Quantcast
Channel: A MAGYAROK TUDÁSA
Viewing all articles
Browse latest Browse all 528

KORALLOK - SZIVACSOK

$
0
0

KORALLOK - SZIVACSOK 


KORALLOK


A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzsébe tartozó tengeri élőlények. 






A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.

A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. 

Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. 

A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. 







A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. 
Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. 

A korallok nagyon törékenyek. 

A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. 
Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.

Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.






A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. 

A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. 
Évente körülbelül 1cm-t nőnek. 

Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. 
A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.

A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak.
Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. 

Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. 
A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.






Rendszerezésük

A virágállatokat két alosztályba sorolják, 
a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) 
és a nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia) alosztályaiba, alapvetően felépítésük szimmetrája szerint. 

A régebbi rendszertanok az Antipatharia és a Ceriantharia rendeket külön alosztályba sorolták (Ceriantipatharia), de a modern molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei ezt nem támasztották alá, ezért ma ezt a két rendet a Hexacorallia alosztály részeinek tekintik.






Az osztályba sorolt alosztályok és rendek:


- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)

tengerirózsák (Actiniaria)
feketekorallok (Antipatharia)
csőanemónák (Ceriantharia)
Corallimorpharia
†Cothoniida
†Heliolitida
†Heterocorallia
†Kilbuchophyllida
†Numidiaphyllida
†Rugosa
kőkorallok (Scleractinia)
†Tabulata
†Tabuloconida
Zoantharia

- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)

szarukorallok (Alcyonacea)
Helioporacea
tengeritollak (Pennatulacea)
Stolonifera
Telestacea








Sajnálatos tény:

A tengervíz felmelegedése miatt a korallzátonyok változatos színét adó algák is kipusztulnak, így a zátonyok kifehérednek és elhalnak.




SZIVACSOK


A szivacsok (vagy „pórusosok, ”Porifera vagy Spongiaria) az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. 






Testükön állandóan víz áramlik át. 

A differenciálódás első szakaszában vannak: nincsenek valódi szöveteik és szerveik, álszövetes állatok.

Testükben központi űrbél található, amit csatornarendszer köt össze a testük felületén lévő likacsokkal (pórusokkal). 
Egy nagyobb kivezető nyílásuk van. 

Szerves törmelékekkel, apró élőlényekkel táplálkoznak, a tápanyagot galléros ostorossejtjeik segítségével viszik be a szervezetbe. 

A táplálék szállítását, kiválasztását amőbaszerű vándorsejtek biztosítják. 

Testfaluk szilárd (mész- vagy kova- és spongin-) vázát a vázképző sejtek termelik. 

Ivartalanul (gyöngysarjképződéssel – gemmuláció) és ivarosan is képesek szaporodni.

Magyarországon a Balaton szivacsokban gazdag, megtalálhatók itt a törékeny, tavi, folyami és a balatoni szivacsok (Spongilla carteri balatonensis).

Sejtjeik különbözők ugyan, de nem véglegesen. 

A differenciálódás náluk még megfordítható folyamat. 
Megváltozott körülmények között bármelyik sejt bármelyik működés elvégzésére képes, sőt a sejtek egyedül is életképesek. 

Az egyediség határai sem merevek még, ha két azonos fajba tartozó szivacsegyedet sejtjeire rázunk szét, és összekeverjük a sejteket, akkor azok egy új, közös egyeddé válnak össze. 

A soksejtű állatoknak ezt a legkezdetlegesebb testfelépítési formáját álszövetes testszerveződésnek nevezzük.






Rendszerezés

A törzsbe az alábbi nagyobb csoportokat sorolják:

Mészszivacsok (Calcarea) osztálya – egyes rendszertanok önálló törzsként tartják számon.

Kovaszivacsok (Silicispongiae) – egyes rendszertanok önálló törzsként tartják számon.

Üvegszivacsok vagy hatsugaras szivacsok (Hexactinellida) osztálya
Szaruszivacsok (Demospongiae) osztálya


A szivacsok teste egy átlyuggatott falú bögréhez hasonló.
Az oldalfalon lévő apró nyílások a pórusok, a fenti nagy, szabad szemmel is látható nyílás a kivezető nyílás vagy szájnyílás (osculum), az üreg az űrbél.

A víz és szerves törmelékek a pórusokon át jutnak az űrbélbe, majd a kivezető nyíláson át a külvilágba.

A test tehát két sejtsorból áll.

A testfal rétegei a dermális réteg, amelyet lapos sejtek, a pinacocyták alkotnak, melyek létrehozzák a pinacodermát.







A pinacocyták közé ékelődnek be a porocyták, vagyis azok a hengerszerű, záródni és nyitódni képes sejtek, amik átérik az egész testfalat, és engedik a víz bejutását a szivacsba.

A dermális réteg funkciója a védelem.

A középső réteg a mesohyl réteg, amely viszonylag kevés sejtet tartalmaz, de azok annál változatosabbak.

Alapállománya kocsonyás.

Sejtjei az amőboid őssejtek, melyek totipotens sejtek, 
latin nevük az archeocyta, feladatuk az ivaros és ivartalan szaporodásbanés a regenerációban van.

Másik sejt a mesohyl rétegben az amőboid vázképző sejt, amely lehet sclerocita vagy spongiocita attól függően, hogy milyen vázelemeket termel.

A váz lehet mész, kova vagy spongin váz. (A sclerocita hozza létre a mésztűket.) 

Ide tartoznak még az amöboid vándorsejtek, amelyek a táplálékszállítást végzik, valamint a galléros ostoros sejtek (choanocyták) amelyek a vízáramoltatást, és a táplálék vízből való felvételét látják el.

A legbelső réteg pedig a gasztrális réteg, ahol az emésztésre specializálódott sejtek foglalnak helyet.

A külső sejtek főleg védenek, a belsők főleg táplálékot vesznek fel, és ennek megfelelően felépítésük is kissé különbözik. 

A szivacsegyedek ritkán magányosak, leginkább telepeket alkotnak.

A telepen látható lyukak a kisebb-nagyobb vízkivezető nyílások.
Az egyed és a telep alakja nincs pontosan megszabva, a tapadási felszín és a vízáramlás befolyásolja, ezért aszimmetrikusak a szivacsok. 

Három fő szivacstípus az ascon, amely vékonytestű, egyszerű felépítésű (egyetlen ürege az űrbél), a sycon, melynek testében ún. sugárkamrák láthatók, és choanocyták csak ezek belsejében találhatók, és a leucon, mely a legbonyolultabb felépítésű szivacs, sugárkamrái több kisebb kamrára tagolódnak, és csak ezen pici kamrák belsejében találkozhatunk choanocytákkal.






Vázuk építőanyaga lehet tisztán mész-, kova- vagy szaruváz, és állhat a váz vegyesen kova- és szarutűkből. 

Magyarországon csak kovaszaruszivacsok élnek, például a balatoni szivacs és az elágazó telepű tavi szivacs, melyek a nádszárak víz alatti részén szürkés, iszapszerű elágazó bevonatot képeznek.

A tengerekben élő mosdószivacs a szaruszivacsokhoz tartozik.

A mosakodáshoz alkalmas szivacsot úgy állítják elő, hogy a telepet kiveszik a vízből, néhány óra elteltével elpusztul, akkor tapossák, nyomkodják, majd mossák, hogy csak a vázanyag maradjon meg, ezután szárítják, fehérítik, fertőtlenítik, és így hozzák forgalomba.


A szivacsok helytülő életmódúak, a vizet átáramoltatják magukon, nem ők mennek a táplálék után.
Lárváik azonban galléros ostoros sejtekből álló kis kolóniák, melyek a vízben aktívan úsznak.


A szivacsok a vízben előforduló bomló, korhadó anyagokkal táplálkozó, szűrögető állatok.

A vizek tisztításában nagy jelentőségük van.

A táplálékot a sejtek egyenként veszik fel és sejten belül emésztik, akárcsak az egysejtűek.
A belső réteg sejtjei a félig használt táplálékot a külső réteg felé ürítik.
A két sejtréteg között amőboid mozgással haladó vándorsejtek gondoskodnak a táplálék egyenletes szétosztódásáról.
A külső sejtréteg sejtjei az előbb említett sejtek által kiürített táplálékot veszik fel, ebből táplálkoznak.


A szivacsok minden sejtje egyénileg, diffúzióval lélegzik, akárcsak az egysejtűek.


A szivacsoknak nincs keringési rendszerük.

A táplálék egyenletes elosztásában a vándorsejteknek van szerepe.
Ha az egyed belső sejtjei az egyik oldalon több táplálékhoz jutnak, mint a másik oldalon, akkor a vándorsejtek az egyik oldali belső sejtréteg által ürített táplálékot átszállítják a másik oldalra.


A szivacsok minden sejtje külön-külön választja ki a bomlásterméket, és a környezetbe vagy az űrbélbe üríti.

A bomlástermékek szállítását is az amőboid vándorsejtek végzik.






Szaporodás

Az egyed külső sejtrétegében legömbölyödött petesejtek és ostorral mozgó hímivarsejtek egyaránt képződnek, vagyis a szivacsok hímnősek.

Az archeocyták hím vagy női ivarsejtté alakulnak, az ivarsejtek a vízbe ürülnek és itt a hímivarsejtek kémiai ingerek hatására találják meg a petesejteket.
A keletkező lárva egy ideig úszik, majd megtelepszik és új, helytülő szivacs lesz belőle.

A telepek ivartalan szaporodással, gemmulációval, (gyöngysarjképződéssel) keletkeznek.
Ilyenkor az anyaegyedből gemmulák, vagyis gyöngysarjak képződnek, majd az anyaállat szétesik, és a gyöngysarjak archeocytái hoznak létre új szivacstelepet.

Édesvízi szivacsoknál ez a folyamat minden évben megtörténik, a szivacs gemmulák formájában telel ki.


Szivacsok hasznosítása, készítése

Szivacsüzlet Görögországban

Közhasználati cikként az Euspongia- és Hippospongia-nemekbe tartozó Szivacs-fajok tisztított szaruváza használatos.

E célra a Szivacsokat főleg tavasszal gyűjtik, amikor a tenger csendes és az ég tiszta s mikor a víz alatt könnyű felfedezésük.

A szivacshalászok vagy a víz alá buknak és így gyűjtik össze vagy pedig hosszú villás rudak segítségével húzzák ki őket.
Ezután megszabadítják az élő anyagtól és a bennük levő tisztátalanságoktól (homok, kagylók stb.).




E célból többször vízben kimossák, kisajtolják, forró szódaoldattal, majd hígított sósavval mossák (a mész feloldása céljából), végül Nátrium-tioszulfátból és sósavból készült oldatban fehérítik (a klórral fehérített szivacs porlós, hasznavehetetlen). 

Tisztítás és fehérítés után, hogy szebb alakúak legyenek, körülmetélik és színük, finomságuk szerint osztályozzák.

A legfinomabb és legkeresettebb szivacs a levanti vagy szíriai, mely Szíriából, Kis-Ázsiából és a Földközi-tengerből származik. 

Váza tömött, sűrű, rugalmas és finom; szine sárgásfehér vagy világosbarna; pórusai kicsinyek.

A 20. század elején lezajlott szivacsvészig ott is nagy tömegben élő ilyen fajtájú szivacsok gyűjtése révén vált híressé Szími szigetének szivacshalászata.

Keményebb vázú és barnás v. sárgásbarna színű és sok pórusú a görög v. zimocca-szivacs, mely a Görög-félszigetről, a kisázsiai és afrikai partvidékről ered.

A Hippospongia-fajokból készítik a durva vázú, nagy-lyukú, barna színű lószivacsot, melyet lovak és istállók, padlók stb. mosására, táblatörlésre stb. használnak.

A velencei szivacsnak sok kis lyuka van.

Az antillai v. selyem-szivacs éppen oly finom, mint a levanti, de kevésbé tömött és kevésbé tartós. 

A bahamai szivacs oszlop alakú.

Orvosi célokra a préselt vagy sajtolt szivacs (Spongia pressa) használatos.
A magyar gyógyszerkönyvben is a hivatalos szerek közé van fölvéve.
Gyógycélokra csak a legfinomabb likacsú féleség használják; az Amerikából hozzánk kerülő durván likacsos lószivacsot csupán a szivacs-szén (Carbospongiae) előállítására használják.

A préselt szivacsa leginkább a sebészetben és a nőgyógyászatban nyer alkalmazást; nedvszívó és erősen felduzzadó sajátságánál fogva természetes és kóros csatornajáratok (méhnyak stb.) mechanikus tágítására igen alkalmas.

Hasonló alkalmazása van a viasszal impregnált szivacsnak (Spongia cerata) is, mely pálcikaalakokba van felvagdalva.







Etimológia

A spongya szó már igen korán megtalálhatók írott forrásokban. 

Korabeli jelentése: 
Szivacsfaj telepeinek a vázából, illetőleg lyukacsos szerkezetű, a vizet magába szívó mosdó- és törlőeszköz.

A szivacs szavunk újabb keletű, legkorábban 1828-ban tűnik fel.
Jelentése tengervízben, édesvízben gyakran telepesen élő, alacsonyabb rendű állatfajtát jelentett.

Nyelvújítás kori származékszó: a szív igéből, “cs” képzővel alkották meg, csakúgy mint a gyutacs, dugacs vagy tömecs szavakat, melyekből szerencsére csak egy-két szó maradt meg nyelvünkben. 

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században című könyvéből megtudhatjuk, hogy a fürdőszivacs, vagy spongya régebben is ismert volt.

Rimay János, a magyar késő reneszánsz líra egyik legnagyobb alakja, Balassi Bálint pajtása az 1600-as évek első negyedében többször megjárta követségben Konstantinápolyt, ahol egyebek közt spongyát is vásárolt.

Thurzó György (akinek a források szerint 1602-ben már saját magánfürdője volt) levelezésében is felbukkan a spondia szó.

Az 1600-as évek vége felé, a hédervári várban Thököly Imre is használta a fürdőszivacsot






Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:

blog oldalam: 
 







Viewing all articles
Browse latest Browse all 528


<script src="https://jsc.adskeeper.com/r/s/rssing.com.1596347.js" async> </script>