A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK
A tánc a lélek érzése
Táncoltál már úgy, hogy eggyé váltál a tánccal, hogy nem voltál te és a tánc?
„A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.”
*
"Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz."
*
"Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod."
*
"A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője."
*
"A szép mozgás a szem muzsikája."
*
"A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül."
*
„A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.”
*
„Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.”
Tánc - Murai Katalin festménye
A magyar néptáncok
A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal.
A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki.
Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született.
A magyar néptánc típusai:
A magyar néptáncok változatos ...
formáit,
fajtáit,
zenekíséretének dallamait,
a résztvevők számának és nemének változásait,
előadásának módjait és alkalmait...
figyelembe vevő rendezés előtt több lehetőség is áll.
A táncforma meghatározásánál a legáltalánosabb jegyeket vesszük figyelembe:
- hány résztvevő,
- milyen alakzatban,
- egymással milyen viszonyt alkotva táncol.
Ezek alapján különböztetjük meg:
a szóló,
kettős (páros),
hármas,
négyes,
kis- és a nagycsoportos táncokat.
A csoportos formációk között lehetnek:
kötetlen
és kötött alakzatú táncok.
Kötetlen a forma, ha nincs megszabva és állandóan változhat a táncosok egymáshoz képesti viszonya,
a kötött alakzatok között legáltalánosabb a körben táncolás.
A műfaji besorolásnál az előbbiekben említett szempontokat:
- a táncosok neme,
- korosztálya,
- és a táncok célja,
- szerepe alapján bővíthetjük.
A nemek és korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk:
férfi-, női-, legény-, leány-, gyermek- és vegyes táncokat, a táncok
Célja szerint pedig beszélhetünk:
szórakozó-, bemutató-, harci-, szertartásos-, játékos- és utánzó táncokról.
A táncforma és a műfaj együttes alkalmazásával már jól körülhatárolhatunk egyes csoportokat, de a táncok többalakúsága megnehezíti az egyértelmű osztályozást.
Pontosabb, és egyben a legszűkebb kategóriát a tánctípusfogalmának bevezetésével lehetett létrehozni.
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
Martin György (1932-1983), a magyar néptánckutatás egyik legkiválóbb képviselője szerint a tánctípus:
egy meghatározott tartalmi, formai és zenei keretbe tartozó táncváltozatok összessége.
A típusok altípusokat és típuscsaládokat is létrehozhatnak, mely eltérő földrajzi-történeti fejlődésük következménye lehet.
A tánctípus olyan rendező elv, amely alapján a legátfogóbb és legátláthatóbb kép adható a táncok rendszeréről.
Témánk tehát a magyar néptáncok rendkívül sokrétű hagyományát tánctípusokba rendezve mutatja be.
A magyar néptáncok alapvetően két fő történeti stíluskörbe tartoznak:
- a régi
- és az új stílusba.
Régi stílusú néptáncaink:
A tánc a különböző táncdivatok hatására lényegesen gyorsabban változó műfaj, mint népi kultúránk egyéb ágai.
Pontos formáiról, és különösen mozgáskészletéről hiteles történeti forrás nem maradt fenn, így néptáncaink történetében nem tudunk olyan mély nyomokat hagyó rokon népi párhuzamokat kimutatni, mint népzenénk vagy néphitünk esetében.
Ismereteink alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek.
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
A magyar - s a vele együtt élő többi Kárpát-medencei nép - tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között.
Amíg tőlünk keletebbre megmaradtak az archaikus lánc- és körtáncok, addig Nyugat-Európában a reneszánsz eredetű páros táncok továbbfejlődtek, szabályozott formát vettek fel.
Nálunk, azaz Kelet-Közép-Európában a szóló- és páros táncok rögtönzött előadásmódja maradt fenn.
A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre.
Az új táncok jelentős mértékben kiszorították a régieket, amelyek csak a peremterületeken, Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, Erdélyben, s ott is a parasztság archaikusabb kultúrájú rétegeinél, mint például a pásztoroknál, vagy rituális (pl. lakodalmi) szokáskörnyezetbenmaradtak fenn.
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
Régi táncrétegünkbe tehát azokat a táncokat soroljuk, amelyek bizonyíthatóan már a 18. századi változások előtt léteztek.
E táncok kísérőzenéje a magyar népzene régi dallamaiból, és a késő középkorban divatos nyugat-európai tánczene folklorizálódott darabjaiból áll.
A dallamokra a 2/4-es ütembeosztás, a 80-120-as metronómszámú tempó és a nyolcados alapritmus jellemző.
Néhány tánctípus esetében, mint egyes leánykarikázóknál, a botolóknál, vagy néhány vonulós páros táncnál, fennmaradt a páratlan metrikai lüktetés és az aszimmetrikus ritmus is.
A régi stílusú táncaink két nagy csoportra oszthatjuk:
- a műfajilag kialakulatlan, archaikusabb dunántúli és északkelet-magyarországi eszközös pásztortáncokra és ugrósokra,
- valamint az egységesebb és fejlettebb szerkezetű erdélyi legényesekre és régi páros táncokra.
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
Új stílusú táncaink:
Az új táncstílus a 18. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki.
A többnyire kulturális önellátásra berendezkedő jobbágyság elindult egy sajátos kelet-közép-európai paraszti polgárosodás útján és bekapcsolódott a nemzeti kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatába.
Az új táncstílus kialakulása csak áttételes eredménye a kor gazdasági-társadalmi változásainak.
A változás fő tényezője esetünkben a megjelenő táncdivatok sorozata, amelyek időben és térben eltérően hatottak.
Egy-egy újabb hatás esetleg csak időlegesen, felszínesen érintette a korábbi hagyományt, és voltak közöttük olyanok, amelyek az új táncstílus kiindulási pontjaként értelmezhetők.
Az új magyar táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalmak áramlatával.
Magyarországon kezdetben a rendi jellegű függetlenségi törekvésekkel indult meg ez a folyamat, amely főleg a nemzeti külsőségekhez való divatszerű ragaszkodással kapcsolódott össze, és a nemzeti nyelv, irodalom, viselet, zene és tánc magyarosításában nyilvánult meg.
A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak.
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
Ekkor alakult ki a lovas katona nemzet mítosza, melyhez leginkább a méltóságteljes, hősi pátoszt kifejező lassú, - Csokonai szerint - ázsiai gravitást(komolyságot, méltóságot) magában hordozó férfitánc illet.
A nemzeti zenei karakter megfogalmazása is a verbunkból indult ki, s az első műtánc kísérlet, Szőllősy-Szabó Lajos 1840-ben készült "Körmagyar" c. koreográfiája is e táncot választotta témájául.
A 19. század közepétől már a modern igényeknek megfelelő nemzeti társastánc kialakítására is törekedtek.
Mintának a francia és lengyel kötött szerkezetű páros táncokat tekintették, de később az elemi erejű csárdás divat elsodorta e műtáncokat.
Csárdás - Hegedűs Tünde festménye
A csárdás elterjedésében nagy szerepet játszottak a "táncmesterek", aki az új nemzeti táncokat a mezővárosi és a paraszti közösségekben tanították.
Hatásuk azonban időleges volt, mert a tánciskolás szabályozottsággal szemben a parasztság megtartotta kötetlen, szabályozatlan előadásmódú férfi- és páros táncait, s csak motívumokat kölcsönzött a tankoreográfiákból.
Az új stílusú verbunk és csárdás divat alapvetően megváltoztatta a magyarság, és bizonyos mértékig a vele együtt élő egyéb nemzetek tánckultúráját.
Az új stílus végső fejlődési fokozatának a verbunkból, valamint a lassú és friss csárdásból álló táncciklust tekinthetjük, amely a 19. század második felére alakult ki.
-Énekes leánykörtáncok:
Déli leánykarikázók
Északi leánykarikázók
Erdélyi leánykarikázók
Borsodi karikázó
-Eszközös táncok:
Botolók
Kanásztáncok
Söprűtáncok
Szóló botoló
-Ugrós táncok:
Dél–dunántúli ugrós
Somogyi - páros ugrós
Duna menti és Galga menti ugrós
Mars
Rábaközi dus
Alföldi ugrós
Nagy ugrós
-Legényes táncok:
Bukovinai silladri és csíki féloláhos
Mezőségi sűrű legényes
Maros–Küküllő–vidéki pontozó
Kalotaszegi legényes
Kalotaszegi legényes
-Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
-Magyar (négyes) táncok
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
-Régi páros táncok:
Lassú tempójú vonulós és forgó táncok
Közepes tempójú forgó-forgatós táncok
Lakodalmi forgós tánc
Gyors tempójú forgós táncok
-Verbunk táncok:
Körverbunkok
Szóló verbunkok
Rábaközi körverbunk
-Csárdás táncok:
Körcsárdás
Körcsárdás
Duna menti csárdás
Tisza menti csárdás
Erdélyi csárdás
Hármas csárdás
Rábaközi csárdás
-Balkáni eredetű táncok
Balkán táncegyüttes
-Polgári társastáncok
Magyar táncok - Józsa Júlia alkotása
-Néptánc - gyűjtemény:
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny
Néptánc – képgyűjtemény:
Néptánc – mozgóképgyűjtemény:
Néptánc – hanggyűjtemény:
Néptánc – feladatgyűjtemény:
A Csillagszemű Táncegyüttes
A Csillagszemű TáncegyüttestTimár Sándor koreográfus
és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban.
Az Együttes a mai napig Magyarország egyetlen magántársulata, amely minden állandó támogatás nélkül, saját erőből érte el hazai és nemzetközi sikereit.
Létszámát tekintve is egyedülálló, hiszen több, mint 700 fős tagsággal rendelkezik 3 éves kortól a felnőtt korosztályig.
Az oktatás a Timár módszer segítségével történik, melynek lényege,hogy minél több gyermek, minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal, de nem csak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe.
Erre az eleven élményre - csodálatos nevelő ereje és közösségteremtő hatása miatt - a felnövekvő nemzedéknek rendkívül nagy szüksége van.
web oldaluk:
Tánc - idézetek:
"A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője."
(Richard Wagner)
"A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt.
Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc..."
(Kalidásza)
"A természet lábakat ad nekünk és a művészet megtanít használni őket."
"A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..."
"A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai."
„Ha elsajátítottad a lépéseket, elkezdheted megtölteni lélekkel."
(Philip Toshio Sudo)
“Énekeljetek, táncoljatok, legyetek vidámak, de hagyjátok egymást egyedül járni. Ugyanúgy, ahogy a hárfa húrjai is egyedül vannak, de ugyanarra a zenére rezdülnek.”
(Kahlil Gibran)
"A tánc verítékes munka?
Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol.
Kutatod a tökéletest.
Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül.
Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod."
(Fred Astaire)
"És legyen elveszett minden olyan napunk,
amelyen legalább egyszer nem táncoltunk,
És legyen fülünknek hamis minden állítás, ha nem csattan fel vele együtt legalább egy kacaj."
(Nietzsche)
"... fejezd ki tánccal mindazt az energiát, ami felszabadult benned.
Az egész tested tele lesz energiával, hagyd, hogy ez az energia a táncon keresztül fejeződjön ki.
Igen fontos a tánc..."
(Osho)
…Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz…
"Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt,
Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának,
Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne,
Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.”
(Andrew Matthews)
Amikor érzem a zenét, elvesztem az irányítást
az eszem, a testem, a szívem és a lelkem fölött.
A tánc nem egy alak, ez az élet egy útja.
"Te vagy a táncért, nem a tánc érted, és ezt addig használd ki, amig teheted"
"A tánc nem szenvedély az elején csak egy életérzés belekezdesz és nem tudod abba hagyni!
Ekkor válik szenvedéllyé!"
"A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be."
(Cezare Negri)
„Tánc közben az lehetsz, ami csak akarsz lenni abban a pillanatban.”
" A táncban nincsenek szabályok.
Ha igazán érzed a zenét, nem csinálhatod rosszul"
"A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá."
"Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer."
"A tánc a lélek rejtett nyelve."
"Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni.”
"Az ember legigazabb kinyilvánulása a tánca és a zenéje...a testek sohasem hazudnak."
"Nem olyan emberekre vágyom, akik táncolni akarnak.
Olyanokra, akiknek táncolniuk kell."
"Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod."
"A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát.
A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus."
"A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..."
"Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának.
Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának.
Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg."
"A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás. "
"Lehet-e nagyobb boldogság a Földön, mint az angyalok táncát utánozni?!"
"Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni."
"Ahol van Swing, ott van út is." :-)
(forrás: szepkepek.bloglap.hu/Ács Erika/tudásbázis)
Továbbá:
1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:
2.Hargita:
3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:
4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:
5.A pozsonyi csata:
6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:
7.Az utolsó Táltos:
8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk
9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:
10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥
12.Húsvéti népszokások, hagyományok:
13.CSABA KIRÁLYFI:
14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
15.MIENK VAGY ERDÉLY:
16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:
17.A magyar népviselet és a szakrális geometria:
18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html
19. Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:
20. Székelykapuk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html
21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html
22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html
25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html
26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html
27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html
28. Szent Márton a néphagyományban:
30. November - Szent András hava:
31. Az őrségi = ősrégi jelkincs:
32. Miklós - napi hagyományok itthon:
34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:
36. A szólásainkban rejlő tudás:
Szeretettel,
Gábor Kati
Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:
blog oldalam:
