dönti e pert...
Földeinket bár rablók cibálják -
örök határunk mégis csak a Kárpát.
Míg áll a Kárpát büszke gránitroma -
és délre folynak onnan a folyók,
hegyek szívének kincsét ide hordva,
érett kalászért küld cserébe sót.
Gránitkart, mely földünk ölbe fogja,
örök ölelésre istenkéz emelt,
kit megcsúfolhat millió halandó,
de földi törvény nem dönti e pert,
földeinket bár rablók cibálják,
örök határunk mégis csak a Kárpát.
E gránitölbe zárt nagy róna hantján
apánk csontjából terem a kenyér,
anyánk csókjának íze él a magván,
e szent magon, mely mindennel felér.
E gránitölben egy a Sors örökre,
együtt jár telelni innen a madár.
Nincs a földnek oly hatalmú ökle,
ki ős vizeknek új törvényt csinál...
Földeinket bár rablók cibálják,
örök egy várunk mégis csak a Kárpát.
Dutka Ákos
(Nagyvárad, 1881. szeptember 11. – Budapest, 1972. december 27.)
magyar költő, újságíró.
Kárpátia - Ott, ahol zúg az a négy folyó
Továbbá:
-A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:
-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
-Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:
-Magyar mitológia és rovások:
-Az Arvisurából - részlet 1.:
-CSABA KIRÁLYFI:
-Magyarul beszélő indiántörzsek:
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
blog oldalam: