CETEK
A cetek (Cetacea) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják.
A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.
Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk.
A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek, valamint a kihalt
Archaeoceti („őscetek”).
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea) Kerr, 1792
Alrendek:
Archaeoceti – kihalt
Sziláscetek (Mysticeti)
Fogascetek (Odontoceti)
Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják.
A cetek szárazföldi emlősöktől származnak.
Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz.
Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló.
Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették.
Gyakorlatilag nincs szőrzetük.
![]()
Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával.
Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.
A cetek nagy termetű állatok.
Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2–30 m, tömegük 30–180 000 kg.
Közülük kerül ki a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.
![]()
Kék bálna
A kék bálna szinte kizárólag lebegő világítórákokat, úgynevezett krilleket fogyaszt, azonban néha evezőlábú rákokkal (Copepoda) is táplálkozik.
A táplálékként szolgáló zooplanktonban levő rákfajok óceánokként változóak.
A cetek kicsinyét olykor borjúnak nevezik.
Nagy ámbráscet borjával
A cetek rendje három alrendre osztható:
- Archaeoceti:
– A csoport a fogas- és sziláscetek differenciációjával megszűnt
- Sziláscetek (Mysticeti):
Nincsenek fogaik.
Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák egy része.
![]()
Kék bálna
Kék bálna
- Fogascetek (Odontoceti):
Fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak.
Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak.
Ide tartoznak a csőröscetfélék, a nagy ámbráscet, a törpeámbráscet-félék és a delfinek.
A két ma élő alrend fejlődése mintegy 34 millió éve vált külön.
Mindkét alrend további családokra oszlik, összesen több mint 80 fajjal – ezek száma nem egyértelmű, mert bizonyos csoportokat egyes szakemberek önálló fajnak tekintenek, míg mások csupán alfajnak.
A körülbelül 80 cetfaj sorrendben
A cetek legkorszerűbb rendszertani osztályozása a következő:
1. - Archaeoceti alrend
Autoceta csoport:
2. - Sziláscetek (Mysticeti)
alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- simabálnafélék (Balaenidae)
- szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)
- barázdásbálna-félék (Balaenopteridae)
- törpesimabálna-félék (Neobalaenidae)
3. - Fogascetek (Odontoceti)
alrendjébe az alábbi családok tartoznak:
- ámbráscetfélék (Physeteridae)
- törpe ámbráscetfélék (Kogiidae)
- törpe ámbráscet (Kogia breviceps)
- kis ámbráscet (Kogia simus)
- csőröscetfélék (Ziphidae)
- delfinfélék (Delphinidae)
- disznódelfin-félék (Phocoenidae)
![]()
Folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába az alábbi családok tartoznak:
Platanistidae:
gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
indusi folyamidelfin (Platanista minor)
Iniidae:
amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)
Lipotidae család:
kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)
Pontoporiidae család:
sósvízi folyamidelfin vagy La Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei)
Squalodontoidea öregcsalád - kihalt:
Squalodontidae család
![]()
Jangcei folyami delfin
A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át.
Mellső lábaik uszonyokká alakultak.
Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak.
Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki.
A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.
Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál.
Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.
A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek.
A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van.
![]()
A kékbálna orrnyílásai
Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik.
![]()
Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.
A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagy testű állatokkal táplálkozó ragadozók.
![]()
A nőstény cetek egyszerre csak egy utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig) szoptatják.
Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van.
![]()
Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van.
Az ivarérettséget a cetek általában későn, 7–10 éves korukra érik el.
A hím nemi szervei a testüregen belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti.
A legtöbb cetfajnál nem alakulnak ki állandó párok.
A nőstények egy párzási időszak alatt gyakran több hímmel is párosodnak.
Az újszülött állat farkával előre jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét.
Az anyaállat szoptatáskor aktívan préseli ki a tejet emlőjéből.
A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai.
A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban.
A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra.
A filogenetikus rendszertan a ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.
![]()
A legtöbb nagy testű cetfaj a cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít.
A legnagyobb veszélyben azonban élőhelyük változása miatt a folyami delfinek vannak.
A delfinek által lakott folyókat legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti.
Így például a Kínában a Jangce folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását.
![]()
Az Irrawaddy és a Mekong folyókon épülő gátak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztulását okozhatják.
A nagy testű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért.
Az ámbráscetet a beleiben található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták.
A 20. század közepére a vadászat miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt.
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot.
A moratórium ellenére Norvégia, Izland, Feröer és Japán ma is folytatják a vadászatot.
Szibéria, Alaszka és Kanada egyes természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.
![]()
A delfinek életét a halászat is veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve elpusztulhatnak.
A Csendes-óceánon folytatott tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli.
Egyes országokban a halászok húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.
A haditengerészet által mélységi felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és pusztulásukat is okozhatják.
Pinokkió történetében Pinokkió apját, Dzsepettót egy cet nyeli el, és hosszú ideig él a cet gyomrában.
![]()
A Biblia többször is említi a ceteket.
Legismertebb Jónás története, akit egy nagy hal nyelt le:
Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást.
És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
(…) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.
További említések:
Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem? (Jób könyve, 7.12.)
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Máté evangéliuma, 12.40.)
![]()
Cetek az irodalomban:
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében a delfin a "második legértelmesebb faj" a Földön (közvetlenül az egerek mögött és az emberek előtt).
Egy ámbráscet is szerepel a regényben.
Arthur C. Clarke: A delfinek szigete című ifjúsági regénye ugyancsak a delfinek és az emberek barátságának lehetőségeit járja körül.
Herman Melville regénye, a Moby Dick egy bálnavadász és egy fehér ámbráscet harcáról szól.
Robert Merle: Állati elmék című regénye a delfinek haditengerészeti alkalmazásának lehetőségére és erkölcstelenségére figyelmeztet.
Szilárd Leó: A delfinek hangja
Cetek a filmekben:
Szabadítsátok ki Willyt!
Flipper
![]()
A Sziláscetek(Mysticeti):
A sziláscetek (Mysticeti) a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok.
Fogaik nincsenek.
Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák fajainak egy része.
Szociális és táplálkozási viselkedésük összevethető legközelebbi szárazföldi rokonaik, a legelő életmódú párosujjú patások életmódjával.
A legtöbb faj évszakos vándorlást mutat, fél éven keresztül a hidegebb északi vizekben táplálkoznak, majd fél évig gyakorlatilag koplalnak a melegebb vizekben, ahol az utódok születése történik és az utódnevelés.
![]()
Csendes - óceáni északi simabálna
Sziláscetek alrendje
Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor 34–0 Ma
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend: Sziláscetek (Mysticeti)
Fajok
4 család, 12 faj
Rendszerezés:
A rendszerezés alapja a szilák mérete és alakja.
A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.
- Simabálnák családja (Balaenidae):
![]()
Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
Előfordulás: északi sarkköri vizek.
Nagyság: 14–18 m
Tömeg: 60-100 t
Északfoki bálna, északi simabálna vagy vizcayai bálna (Eubalaena glacialis)
Előfordulás: Az északi félteke mérsékelt övi óceáni területei.
Nagyság: 13–18 m
Tömeg: 50-100 t
Déli bálna vagy déli simabálna (Eubalaena australis)
Előfordulás: A déli félteke mérsékelt övi és sarkköri vizei.
Nagyság: 11–18 m
Tömeg: 30-80 t
Az utóbbi kettőt gyakran egy fajnak tekintik.
- Törpe simabálnák családja (Neobalaenidae):
Törpe simabálna vagy törpebálna (Caperea marginata vagy Neobalaena marginata)
Előfordulás: A déli félteke mérsékelt vizei, 30° és 52° között.
Nagyság: 5,5-6,5 m
Tömeg: 3-3,5 t
- Szürke bálnák családja (Eschrichtiidae):
Szürke bálna (Eschrichtius robustus vagy Eschrichtius gibbosus)
Előfordulás: A Csendes-Óceán északi és keleti vizei.
Nagyság: 13–15 m
Tömeg: 15-40 t
- Barázdásbálnák családja (Balaenopteridae):
Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
![]()
Előfordulás: Az északi félteke vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t
Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
Előfordulás: Minden óceán, kivéve a sarkkörök vizei.
Nagyság: 13,7–19,5 m
Tömeg: 15-28 t
Trópusi bálna (Balaenoptera edeni)
Előfordulás: Trópusi és szubtrópusi vizek.
Nagyság: 12–15 m
Tömeg: 12-25 t
Kék bálna (Balaenoptera musculus vagy Sibbaldius sulfureus)
![]()
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 24–30 m
Tömeg: 100-180 t
A legnagyobb testű ismert állat a Földön.
![]()
Közönséges barázdásbálna vagy hátúszós bálna (Balaenoptera physalus)
![]()
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 18–22 m
Tömeg: 30-80 t
Hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae vagy Megaptera versabilis)
Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 12–16 m
Tömeg: 25-40 t
Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
Előfordulás: Déli félteke vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t
Továbbá:
- Gyógyító növényeink 1./a rész:
- Gyógyító növényeink 1./b rész:
- Gyógyító növényeink 2. rész:
- Gyógyító növényeink 3. rész:
- Gyógyító növényeink 4. rész:
- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése:
- Természetes permetlevek kertből, mezőről:
- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények:
- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása:
- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben
- Fogyás a természet erejével:
- A csodás Lenmag:
- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai:
- Lekvárfőzési ABC:
- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás:
- EGÉSZSÉGVÉDŐ NAPTÁR:
- Melyik virág ehető a kertünkben?
- Őszi munkálatok a kiskertben:
- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI:
- Csicsóka – a jótékony szénhidrát:
- A Hársvirág gyógyító növényünk
- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:
- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:
- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:
- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:
- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:
- Hűsítő italok – házilag:
- Így készíts hófehér karácsonyfadíszt szódabikarbónából:
- A házi - főzött gyurma receptje:
- Finomságok – Receptek/1.:
- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:
- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel:
- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig:
- ALOE VERA - a csodanövény:
- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:
- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:
- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész:
- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész:
- A FOKHAGYMA:
- Gyógyító növényeink - felsorolás:
- Régi gyógyborok, gyógypálinkák:
- Érmelléki asszonyok hagyatéka:
- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK:
- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:
- AZ ÉDES ÜRÖM (ARTEMISIA ANNUA) A RÁK ELLEN:
- A PARLAGFŰ - AMBRÓZIA - ISTENEK ELEDELE:
A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:
- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:
- Skalárháború:
- Megmondom a titkát, édesem a dalnak:
- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK:
- Mi is a Lélek?:
- TOBOZMIRIGY - A TESTÜNK CSODÁJA:
- A teremtés energiái – Kundalini:
- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember - Térkép az egészségünkhöz – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
- A csakrák betegségei - behangulásuk:
- A SZERVÓRA:
- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:
- Gyógyító kéztartások - Mudrák:
- Faszén - Aktív szén:
- Biokertészek csodaszere a házi fahamu
- FŰSZERNÖVÉNYEINK:
- Körömvirág:
- A LEVENDULA:
- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:
- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:
- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:
- MÁK - MÁKOLAJ:
- ZSÁLYA:
- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:
- Az útifű:
- Galaj:
- Az erős paprika:
- A méhek és a méz:
- A DARAZSAK:
- A LEPKÉK:
- ÉJSZAKAI LEPKÉK:
- A MADARAK:
- KÉRŐDZŐK:
- DISZNÓFÉLÉK:
- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:
- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK
- FECSKEFÉLÉK:
- KROKODILOK:
- SÜNFÉLÉK:
- A GOMBÁK ORSZÁGA:
- A talaj élővilág (edafon) összetevői:
- ALGÁK - MOSZATOK:
- RÁKOK:
- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:
- KAGYLÓK:
- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:
- KORALLOK - SZIVACSOK:
- MEDÚZÁK - TENGERIUBORKÁK - POLIPOK:
- PIÓCÁK:
- SZÁJTÁTÓHALAK VAGY KÖRSZÁJÚAK:
- GRÁNÁTALMA:
- KALMÁROK:
- CSIKÓHALAK:
- EVEZŐLÁBÚ RÁKOK:
- DELFINEK:
- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- A TEKNŐSÖK:
- A KOLIBRIFÉLÉK:
- A SZIKOMORFA:
- A Galápagos-szigeteki óriás teknősök és iguánák:
Szeretettel,
Gábor Kati
blog oldalam:
