Közeleg a Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe

Közeleg a Tavaszünnep

– a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe

Az ősi pusztai múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe.

A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik.

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak e napoknak.

A tavasz csillagászati kezdete erre a napra esik, amely a nap állállásától függően általában március 21-ére datálható, idén ez az időpont március 20. napja.

Ezen a napon a nappal és éjszaka hossza megegyezik.

Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre.

Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát.

A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást.

A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri.

A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.

“Rügyfakadás” – Tavaszünnep -Magyarországon, Gyenesdiáson

A legtöbb rokon népünknél kiemelkedő ünnep a Tavaszünnep.

Kazakisztánban, például 3 napos munkaszünettel ünnepelnek, a keleti népeknél ugyanis ez számít igazán az újév kezdetének.

A tavasz, a természet újjáéledése, a szerelem, a termékenység ünnepe, szkíta múlttal rendelkező hagyomány.

A közép-ázsiai népeknél Nauryz-nak (Nevruz, Naurus, Naurusz) hívják, mely a szkíta (óperzsa) gyökerű, Nav – Ruz szóösszetételből származik, jelentése Új – Nap.

A kazakoknál ilyenkor szintén felelevenednek a régi (iszlám előtti) sámánista, Tengrista hagyományok.

A természet tisztelete áll a középpontban, (lovas) sportjátékokat szerveznek, fákat és növényeket ültetnek, a parkokat megtisztítják.

Nauryz ünnepén szertartásos ételfogás a “nauryz közse”, melynek 7 összetevőből kell állnia, ezek szimbolizálják a egészséget, boldogságot, sikert, bölcsességet, növekedést, gazdagságot és az Ég védelmét.

A kazakisztáni Nauryz, a Tavaszünnep

Magyarország, IX. Tavaszünnep – Hagyományos íjászverseny Körmenden

Az ünnep legfontosabb üzenete az ember harmóniája a természettel, a régi hagyományok örökségének fenntartása.

A tavaszi nap-éj egyenlőség, a tavaszi megújhodás megünneplése Magyarországon is évről – évre népszerűbb a hagyományőrző közösségeknél.

Szerte az országban szertüzek gyúlnak március 20-21-ét követő “újjászületés” hetében. Ismét visszatérünk őseink természetközpontú felfogásához, ünnepeihez, melyek nem tűntek el az elmúlt időszakban, csak kissé elhalványodtak.

Gyújtsuk hát újra a lángot!