TURÁNI NÉPEINK/2.

TURÁNI NÉPEINK/2.

A magyarok eredetét a turáni népeknél kell keresni, és nem a finnugoroknál!

Ujgurok - Dávid Júlia alkotása

„Földi Élet hajnalán az Égből jött Ősanyánk,

Anyahita-Ardvisura elhozta tanítását.

Igazat szólt! …Arvisura.

Ata-Isis Ősatyánk megteremté birodalmát,

Gyermekei a Tóremek megalkotják a hét szintes Életfát.

Földi világ, Égi világ Egy lesz.

Anya hite terjed, mert egyek leszünk az Égiekkel, kik elküldték a tudást.

Egybe kelt az Ég a Földdel, annak jó Életével, fákkal, növényekkel, állatokkal emberekkel.

A tudás, a hit, a szeretet eggyé kovácsolta az alsó világot.

Szövetséggé Agaba tette, az örök időkre megkötött 24 Hun Törzsünk Szövetségét.

Földi – Égi Birodalom a miénk, hol Hit, Szeretet és a Tudás.

Mert a Világfán élők nem maradnak soha egymaguk.

Szövetség a Földön az Égben.

Anyahita Ősanyánk gyermekei szétszóródtatok a Földön.

Éltünk e szellemben, összetartozván jóban s rosszban.

De több ezer év után Égi-Földi szövetségünk meggyengült.

Hol a hitünk, hol a szeretetünk?

Ardvisura-Anyahita, az Igazszólás benned van, ha hiszed és megéled az...

...Életfa egységét..., annak szeretetét, melynek része vagy.

Legyünk eggyé Hun testvérek, kik egy Anyától származunk, egy Vérből.

Magyarok, Úzok, Jászok, Kunok, Avarok, Kabarok és Székelyek,

Kazahunok,Türkök, Tunguzok, Üzbégek, Kirgizek, Lettek, Bolgárok, Manysik, Hantik, Marik, Tatárok, Mongolok, Manzsuk, Suomák, Vótok, Baskirok, Ujgurok, Észtek, Komik, Csuvaszok, Vepszék, Mordvinok.

Szkíták, Saka-szkíták, Pamír-szkíták, Parszi-szkíták, Baka-szkíták.

Örmények, Kovádok, Sambék, Karjalaiak, Garaúzok, Szavárdok, Élamiták, Hokjenek, Fokjenek, Hikszoszok, Pártusok, Sumirok, Szabírok, Szogdok, Ahájok, Barszilok, Muromák, Mescserek, Akkádok, Alánok, Azeriek, Kurdok, Onugorok, Tuvák, Burjátok, Káldorok, Etruszkok, Baszkok.

Jürcsik, Ajnók.

Indijók, As, Maja, Béla és Kecsuák, Aymarák, Uruk…

Sokan elvesztek, sokan beolvadtak, sokan megfogyatkoztak.

Arvisura, a titkok őrzője, az Igazszólás üzen nekünk.

Vízöntő Világhónap hajnalán, Tiszta vizet önts a kupába a Tiszta forrásból!

Test, Lélek, Szellem, Ég, Föld…a Nagy Természet segít az úton.

Tudd, rajtunk múlik!” - Arvisura

A 24 törzs népei

AZ ALÁNOK

Az alánok iráni nyelvű nép tagjai, akik a mai Dél-Oroszország területén éltek.

Az alánok a szkíta nép oszlopos tagja.

A magyarok eredetére vonatkozó két legendát leszámítva nagyon kevés feljegyzés van a magyarok ókori történetéről.

Ez a két beszámoló a Csodaszarvas és a Turul monda.

A Csodaszarvas mondája a magyarok eredetét három nép, a hun, magyar és alán nép összeolvadásának tulajdonítja.

Hunor és Magor

Az aorsz törzsszövetség

Az alánok az aorszok által vezetett törzsszövetség részét képezték, amelynek nyugati határa a Don, Fekete-tenger és a Kaukázus, keleti határa az Aral-tó és a Szir-darja alsó folyása menti sztyeppe volt.

Az alánok Bizánc, Perzsia, valamint az arabok és a kazárok között lavírozva sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket

A törzsszövetség 30 körül felbomlott.

Az alán törzsszövetség

Az alánok ezután újraszervezték a törzsszövetséget, ami azonban nem maradt önálló sokáig.

Az alán törzsszövetség területén a kínai források három országot írnak le Jencaj, Jen és Liao néven.

Az ászi-alán törzsszövetség

A kínai források szerint még az 1. században a nyugat felé terjeszkedő ászik befolyása alá kerültek.

A kaukázusi alánok

Egy kicsit korábbi időszakot feltüntető térkép szerint az alánok a Kaukázus fő vonulatát birtokolták.

Vagyis az átjárók ellenőrzése révén kulcspozícióban voltak.

Kaukázus

Országukat a 350-ben bekövetkezett hun támadás söpörte el, ami elől egy részük a Volgán túlra, a Kaukázus északi részéhez vándorolt.

Az alán kultúra ezután a Fekete-tenger északi részére és a Kaukázus központi előterére, a mai Észak-Oszétia területére terjedt ki.

A kaukázusi alánok mai utódai az oszétek.

Észak- és Dél-Oszétia a Kaukázus központi részén található.

Az oszétok, akik az alánok ma is élő utódai a Kaukázus északi oldalán.

Egy részük azonban az újabb hun támadások miatt innen is tovább vándorolt nyugat felé.

Később az alánok a türkök befolyása alá kerültek, akik a meghódított alánokat, szabirokat, ogurokat és onogurokat egyetlen törzsszövetségbe, a kazárok törzsszövetségébe szervezték.

630-ban a kazárok függetlenítették magukat a nyugati türköktől és létrehozták a Kazár Birodalmat.

Megemlítem, hogy az azeriek a Kaukázus déli részén élő török nyelvű nép.

Az azeri nyelvet beszélik, ami az altaji nyelvcsalád tagja, azon belül a török nyelvek közé tartozik.

Azeriek élnek Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában.

Azerbajdzsán

A nyelv egyedül Azerbajdzsánban hivatalos.

Körülbelül 25 millió azeri etnikumú él szerte a világban.

A Kaukázus vidékén élő alánok a 7–10. század között a Kazár Birodalom kötelékébe tartoztak, de úgy hogy megőrizték belső önállóságukat.

Országukat Alániának hívták.

A magyarok valószínűleg akkor érkeztek az alánok szomszédságába, amikor azok a kazárok és bolgárok fennhatósága alá tartoztak.

(A szoros kapcsolatra utal a Hunor és Magor monda elbeszélése Dula alán király leányainak elrablásáról, akikben a monda alapján a magyar uralkodók ősanyjait is tisztelhetjük.)

Miután a Kazár Birodalom meggyengült, az alánok visszanyerték önállóságukat és a 10–11. században erős alán királyság alakult ki.

Az alánok egy része a hont visszafoglaló magyarok után szintén nyugatra vándorolt.

Ekkori népnevük:

jászok

A jászok, az ászi - alánok leszármazottai.

Ők alapították Jászvásárt (ma: Iaşi, Moldvában), és jelentős részüket a magyar királyok a Jászság területén telepítették le.

Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban ma élő oszétok.

A jászok Magyarországra a kunokkal egy időben települtek be.

Az alániak Napkultuszban éltek.

Istenként tisztelték a Napot és a tüzet.

Az oszét nyelvben a mai napig megmaradtak ezeknek a jelenségeknek a kultikus nevei is.

A Nap megkülönböztetett szerepére utalnak az ún. Nap-amulettek és a fémtükrök, amelyek hátoldalát napszimbólumokkal díszítették.

Alán - oszét kincs - Csodaszarvas

A nyugatra vándorolt alánok

Kárpát-medence, Pannonia

Gallia

Hispánia

É - Afrika

Az alánok vándorlása

Az alánok voltak azok, akik erkölcsi tanításaikat importálták a nyugati közegbe,

és állítólag az alánok voltak a legharciasabbak, talán ezért sok nép megpróbált velük szövetséget kötni.

Az alán lovasok példát mutattak, ők voltak a bátorság és erkölcsi tartás példaképei, akik minden körülmények között hősiesen küzdöttek az ellenséggel és legtöbbre a hősi halált tartották.

Alán templom

Sohasem árulták el társaikat, inkább önmagukat áldozták fel.

Az ukránok szerint a nyugat-európai térség birtokba vétele nem a gótok, hanem az alánok érdeme volt, hiszen a legütőképesebb haderőt ők tudták kiállítani.

A kései gót és germán uralkodók szívesen fogadtak alánokat szolgálatukban, tőlük megtanulták a lovaglást és a lovas harcmodort.

Az alánoktudása lenyűgözte még a fennhéjázó rómaiakat is, akik barbároknak tartották a keleti népeket.

Gratian császár (359-383) testőrségében hűséges alánokszolgáltak.

A kései császárok alán mintára rendezték át a hadsereget, sőt még a római katonák is alán ruhát öltöttek.

A nyugatra költözött keleti nép új fegyvereket, valamint lovaglási technikát honosított meg, ezen kívül megismertették új szomszédjaikat különleges ló- és kutyatenyésztési eljárásokkal.

Az ő katonai etikájukból alakult ki a középkori lovagi etikett, sőt a középkori nyugati katonaság ideológiájának alapja is alán volt, onnan származik, hogy meg kell védeni vallásukat és templomaikat, valamint tisztelni kell a nőket, asszonyokat.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy

számos földrajzi név őrzi emléküket

főleg a mai Franciaországban és Észak-Olaszországban, ahol az ukránok felmérése szerint legalább háromszáz városnak és falunak van alán neve.

Mai napig kedvelt férfinév, az angol Alan vagy a francia Alain szintén az alánok jelenlétére utal.

Az alán harcos hagyomány és lovagias szellem

- az ukránok szerint - romlatlanul a Zaporozsi kozákoknál maradt meg, akiknek az életmódja leginkább a késő ókori alánokhoz hasonlítható.

A hősi halált mindennél többre becsülték, sőt a kozákoknál is megvolt a fegyverek vallásos kultusza.

Alán temető É - Oszétiában

A Dnyepropetrovszki körzet kozákjai még a modern korban is a kardnak mutattak be áldozatot, melyet a földbe szúrtak be.

Ez a hagyomány egyébként virágzott a középkori Székelyföldön is, Nagy Géza történész is tudott olyan áldozati központokról, melyet csak a 14. században hagytak el.

Az ukrán kutatók által felvillantott néhány példa alapján úgy vélik, hogy

a középkori európai lovagkor eszméjét az alánok honosították meg Nyugat-Európában,

de megmaradt a bátorság és becsületesség szellemisége azokon a helyeken, ahol egykor szkíták éltek.

Hozzá kell tennünk, hogy ez az erkölcsiség megvolt őseinknél, akik nem nyugati tanításokat vettek át, hanem őseik hagyományaikat követték évszázadokon keresztül.

A Krisztus előtti második évszázadban járunk, helyszín az eurázsiai sztyepp, ahol nagy változásnak lehetünk szemtanúi.

Az addigi könnyűlovasokat felváltják a puszták lovagjai:

a sztyeppi nehézlovasok.

Ezek a páncélos vitézek, akiket szarmatáknak, szauromotáknak és alánoknak hívunk.

A szarmaták és az alánok hazánk területén is letelepedtek.

Ezeknél a népeknél már nem az íj játssza a fő szerepet, hanem a páncél és a lándzsás roham.

Fegyverzetükhöz tartozik a hosszú, egyenes, kétélű kard,

amely inkább vágásra, mint szúrásra volt alkalmasabb, továbbá hozzátartozott még a nehéz döfőlándzsa, amelyet az elsöprő lovasrohamoknál használtak.

Védőfegyverzetük a pikkelypáncél vagy bőrpáncél, amellyel néha a lovat is befedték, valamint a vassisak.

Hadviselésükben nem játszott fontos szerepet az íj, mert ezeket a védőfelszereléseket a szkíta típusú íjjal nem lehetett átlőni.

Taktikájuk a frontális lovastámadás, és az utána lévő heves közelharc, amivel a szkítákat és a környező népeket szétverték vagy magukba olvasztották.

Julianus barát az alánok földjén

Az 1230-as években eleink útra keltek, hogy megtalálják keleti testvéreiket.

Julianus és három társa a Kaukázus felé vette az irányt.

Vajon miért?

Julianus expedíciója idején még virágzott Alánia, habár a történészek éppen a magyar szerzetes beszámolójára alapozzák azt a véleményüket, hogy az ország a feudális széttagolódás állapotában lehetett.

Az Alánok As (ász), Assi (ásszi), Os (osz), Osi (oszi) és más neveiről

A perzsa nyelvcsaládhoz tartozó alánokat a történelmi források már időszámításumk elötti III.századtól említik körülbelül időszámításunk utáni XIII. század végéig különböző neveken, mint: Alans, Alani, Alanliao, Aorses, As, Assi, Asses, Azzos, Asud, Ясы, Jász, Ovset, Ovsi, Os, Osi stb.

Ma élő őseik a Kaukázusban élő oszét nép.

Aláni falu - Dagesztán

Nyelvészeink több helynevünket is az alánok As, Ász, Os, Osz nevéből eredeztetik.

A magyarokhoz csatlakozott alán törzsek, törzstöredékek neve ezek szerint az Aszlár, Azalar, Ozlar, Oslar, Ozlaar, Oszlár, Hozlar, Huzlar, Eszlár, Vzlar nevekben valamint a Varsány névben illetve ennek korábbi alakjaiban Uuosian, Wasciana, Wossyan, Vosyan,Uosian, Vasian, Ossian, Oziun, Ozyan, Oszián maradt fenn.

Az Oszlár név osz előtagja a népnevet jelenti, a -lár végződése pedig, ami a török többesszám ragja, arra utal, hogy az alán törzsek török környezetben (kabar, besenyő, úz) érkezhettek hazánkba.

Szerintem az alán eredetű helynevekhez lehetne sorolni Asszony tartalmú helyneveinket is:

Vasasszonyfa, Vasboldogasszony, Ostffyasszonyfa, Asszonyfapuszta stb. melyeknek első írott alakjai Ozun, Oschun, Ozzun, Azzon, Azun, Asson, Assun, Asscun valamint az Aszód, Aszó, Uszód (Vsud, Ussod), Ózd (Ouzd, Ovzd) stb. helyneveinket is.

Érdekes, hogy 1846-ban Aszódon Érdy János pogány sírokat talált, melyeket ő úz (oğuz ejtsd ouz) eredetűnek tartott.

Az alánok magyar neve varsány; e név húsz településben is fennmaradt.

A magyarok eredetéről Anonymus alapján (az alán-magyar kapcsolat emléke)

"Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek.

Történt pedig egy napon, hogy kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint üldözőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült előlük.

Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak nyomára akadni. (...) Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig.

A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyerekeire bukkantak.

Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak. (...)

Történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. (...)

Igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy hogy az a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket."

Hunor és Magor édenkertje

A mitikus átjáró

A Bibliában szereplő Édenkert nem más, mint a Kaukázusontúli vidék, ahol már az ókor korai évszázadaiban fejlett műveltséget hoztak létre eleink, túlzás nélkül állítható, hogy az volt az emberiség egyik központja.

Thúry szerint a magyarok ősei nem a vadonban éltek, hanem a Világ közepét uralták.

Evliat - a magyar történész szerint – nem más, mint Kolkisz, a Fekete-tenger keleti medencéjének virágzó központja, ahol sok történeti emlék igazolja a szkíták-hunok-magyarok ottlétének tényét.

Kolkisz nagyon közel van ahhoz a térséghez, melyet a krónikák Meotiszi-ingoványnak neveztek, vagyis a Tamany-félszigethez és az Azovi-tenger keleti medencéjének mocsaras vidékéhez.

A két térséget egy átjáró köti össze, csak nem mocsaras vidéken át vezet (ahogyan a krónikáink tudni vélték), hiszen a Fekete-tengerben benyúló Kaukázus nem tette lehetővé, hogy tengerparton jussanak át Kolkiszból a Kubán-folyó vidékére, majd az Azovi-tengerhez.

Egyetlen egy lehetőség maradt az átjutásra, mégpedig a Kaukázus legfőbb hadiútján, a Darial-hágón át, amely éppen az alán vidékekre juttatta őseinket.

A csodaszarvas üldözési jelenet, valamint Belár lányainak elrablása a Kaukázus hágóinak közelében történhetett, éppen ott, ahol mai napig élnek a magyarhoz hasonló mondai elemek az oszétok, vagyis az alánok között.

Turul és Csodaszarvas - Dávid Júlia festménye

Kik voltak a szarmaták valójában?

Ennek a népnek törzsei (jazigok, roxolánok, alánok) több hullámban, időszámításunk kezdetén jelentek meg a Kárpát-medence keleti területén.

Terjeszkedésüket a Római Birodalom Pannonia provinciája állította meg, országuk fennállásával pedig egészen az V. század végéig, a hun korig számolnunk kell.

Emléküket a görög-római történetírók őrizték meg, így sok részletet tudunk nyelvükről, szokásaikról, harcmodorukról, falvaikról.

De emléküket leglátványosabban talán az az Alföldön húzódó, több száz kilométer hosszú, árokból és sáncból álló (korábbi csatornarendszerek maradványaiból létesített) erődítésrendszer őrzi, melyet a köznyelv Csörsz-árokként ismer.

(Forrás: Wikipédia/alfahir/történelem/nyest/oszko)

Turáni testvéreinkről....Leírás itt:

- TURÁNI NÉPEINK/1:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink.html

- TURÁNI NÉPEINK/2:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html

További képek itt:

Turáni népeink:

https://www.facebook.com/kati.gabor.5/media_set?set=a.775384739149898.1073741836.100000351385479&type=3

Folytatódik!