Quantcast
Channel: A MAGYAROK TUDÁSA
Viewing all 528 articles
Browse latest View live

Sámánizmus és Sámánok, Táltosok

$
0
0

Sámánizmus és Sámánok, Táltosok


A Sámánokról az emberek többségének sajnos az jut eszébe, hogy ő csak egy ember aki révült állapotban dobbal a kezében ugrál :-)


 Persze ez elég vicces megfogalmazás, és hogy a legtöbb ember ne ezt a képet társítsa a Sámánokhoz, hanem pontosan tudja is, hogy valójában kik ők, és mi a szerepük ezért érdemes átolvasni az alábbiakat:

Nem kell hatalmas nagy történelem tudósnak lenni ahhoz, hogy legalább hallomásból ne ismerje valaki a táltos és sámán szavakat... 
Már az általános iskolában mindenki megtanulta, hogy a honfoglaló magyar törzsek, nemzetségek "papjai" a Táltosok voltak.

Nemcsak a krónikák őrizték meg emléküket, hanem az eleven néphagyomány, sőt, a "táltosló" kifejezésben az irodalmi és a köznyelv is. 
Mert csak lelkiismeretes, pontos, szakszerű kutatás kellett hozzá, hogy kiderüljön: nem papok voltak ezek az egykori táltosok, hanem Sámánok, olyanok, amilyenek még harminc-negyven évvel ezelőtt is nagy számban tevékenykedtek Ázsia s még közelebbről Szibéria füves pusztáinak úgyszólván valamennyi nomád vagy félnomád állattenyésztő népénél.

  
A magyarság és a Sámánizmus

Nem vagyok az a fajta tipikus "nagy magyar" aki azt hangoztatja, hogy a magyarság így meg úgy.... Tudom, hogy a földön mindnyájan ugyan olyan értékes emberek vagyunk, teljesen mindegy, hogy ki milyen nációhoz tartozik. 
A rét is úgy a szép, hogy van rajta pipacs, ibolya, gólyahír, kamilla és még sok sok más színes virág.
Viszont tény, hogy az ősi magyarság a kereszténység felvétele előtt "sámánhitű" volt.

 A mi sámánjainkat táltosoknak, hívták.


A sámán szó jelentése: "Ember aki tud"

  
Sámánizmus jelei meséinkben és népszokásainkban

A sámánizmus nyomait őrzik egyes népszokások, mesék, mondókák sajátos vonásai, és a táltos alakja köré szerveződő hiedelemrendszer is.
A sámán mágikus dobjának alakja is megőrződött: van rá közvetlen utalás is, vagy disznóbőrrosta, szita alakjában őrizték meg népszokások, hiedelmek.


Ezzel nem akarok megbántani senkit, de a római egyház papjai, amikor a magyar népet beterelték a pásztor nyájába, irgalmatlanul pusztították az osi dalokat, s nyilván a sámánénekeket is, amelyek bizony nem  fértek meg a gregorián himnuszokkal.

Hogy is van az ismerős dalocska vége: "szita-szita péntek, szerelemcsütörtök, dob-szerda"!

S egy másik gyermekdalban:
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.


A sámándobnak a gyógyításban is nagy szerepe volt.

S ki ne hallott volna már mesét a kanászlegényről, aki vállalkozott rá, hogy felmászik az égigérő fára? 


Ez az égigérő fa nem más, mint a sámánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori sámánavató szertartás emléke, amikor is a sámánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.

A sámánt túlvilági utazásain a lova hordja a hátán, ami nem más, mind a dobja; vagyis a dob a szellemvilágban csodás, tüzes hátasló.


Hogy is kérdezi meséinkben gazdáját a táltosló?
"Édes gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat?"

S csak a samanizmus ismeretében értjük meg a Szatmár megyei találós kérdést:
"Nekem olyan kis lovam van, amelyik minden házba benyerít."

Megfejtése: dob!

   
A sámánizmus egy életforma

Ő a természet papja, a természetben él, ez az ő igazi temploma. 
Az adott népcsoportnak ő a gyógyítója, szellemi vezetője. 
Kapcsolatban áll a szellemvilággal, közvetítő szerepet is betölt a szellemek és emberek között.


A sámán nem tagja semminek, nem ragaszkodik semmihez. A samanizmusnak nincs tízparancsolata, nincs bibliája, koránja, nincsenek védái.




A sámánizmus hitvilágban nincsenek törvények, csupán egy alapelvük létezik: A létezésben minden egy, minden kommunikál mindennel és információt cserél.

  
A sámánizmus 3 régiós világképe

Sámánizmusra jellemző a háromrégiós világkép, amit az életfa köt össze.


-A felső régió az istenek, bolygók, csillagok, a jó lelkek világa, a mennyországnak, a fényesség birodalmának a helye. 
Ha a sámánnak energiára és feltöltődésre van szüksége a küzdelméhez akkor ide utazik.

-A középső világ az emberek, valamint az emberek körén kívül élő természetfeletti lények, szellemek, kísértetek és betegségdémonok, erdők és vizek szelleme. 
A középső régióban ered az életfa. Ágai tartják a sátorszerű, lyukas égboltot, ezen át fénylenek a csillagok. 
Az életfa lombkoronája hét szintű. 
A sámán is ebben a középső világban lakik.

-Az életfa gyökérvilága a felső világ ellentéteként az alsó régióba nyúlik, a démonok földjébe. 
Az alvilág, a pokol, a hideg és sötét, a síron túli mindig a gonosz, az ördög és a rossz szellemek élettere. 
A sámán ide akkor utazik ha gyógyítani szeretne, ugyanis a sámán hitvilág szerint az ember azért betegszik mert, mert a démonok a lelkének egy darabját elrabolják. Általában a sámán győz. Azonban ha mégsem, akkor meghal.

  
A világok közötti utazás

A világok közötti utazásokhoz a sámánok egyik elengedhetetlen eszköze a dob ! :-) 
A dob ritmikus ütése ( 3-4 Hz) segítette a sámánt annak a hipnotikus transznak az elérésében, amely a szellemvillágokban történő utazáshoz szükséges volt.

A dobon kívül szokás még néhol csörgőt is használni.

A dobon kívül különböző tudatmódosító szereket is használnak. Ezek lehetnek bor, gombák, pipa (speciális gyógynövény keverékkel töltve).


A tudamódosító szerek alatt, NE kábítószereket értsünk. 
Ezeknek szó szerint SEMMI köze nincs jól ismert "diszkó drogokhoz" vagy egyéb tudamódosítókhoz. 
Még ha a tudomány azt is állítja, hogy a sámánok által használt növények drogok, ezt én is, és az összes sámán tudja, hogy ezek hamis állítások.

De vagyunk már olyan szerencsések, hogy számos pszichológus, orvos, és egyéb kutató, kezd ráébredni, hogy sok kollégájuknak, nincs igaza amikor drog kategóriába sorolják ezeket a növényeket és elitélik őket, és használójukat.

Sámánok által használt szerek, megnövelik érzékenységüket a másik világ iránt, és megnyitják a kaput a szellemvillág felé. 
Sámán átléphet az időn és téren, pumává vagy madárra változhat, múltba és jövőbe utazhat. 
Belelát emberekbe, meglátja azok betegségeit. 
Sámánok által használt ilyen növények lehetnek pl: San Pedro kaktusz, Ayahuasca...



Sámándob beavatása
  
Egyes helyeken az új sámánoknak először csak sámánbotjuk volt. Aztán később adtak neki csak dobot mikor már jó sámánná vált. 
Egyesek szerint a sámánnőknek csak sámánbot járt.

Itt egyből szeretnék szétoszlatni egy téveszmét, mert sokan azt hiszik, hogy csak férfiak lehetnek sámánok. NEM! 
Nők is ugyanúgy lehettek és számos fénykép ad is erről tanúbizonyságot.


Míg más helyeken a kezdő sámánnak is egyből sámándob járt és nekik sohasem volt sámánbotjuk.

A nemzetség sámánőse "írta elő" a sámánnak, hogy annak dobja milyen legyen. 
Mekkora legyen, milyen állat bőrét feszítse rá, milyen rajzok kerüljenek rá.
A dob ha elkészült, ekkor még "használhatatlan" volt.

Ugyanis először a dobot 3 év alatti kisgyermekeknek oda kellett adni, hadd játszanak vele néhány napig. 
Lefekvés előtti játékszerként szolgált nekik a dob.

Majd ezután következett a beavatás. Meg kellet találni a dobra húzott bőr állatának a lelkét. 
Az állatot nyomom kellet követni és el kellett jutni a születésének helyéig. 
A lelkét csak itt foghatták meg a születés pillanatában, és bezárták a dobba.
Ezáltal a dob feléledt.


Végül a dobot be kellett mutatni a sámánősnek és a szellemeknek. 
A sámánős megvizsgálta, hogy mindent az "előírások" szerint készített e el. 
Történt egyszer Butrahtiban, Csebocsakov nevű sámánnal, hogy dobját nem adta oda gyerekeknek játszani. 
Az ős sámán ezért arra itélte, hogy egyen meg kilencszáz szem szenet :-)

Ha elkészült a dob, akkor ezután a sámán már ezt használhatta a szertartásaihoz.

  
A sámándob használata

A dobok bőre idővel megereszkedik. 
A bőr nagyon érzékeny a hőmérséklet változásra. 
Melegtől összehúzódik, vagyis megfeszül. 
Ilyenkor tűz fölé tartja a sámán, és "meghúzza" a tűz felett (életre kelti a sámán a lovát).


Persze ez a motívum is megtalálható a magyar népmesékben:
"Parázzsal eteti a lovat"

Egy további népmesei motívum: amikor az égig érő fára mászva a fiú megpróbálja kimenteni a király leányát (lélek) a sárkány (Démon) fogságából, az ötlábú ló kéri a segítségét, hogy etesse meg parázzsal, és hű szolgája lesz.

Ahol persze a ló, az a sámán dobja. 
Néhányszor tűz felett meghúzzák a dobot, és annak bőre máris megfeszül és csodálatos hangjával máris segít a révülésben.

Ha a dob túl feszes, akkor vízzel itatják meg a dobot, hogy kicsit lazább legyen a bőre.

  
A sámánok egyéb képességei és természettel való kapcsolatuk

A sámán nem csak gyógyító szerepet tölt be társadalmában, hanem képes a természetben talált dolgokból egy-egy adott kérdésre választ kapni. 

Dobja segítségével akár jósolni is képes, és képes szellemét egy-egy állatba vetíteni, és az állat képében akár kilométerekre előre megnézheti az utat. 
Ilyenkor az állatok szelleme a testébe költözik, úgy mozog, olyan hangokat ad, ki, mint az adott állat.


Ha az ember az erdőt járja, sokszor előfordul, hogy valamiért a figyelmét magához vonzza egy kis kavics, egy ág, egy levél, virág. 
A Sámán ezekre tudatos, felveszi őket, és megmossa friss forrásvízben, majd elteszi tarsolyába. 
Ezeket tsentsak-nak (cencak) hívja, ők a szellemi segítői, fizikailag megtestesült formában, akik az alvilágba való utazáskor állatok képében segítik, és védik. 
Időről időre a Sámán ezeket a tárgyakat előveszi, megnapoztatja, hogy feltöltődjenek, szent tűzben megfüstöli őket, és táncol velük.

A Sámán  tiszteli környezetét a természetet. 
Ha valamire szüksége van, kéri Földanyától. 
Megkapja, elveszi ( FONTOS: de mindig csak annyit, amennyire ténylegesen szüksége van) és megköszöni. 
Ha valamire már nincs szüksége, visszaviszi a természetbe (lehetőleg oda, ahol találta) majd újra megköszöni Földanyának.


Földanya a Sámán számára szent. 
Tudja, hogy épp olyan élő, mint ő maga. 
A régi magyar viseletben a csizma orra mindig felfelé hajlott, hogy még véletlenül se rúghasson bele Földanya testébe az ember.


Sámánok és a vadászat
  
A Sámán számára egy állat életének elvétele is szent cselekedet, vérét mindig Földanyának ajánlja fel, és adja oda, majd szent tűzben áldoz az adott állatból a természet szellemeinek, és megköszöni, hogy az adott állat az általa vezetett népcsoport gyarapodását segíti.

Mivel a sámánoknak is enniük kell ezért ők is vadásznak. 
Viszont ne úgy képzeljük el ezt a fajta vadászatot mint manapság, hogy halomra lövöldözik a vadakat. 
Vadászat előtt a Sámán áldozatot mutatott be, és elkérte Földanyától az állat lelkét, majd a férfiak kimentek az állatért, bekísérték a faluba, és ott, méltó körülmények között vették el annak életét.


Kevesen tudják, hogy a régebben a magyar szokások szerint minden gyermeknek sámánképzésen kellett részt vennie, majd minden évben "vetélkedőt" tartottak, aminek a két "győztese" lett az adott évben, ha fiúról volt szó, a Fősámán, ha leányról, akkor az Aranyasszony. 

A Fősámán feladata volt az oktatás (akkoriban nem volt írástudatlan ember a magyarok között), az állattartással, és a gazdálkodással kapcsolatos dolgok intézése.

Az Aranyasszony feladatai közé tartozott minden, ami a családdal kapcsolatos: szülések levezetése, az élelem igazságos elosztása, a betakarított termények tárolásának megszervezése, a romlandó dolgok tartósításának (pl. hús szárításának, füstölésének) irányítása. 

Mindkettejük feladata volt minden esemény rögzítése. 
Ezek a rovásírással írt krónikák összessége az Arvisúra, vagyis az igazszólás.

A magyar nyelv sok dolog mellett őriz egy "szócskát" a Sámánokról. 
Amikor még Ázsiában éltünk Kám-nak, vagy Bő-nek hívták a Sámánt. 
A mai magyar nyelvben ez "bű"-ként maradt meg úgy, mint bűvös, bűvöl, bűvész, bűbáj. 

Mind-mind azokat a tevékenységeket takarják, amiket a Sámán űzött.





  
Továbbá:








Szeretettel,

Gábor Kati



                    www.wedev.hu








A Szakkarai Piramis – a kvantumgép

$
0
0

A Szakkarai Piramis – a kvantumgép




Az első, a szakkarai piramis építésénél használtak először méretre szabott kőtömböket. A történelem első vallásos szövegeit itt vésték föl hieroglifákkal a sírkamrák falaira. 
Egy hatalmas földalatti komplexumot építettek, ide. 
12 emelet mély volt, kamráit és folyosóit pedig az első, ember által előállított égetett csempék díszítették. 

Ezekben a kamrákban több mint 40 ezer alabástrom tálat, korsót és csészét találtak. 



Mire szolgáltak? 
És vajon miért dolgoztak olyan keményen, hogy 30 méterrel a föld mélyén alagutakat, kamrákat és termeket építsenek? 
Hogyan világították meg ezeket a termeket, miközben feltették a falakat díszítő csempéket? 
A felszínen található épületek vajon miért olyan hatalmas tömegű építmények, melyekből látszólag semmi hasznuk sem volt? 
Miért vájt ki, és mozgatott meg egy 4 milliós létszámú társadalom több mint 1 millió tonna követ, hogy megépítsen egy ilyen kifinomult építészetű komplexumot? 
Miért készítettek gondosan megmunkált oszlopokat, véseteket és domborműveket csak azért, hogy kidíszítsenek egy olyan homlokzatot, amely mögött nincsen semmi? 
Hogyan tudott egy magasan fejlett új technika megjelenni egy ilyen racionálisan megmagyarázhatatlan dologgal együtt?


IMHOTEP

 
Szakkara Egyiptom egyik legnagyobb rejtélye. 

Története a leghihetetlenebb válaszokat fedi fel, kezdve a sokoldalú géniusszal, a fantasztikus férfival, a komplexum építőjével és az építés irányítójával.

Ez az építész Imhotep. 
Nevének jelentése: “Aki békében közlekedik”

Ő volt a Hórusz Szeme Misztériumiskola főpapja, aki fontos szerepet játszott az emberiség történelmében.

A III. dinasztia korában, Kr.e.2800 körül uralkodó Dzsószer (Djoser) fáraó
építésze és kancellárja volt.


Imhotepet, akit a Memphis-i hagyomány Ptáh isten fiaként tisztelt, az írnokok védőszentjének tartották. 
A szobrok egy része egyszerű emberként egyszerű papi ruhában ábrázolja. 
Ő volt az építészet atyja. 
A fától és a napon szárított agyagtéglák használatától eljutott a méretre szabott kőtömbökig. 
Ő tervezte az első olyan oszlopokat, amelyekre lótuszvirágokat faragtak. 
Szakkara építészeti harmóniája és a legkifinomultabb megoldások bizonyítják mesteri szakértelmét.


Ő volt az emberiség történelmének első, isteni rangra érdemesült orvosa. 
A világűrrel, az idővel, a térfogattal, a betegségek természetével, isten létezésével, a halhatatlansággal kapcsolatos gondolatoknak szentelte magát. 

Megfogalmazta az egyiptomi civilizáció fogalmi alapját, az egyebek között a tudat fejlődését az igazság, az igazságosság, a harmónia és egyensúly, a “Maath” felé. 
Platón szerint Imhoteptől ered az a történet, amelyet az egyiptomi papok Atlantiszról meséltek.


Asztrológusként és asztronómusként ő készítette el az első rendszeres feljegyzéseket az éggömbről és az első térképeket a csillagképekről. Ismerte a napéjegyenlőségek tengelyforgását, és a korok változását felhasználva ő határozta meg a reveláció állomásait az egyiptomi civilizáció spirituális fejlődésében.


Imhotepet azonban orvosi képességei tették félistenné. Csupán 50 év telt el halála után, amikor Mükeinosz fáraó templomot épített a tiszteletére. Temploma zarándokhellyé vált, ahol csodálatos gyógyulások történtek. 
A görögök, akik Egyiptomban tanultak, és mindennek új nevet adtak, Aszklépiusznak, vagy Eszkulápiusznak hívták, hogy hangsúlyozzák orvosi eredményeit. 

Nevezték Hermész Triszmegisztosznak, azaz Háromszor Nagynak is filozófiai és fizikusi tehetségéért, és amiért felfedte az univerzum működését.

Imhotep volt az első, aki összegyűjtötte a betegségek felismerésével és gyógyításával kapcsolatos tudást. 
A pálca, amelyre kígyó tekeredik, és ma az orvoslás szimbóluma, Imhotep jelvénye volt.


 Azzal mérte az életenergia mennyiségét, amelyet egy ember megtanul feldolgozni. 
Tudta, melyik idegközpontot, vagy csakrát használja az ember ennek az energiának a feldolgozására, és hogy hol van a sejtekben elektromágneses egyensúlyhiány. 
Úgy gyógyított, hogy megnövelte az aura vagy a beteg elektromágneses mezőjének rezgési frekvenciáját. 
Visszaállította a csakrák egyensúlyát, hogy a beteg szervezetet ismét ellássák életenergiával.
 
A pálcában két kígyó találkozik a 7 csakránál, a gerincen lévő 7 idegközpontnál, amely felfogja és szétküldi az energiát. 
A két kígyó az univerzumot létrehozó két ellentétes mozgást és elektromos pólust jelképezi. 


A két kígyó egy ellentétes töltésű részecskepárokból álló energiaoszlopot fog közre. 
A részecskék semlegesítik egymást – ez az egyetlen módja a megvilágosodásnak. 
Ez jelképezi a kundalinit, az életerőt, amely felfelé kúszik a gerincoszlopon. A tudás mára elveszett, de a forma továbbra is a gyógyítást szimbolizálja.


Imhotep szobra a Louvre-ban.


Azok a kísérletek, amelyekben elektromos tekercsként használták ezt a formát, azt derítették ki, hogy rejtélyes tulajdonságokkal bír. 
Amikor elektromosságot vezetnek bele, nem keletkezik elektromos mező, bár minden frekvencián és hullámhosszon rezonál.

Az egyiptomiak radioelektromos jelek fogadására és kibocsátására tudták használni. 
A … papiruszból tudjuk, hogyan vegyítette Imhotep az orvoslást és a varázslatot. Receptjei és gyógyító formulái tele voltak imádságokkal és varázsigékkel. 

Úgy vélte, hogy az orvostudomány nem tud gyógyítani a szavak energiája által közvetített erő nélkül. 
Tanításai nemzedékről nemzedékre, évezredeken keresztül titokban öröklődtek. 

Az ő tanai képezik a gnosztikusok, a templomosok, az illuminátusok, a rózsakeresztesek és a szabadkőművesek tudásának alapját. 

A görögök e tanokat hermészi elveknek nevezték. 
Imhotep számos papiruszon és agyagtáblán hagyta őket az utókorra. 

Egyik tanítása szerint a világegyetem Isten elméjében létezik, és minden ember ezeknek a gondolatoknak egyike, de egyúttal maga is képes a gondolkodásra. 

A valóság egy nagy rendszer, melyben minden kapcsolatban áll egymással, és tudattal bír. Imhotep tanító volt.

A hieroglifák kőbevésését, írását is tanította, és ezzel létrehozta a történelem első vallásos szövegeit. 
Imhotepet Toth-tal, az isteni elvvel hozták összefüggésbe, akit egy íbiszfejű ember, az isteni ige, a szavak teremtője jelképez. 


Kétségtelen, hogy Imhotep különleges lélek volt. 
Idővel alakja mítosszá vált, és különböző neveken az istenséggel azonosították: Toth, Merkúr, Pecapuatl, Escapulatus, Hermes Trismegistos, a Háromszor Nagy. 

A hermészi kifejezés a titkos bölcsesség szinonimájává vált, amely egykor a Hórusz Szeme papjait foglalkoztatta. Ezek egyik főpapja volt Imhotep, Aki Békében Közeledik.

Az építkezés helye

Imhotep volt az, aki eldöntötte, hová építsék a Szakkarai Piramist. 


A komplexum a keleti 31. és 32. hosszúsági fok, valamint az északi 29. és 30. szélességi fok közötti területen található. 
Az elkövetkezendő 400 évben csak ezen a helyen építettek piramisokat Egyiptomban. 
Ez egy sivatagi terület Kairótól 14 km-re délre, Memfisz, Egyiptom korábbi fővárosa mellett. 
A legdélebbre fekvő piramisok Meidumban, Havaraban és E-Laskumban vannak. Abu Ravash-ban van a legészakibb piramis. 
Ez a plató egész Gízáig nyúlik. 

500 méterrel magasabban áll a folyó szintjénél, ami biztosította, hogy a folyó ne áraszthassa el a földalatti helyiségeket. 
Ezen a területen 8 kisebb piramis található, amelyek a IV., V. és VI. Dinasztia alatt épültek. 
A bolygó elektromágneses mezejének egyik fő csomópontján helyezkednek el, ott, ahol a Föld energiáját a legjobban ki lehetett használni arra, hogy egy kőtömb rezegni kezdjen. Ez az a hely, ahol a bolygó legerősebb mágneses jelenségei előfordulnak. 
Itt található a bolygó egyik csakrája, ezen a helyen halad át a földáram, a Földnek az a negatív töltése, amely az életenergiát hordozza. 

Itt van az ún. Lí-vonalak nagy csomópontja, ahol a kvarckristályban gazdag kőtömeg molekuláris súrlódásának eredményeképpen negatív statikus energiát hoz létre. 

Itt a levegőt négyzetméterenként 500 V-os pozitív töltésű áram hatja át, ami ötszöröse a szokásosnak. 
Ez egy olyan hely a bolygón, ami növeli az Imhotep által épített piramis energetikai hatásait. 
Szakkara elhelyezkedése alapvető fontosságú volt a piramisnak, mint elektromos kondenzátornak a használata szempontjából, ugyanis befogta a piramis felszínét borító mészkőlapok kvarckristályaiban lévő pozitív energiát.
 Szakkara, a temető mai arab elnevezése az óegyiptomi Sokaris név átvétele. 
Sokaris a halottak és mesteremberek elnevezése. 
Jelképe a sólyom.


A misztérium

Ha megvizsgáljuk a tudat megvilágosodásához vezető kvantumutat, látni fogjuk, hogy erről a fejlődési útról számos kiemelkedő tanítvány beszélt.
 Ezek egyike Jézus volt. 
Ő azt mondta, hogy ha szeretetben követjük a fény és a rezgés útját, akkor még nagyobb dolgokra leszünk képesek. 
Jézus a fény szubatomi részecskéinek, az univerzumot létrehozó erőnek a használatáról beszélt. Többezer évvel Jézus előtt a Hórusz Szeme bölcs papjai ennek a tudásnak a segítségével gyorsították fel a tanítványaik fejlődését.

Hatalmas piramisokat, kvantumgépeketépítettek, hogy örvénylő energiaoszlopokat hozzanak létre, mellyel növelni tudták tanítványaik rezgési frekvenciáját. 


Olyan központot építettek, ahol kommunikálni tudtak a magasabb dimenziókkal. 
Ez lehetővé tette, hogy a magasabb fejlettségű beavatottak megtapasztalják a fény útját, és tudást kapjanak a legfejlettebb lényektől, a tudás magasabb szintjén álló tanítóktól.

 Fizikai síkon az elektromágneses ösvények és a szupravezetők létrehozásával könnyebbé tették templomaik megépítését, melyek a Hórusz Szeme Misztériumiskola élő könyvei voltak. 

Szakkara részecskegyorsító energiát termelt, amely az Univerzum legmagasabb frekvenciájú és rezgésű energiája. 
Semleges energia. 

Részecskepárokból áll melyeknek egymást kiegészítő ellentétes töltésük van. 
Mivel semleges energia, nem hoz létre ellenállást, és a fény sebességének 27-szeresével halad.

Ez a gondolati energia. 
A szeretet magas frekvenciáján rezeg. 

Ezt az energiát használta Jézus is, amikor a csodáknak nevezett nagyszerű tetteket hajtotta végre. 
Bebizonyította, hogy az agy magas frekvencián rezegve irányítani tudja a gondolati energiát, és ezzel növeli a beteg emberek életenergiáját, hihetetlen gyógyításokat hajt végre, akár a halálból is visszahozza őket. 
Vagy, hogy addig növelje a víz frekvenciáját, míg bor nem válik belőle. 
Fejlettségi szintjétől függően minden tárgy és lény, különböző frekvencián rezeg. 

Szakkara hatalmas elektromágneses mezőt és olyan hangokat hozott létre, amelyek különböző frekvencián rezegtek. 
Formája termelte, és befogta az energiát. 
Az elektromos részecskéket örvénylő oszlopba rendezte, amely a fénysebességnél gyorsabban terjedő energiát hozott létre.

A piramis számos frekvenciát hozott létre, és így lehetővé vált, hogy a különböző fejlettségi szinteken lévő tanítványok a szokásosnál magasabb frekvenciára hangolódjanak, és azon rezegjenek. 

Ez növelte mentális energiájukat és aurájukat, vagyis saját elektromágneses mezőjüket. 
A tanítványok ugyanakkor intenzív felkészítést is kaptak, amely 21 éves korukban lehetővé tette a számukra, hogy tudatukat a valóság magasabb dimenzióiba emeljék. 

Az életenergia magasabb szintjeinek következtében a szeretetenergia felébreszti a telepátiát. 
A tanítvány érzékennyé válik a szférák zenéjére, az aurát, vagyis az embert körülvevő elektromágneses mezőt alkotó szubatomi részecskék táncára. 
A szakkarai kvantumgépezet felgyorsította a spirituális fejlődés folyamatát. 

Lehetővé tette, hogy a különböző tudati szinten álló tanítványok megtapasztalják rezgésszintjük ideiglenes megnövekedését. 
Meditációval és az arra való felkészüléssel, hogy békében és harmóniában éljenek, hogy tiszteljenek mindent, a megtapasztalt rezgésszint állandóvá vált.

A legfejlettebb tanítványok magas rezgésszinten maradtak. 
Utaztatni tudták tudatukat időben és térben, és látták a reinkarnációk láncolatát, amely eljuttatta őket idáig. 

E fejlett tanítványok látni és érzékelni tudták a 3. dimenzión túli valóságokat az emberi lények fejlődésének következő fejlődési fokán: a magasabb szintű testvérek, vagy a megvilágosodott szuperlények világában, akik már túlléptek ezen a fejlődési szinten, és hozzájutottak a tudáshoz. 

Az ilyen valóságokba betekintve Imhotep azt mondta:“Mint fönt, úgy lent.” vagy ahogy Jézus mondta: "Atyám házában sok hely van." 

Kapcsolat van a valóság különböző szintjei között. 
Azt tanította. hogy a fizikai szintet, ami a legnyilvánvalóbb a mi korlátolt érzékeink számára, elemezni lehet, hogy megtudjuk az igazságot az általunk nem érzékelt többi valóságszinttel kapcsolatban. 

Azok a beavatottak, akik megtapasztalták a következő dimenziót, visszajöttek, hogy szeretetet sugározzanak, és meghozzák a tudást alacsonyabb szinteken lévő társaiknak.

Ez – a saját tapasztaláson alapuló – igazolás magabiztosságot kölcsönzött az egyiptomi társadalom piramisrendszerének minden szintjén. 

Mindenki megtapasztalta, hogy a világegyetem számos szintből áll. 

A szakkarai komplexum kommunikációs központtá alakult, ahol a világegyetem legmagasabb valóságait lehetett megtapasztalni. 
Erről az első dinasztiák piramisainak falain található vallási szövegek számolnak be. 
A mennyország nem ebben a fizikai dimenzióban létezik. 
Magasabb dimenziókba tartozik, ahol a szeretet magas frekvenciája rezeg. 

A piramis bejutást biztosított a szuperlények, a magasabb szinten lévő megvilágosodott testvérek dimenziójába, azokéba, akik már éltek a Földön, és eljutottak a valóság egy magasabb szintjére.

A komplexum másik rendeltetése az volt, hogy az ionok feltöltésével elektromágneses ösvényeket hozzanak létre, melyekben a kőtömböket nehézség nélkül tudták a templomok építési helyére szállítani. 

Az emberek levitálnak. 
Az egyiptomi papok felfedték, hogy a világegyetemben két energiapólus van: a szeretet és a félelem. 
A legalacsonyabb rezgési frekvenciája azoknak van, akiknek a tudata kevés fejlődésen ment keresztül, nem sok élete volt a földön, nagyon kevés tudást szereztek. 
Életüket a félelem és a fájdalom uralja. Még mindig az élet pokoli szakában járnak.

Azok, akik már sokszor újjászülettek, tanultak választásaik következményeiből, fokozatosan megnövelték rezgési frekvenciájukat, életerejüket. 
Megtanultak, tisztelni, nem hibáztatni, valamint békében és harmóniában élni. 
Mivel több igazolt tudás van a birtokukban, megértik a szeretet jelentését, a szeretet frekvenciáján keresztül nézik a mennyországot és az életet.

A tudás révén a papok felgyorsították tanítványaik fejlődését. 
Arra tanították őket, hogyan múlják fölül az EGO-t, és hogyan érzékeljék a magasabb rezgésű frekvenciákat. 

A tanítványok sok éven át tartó képzés során megértették, hogy az élet a tudást elősegítő folyamat. 
Saját bőrükön szerzett tapasztalataik megtanították őket arra, hogy az ember csak a szeretet révén válhat szuperlénnyé. 
A szeretet semleges. 
Nincsen polaritása. 
Nagyon magas frekvencián rezeg, energiájának nincsen tömege, és egy olyan spirituális és mentális szinten van, ahol létezése a szemlélő akaratától függ.


A piramis felépítése

Hogy megértsük ezt a rejtélyes helyet, visszamegyünk az időben ahhoz a pillanathoz, amikor még csak egy hatalmas sivatag volt a helyén.


Imhotep hozzálátott a hatalmas földalatti komplexum, Szakkara építésének első szakaszához. 
Aknát kezdtek ásni a sziklatalapzatba - ez volt a komplexum gerincoszlopa. 
Az akna 30 méter mély, olyan magas, mint egy 12 emeletes épület. 
Alapja egy 10 méter oldalú négyzet.

Az egyik elmélet szerint a piramisok tükörképek, egy virtuális formát hoznak létre a föld alatt. 
Létrejön az antianyagnak nevezett fogalom. 
Egy kamrán keresztül, amely a piramis alatt található, bejárat nyílik egy párhuzamos valóságba, a fizikai világ elektromágneses tükörképébe. 

Az idő itt a jövőtől a múlt felé halad. 
Valamilyen fizikai, vagy metafizikai oknál fogva az akna mély, és bár kemény gránittalapzatba vájták, az ember által használt első téglákkal borították. 
Ez volt az első alkalom, hogy egy elemet ismétlődően használtak, egy kis kőtéglát a nagy munka során.

Ami különös, hogy nem sziklákból vágták ki őket.
 A Nílus-folyón, az asszuáni vízesés közelében, a Seschel-szigeten találtak egy sztélét, amelynek hieroglifáit Imhotep írta. 
Ez egy olyan beton képletét tartalmazza, amely, amikor megszárad, kőnek néz ki és kőkeménységű. 

Egy francia tudósokból álló csoport, melynek vezetője Joseph Davidowicz vegyész, felfedezte, hogy ez a keverék kvarckristályokban gazdag agglomerátumot hoz létre, amely elektromosságot tud termelni, a molekulái egy bizonyos módon rezegnek.

Az egyiptomiak összetört kagylókat és fosszilis maradványokat, magas kvarc- és alumíniumtartalmú homokot, előzőleg kiégetett mészkövet, sziksót és vizet kevertek össze. 
Ez a keverék nátronlúgot eredményezett, mely reakcióba lépve a nílusi homokban található alumíniummal, nátrium-aluminátot hoz létre. 
Égetett mész hozzáadásával nátrium-alumínium-szilikátot kaptak, valamint gyorsítóként réz-arzenátot adtak hozzá. 
Ebből a keverékből öntötték ki a templomaikhoz és piramisaikhoz használt kőtömböket.

 Az első kőtömbök formaként szolgáltak az újak számára, és így olyan pontos illesztéseket hoztak létre, amelyek közé még egy késpenge se fért be.

Miután a földben lévő 30 méter mély aknát kibélelték téglával, alagutak és csatornák egész rendszerét vájták a sziklába. 
A kamrákat fokozatosan növekvő számban, a fő pontok irányában alakították ki. 

Egy kamra volt az akna mellett, kettő kelet felé, három nyugat felé, négy északra, öt pedig délre nézett. 

Mindegyik csoport belülről egy másik, egyre magasabb frekvenciájú hangot bocsátott ki az elektromágneses frekvencián belül.
Mindegyik kamrán belül több ezer alabástrom edény volt, amelyek ugyanarra a zenei hangra hangolva rezegtek. 


Az edények formája és a bennük lévő folyadék határozta meg azt a zenei hangot vagy rezgési frekvenciát, amelyre a kamra hangolva volt. 

Az E-hang 3 kamrában rezgett. 
Ez volt a belépő szint a legtöbb kezdő számára. 

A D-hang felett rezegtek, ez volt az első szint megékezésükkor. 

Az F-hang 4 kamra edényeiben rezgett. 

A G-hang 3 kamra edényeiben, az A-hang 2 nyugati kamrában. 

A főkamrában pedig , egy egy darabból álló alabástrom szarkofágban a legmagasabb szinten lévő tanítványok elérték a H-hangot, majd onnan magasabb dimenziókba jutottak.

Ezeket a kamrákat kék kamráknak nevezik. 
Falaikat a történelem első kerámiacsempéi borítják. 


A türkizkék különböző árnyalataiban pompáznak. 

Belül újoncokból álló párok meditáltak olyan rezgésszintekre hangolódva, amelyek egyre magasabbá váltak.

Imhotep leírta az Univerzum 7. törvényét: 
Minden a nemeken alapul, mindennek vannak férfi és női alapelvei. 
Ez minden síkon megnyilvánul.

Amikor párokként beléptek, az újoncok egyensúlyba kerültek. 
Semlegessé vált az elektromágneses mezőjük, mivel a férfiaké az óramutató járásával megfelelő irányban, a nőké pedig azzal ellentétes irányban forog.


Felfedezték, hogy a csempék szupravezetők. 
Nem hoznak létre ellenállást az elektromos töltéssel szemben. 
Valószínű, hogy miután működni kezdett a komplexum, az örvénylő oszlop módosította a molekulákat, és semlegessé tette őket. 

A technológiát és a kék szín eléréséhez szükséges keveréket Imhotep találta fel. 
A híres egyiptomi pép szódabikarbónából, agyagból, káliumból, kovaföldből és réz-bikarbonátból álló keveréke adja ezt a jellegzetes egyiptomi türkizkék színt, amelyet sok kerámiatárgynál még ma is alkalmaznak.

A kerámiacsempéket boltív-alakban helyezték el. 


Ez a forma minden élőlény gerincoszlopát jelképezi. 
Ez a forma energiát ad az egész szervezetnek. 

Ptáh-nak, az Univerzum teremtőjének jogara is a gerincoszlopot mintázza. 
Ezt a formát alkalmazták az oszlopokon is, melyekkel a nehéz köveket lebegtették az elektromágneses ösvényen.

A Hórusz Szeme Misztériumiskola papjai nagyon fejlett technológiai tudással rendelkeztek. 
Elő tudták idézni ezeket a fizikai eseményeket, és ezer fokos kemencékben fel tudták forrósítani a kerámiákhoz szükséges zománcot is. 

Voltak kőbevésett, erősen domború képeik, amelyek Dzsószer fáraót ábrázolják a Heb-Seb rituális fiatalító ünnepség közben. 
A fáraó fehér koronát, az Egyiptom feletti uralom jelképét viseli. 

Szakkarában voltak olyan szobrok is, amelyek berakott szemei a megszólalásig hasonlítottak az emberi szemhez, ilyen volt az ülő írnok, 


vagy a Ká-Áper nevű pap szobra is. 
Ez a művészeti forma csak a civilizáció kezdetén létezett, a későbbi korokban soha többé nem jelent meg.

Északra volt a földalatti komplexum bejárata. 


Az akna aljából emelkedett egy nagyon magas létra, amely a termeken keresztül a felszínre vezetett. 
Az akna körül, pontosa a földalatti komplexum felett építettek egy kemény talapzatot ugyanolyan téglából, mint amilyenekkel az akna falait fedték be. 5 méterrel a kamrák alatt ástak 11 merőleges gödröt. a 35 méteres mélységben lévő függőleges gödrökből 11 folyosó ágazott el más kamrákba, amelyeket stratégiailag az 5 méterrel feljebb fekvő kék kamrák alá helyeztek.


Ezeken a folyosókon több mint 40 ezer alabástrom vázát találtak. 
Az egyik váza egymillió év szimbólumát jelképezi Alsó- és Felső-Egyiptom két trónjával. A bölcs Imhotep egyik neve Vázakészítő volt.

Ezeken a folyosókon több ezer váza rezgett az F-hangra, amely bolygónk rezgési frekvenciája. 
A folyosók a piramis rezonátoraiként viselkedtek, a létrejövő hang betöltötte a piramist. 


Az alabástrom olyan anyag, amely rezegni és rezonálni tud, ha olyan erőt alkalmaznak, amely egybeesik a saját rezgési frekvenciájával. 

Az edények által előidézett rezgésnek magas frekvenciája volt, attól függően, hogy milyen rezgésszintre volt szükségük a kijelölt kamrában. 

Az elektromágneses frekvencia ugyanezt idézte elő.

Az újoncokból álló párok beléptek a kék kamrákban, hogy a piramis hatalmas, erős hangjára meditáljanak, miközben egy zenei hang rezgett körülöttük. 

Ez a hang minden alkalommal megemelkedett, és magasabb hangon rezgett. 
Ily módon hozzászoktak a magasabb frekvenciákhoz és a rövidebb hullámhosszú erőmezőkhöz: új érzékek ébredtek bennük, és érzékenyebbé váltak a fényre. 

Miközben meditáltak a kék kamrákban, ráhangolódtak az alabástrom edényekből jövő hangokra, és hatott rájuk az elektromágneses mező, így az újoncok megnövelték rezgési frekvenciájukat. 

Ez megnövelte életenergiájukat, aurájukat, és lehetővé tette, hogy megtapasztalják más valóságok létezését. 
A hangok és rezgések ráhangolódtak minden csakrájukra, és fokozatosan rávezették őket arra, hogy tudatában legyenek a magasabb frekvenciáknak és a fizikai szinten túli élményeknek.

Miután a földalatti építkezés befejeződött, az akna nyílását kőlapokkal fedték be. 
Ezzel valódi földalatti obeliszkké változtatták, melynek a föld felszínén elhelyezkedő piramis a teteje. 

Az alakzatok nagyon hasonlítottak a Mastabákhoz, a királyi sírokként használt építményekhez, ezért a piramist össze lehet téveszteni egy sírral (pl. Maidumban). Napjainkban még mindig lehet látni ezt a Mastabát a lépcsős piramis szerkezete alatt.

Ezzel tehát befejeződött a földalatti építkezés első szakasza. 
Megépítették egy hatalmas, háromdimenziós processzor első fázisát, hogy felgyorsítsák az emberek fejlődését, és fénynél gyorsabb energiát hozzanak létre a kvantumfizika egyik alapvető technológiájának a segítségével.

Ezután elkezdődött a második szakasz,és megépítették a nagy özönvíz utáni első piramist, amely lépcsős piramis volt. 

Ez pontosan feleakkora és feleolyan súlyú volt, mint a tervezett végső piramis.

A függőleges aknát borító első alapzaton nagyobb téglákból építettek négy szintet. 

Mindegyik 11 méter magas volt. 
Ez lett a lépcsőspiramis. 
Az első piramis 44 méter magas volt. 
Egy nagy halom tégla, amely kvarcban gazdag olvasztott kőből készült. 
A kvarcmolekuláknak tetraéderformájuk van. ez a természet 5 alapvető formájának, a Platóni formának az egyike. 


A bolygó rezgése, szabályos lüktetése az elektromágneses mező egy csomópontján rezgésre késztette a piramis tégláiban található kvarckristályokat, valamint a földalatti kamrákban lévő alabástrom edényeket. 
Ennek kettős: energetikai és hanghatása volt. 

Az állandó mechanikai feszültség alatt álló kvarctömeg súrlódást okozott a kristály tetraéderei között, ezért azok a piezoelektromos hatás miatt negatív töltést hoztak létre. 


A kőtömeg a negatív energia hatalmas kondenzátora volt.

Kétféle kvarc létezik. 
Az egyik az, amelyik negatív töltést hoz létre, amikor rezeg. Balra forog, és az olvadt sziklában használták. 

A másik pozitív töltésű és jobbra forog, ez utóbbi a turai mészkőlapokban volt megtalálható, és a piramis felületének borítására használták.

Imhotep kinyilvánította az Univerzum 3. törvényét: minden rezeg és mozog, semmi sem marad mozdulatlan, minden mozog.

A részecskék rezgési frekvenciája alkotja azt az energiát amely meghatározza a valóság állapotát: az anyagsűrűség elvét, a lélek rendkívül magas frekvenciáját. 

Minden rezeg a legalacsonyabb és legsűrűbb anyagoktól a tiszta lélekig. 
Ez az a törvény, amely meghatározza a különböző energiafajták létezését a rezgésüktől függően.
 Eszerint pedig van elektromos kémiai, mágneses,gravitációs - és a fénynél gyorsabban terjedő energia, melyet Szakkarában állítottak elő.

A téglaméretű mészkőkockákat turai mészkőlapok fedték, melyek jobbra forgó kvarckristályokat tartalmaztak, és ezzel pozitív elektromos töltést hoztak létre. 

A kőkockák befedésekor habkőtömböket helyeztek el minden vízszintes lap alá, hogy szigeteljék az elektromosságot. 
Ezekre ragasztották a Turából szárazó mészkőlapokat. 

A köveket rézsútosan faragták meg, a függőleges oldalon 73 fokos szögben álltak, a vízszintes oldalon pedig 22 fokos szögben. Elválasztották egymástól a rezgő kő negatív töltését a turai mészkőlapok pozitív töltésétől, amelyek befogták az atmoszféra pozitív töltését.

A piramis tehát két különböző töltésű ellentétes energiát tárol. 

A négy oldal felületének kristályai az atmoszféra pozitív energiájából kapnak töltést, míg a földi energiával kapcsolatban álló nagy kvarctömeg negatív energiával tölti fel a molekuláit.

A 4. törvény kimondja, hogy minden kettős, minden poláris. 

Ebben a valóságban mindennek megvan a maga ellentéte. 
A szélsőségek találkoznak. 
A két pólus ugyanazon dolognak, a forró és a hideg ugyanannak a hőmérséklet-nevű dolognak a két szélsősége. 
Világosság és sötétség, nagy és kicsi, puha és kemény, fehér és fekete, zaj és csend, magas és alacsony.

A piramisforma alapvető fontosságú a kvantumgépezet működésében. 

A vízszintes rétegek területe csökken, ahogy egyre feljebb jutunk, és különböző erejű elektromágneses töltések halmozódnak fel. 
Ugyanez történik a turai mészkő-felületeken. 
Ez a tény, valamint a 11 függőleges akna a valódi obeliszkkel, melyet a piramis É-D-i tengelyén kívül helyeztek el az elektromágneses mező egyik neuralgikus pontján, kettős forgómozgásra készteti a felhalmozódott elektromágneses töltést. 

A pozitív töltésű részecskék az óramutató járásával megegyező, míg a negatív töltésűek az óramutató járásával ellentétes irányban forognak. 
Ez elektromágneses örvényt, a szubatomi részecskék tornádóját hozza létre. 
A részecskék ugyanis felgyorsulnak, amint a bolygó szabályos pulzusa állandó frekvenciát hoz létre, és rezonancia alakul ki. 

A centripetális és centrifugális erő bizonyos sebességnél és frekvencián párba állítja az ellentétes töltésű és mozgású részecskéket. 
Ezek semlegessé válnak, majd új forgástengelyt találnak 90 fokkal a piramis tengelyétől, és létrehoznak egy forgó oszlopot. 
Ez az oszlop olyan szubatomi részecskékből áll, amelyek párba álltak, majd semlegessé váltak, és nagyon magas frekvencián mozogtak. 

Ez az energiaoszlop leszáll a bolygó kristálymajáig, és feljut egészen az ionoszféráig. 

Ezek a semleges, kiegyensúlyozott részecskék alkotják a fénynél gyorsabban terjedő energiát. 
Nem hoznak létre ellenállást ott, ahol mozognak. 
Ők képezik az alapját a szupravezető-jelenségnek.

A piramisban lévő energiaörvény felgyorsította a rezgési frekvenciát, és egy magasabb szintű energiává alakította, a fénynél gyorsabban terjedő energiává, amellyel a kvantummechanika foglalkozik. 

A fénynél gyorsabban terjedő energia rendelkezik a valóság legmagasabb rezgésével és frekvenciájával. 
Ez egy tudati energia, tudásenergia, akárcsak az az energia amelyet az ember képez és használ az agyában, amikor feldolgozza gondolatait, és amikor szeretetet sugároz.

A fénynél gyorsabban mozgó energiát és a függőleges oszlopokatNikola Tesla is tanulmányozta. 

Ezt a jelenséget alkalmazta több mint 1600 találmányában, a villanymotorokban, rádiókban és a TV-ben, a Röntgen-gépben és a radarban. 

A Tesla-tekercseket használták a gépek elektromos működtetésére. 
A köteg örvényáramot hozott létre, amely egy rézhuzal-tekercsen átfolyó 12 V-os áramot több ezer V-os árammá alakított át, amikor egy másik tekercsben indukálták. 

1942-ben Tesla vezette az ún. Philadelphiai-kísérletet, amely hatalmas elektromágneses mezők segítségével rendezte az energiát párokba, és hozott létre a fénynél gyorsabban mozgó energiát. 


A kísérletben egy szilárd testet részecskéire bontottak, majd máshol újra összerakták. A láthatatlansági kísérlet során szétszedték az USS Elbridge nevű amerikai cirkálót, és 75 kilométerrel odébb összerakták, csakhogy a rajta lévő emberek vagy meghaltak, vagy szörnyű módon hozzáragadtak az anyaghoz. 

Teslának volt egy titka. 

Amikor a részecskék újraszerveződnek, változások jönnek létre az anyagban. Tanulmányaiban arra a következtetésre jutott, hogy az ún. tachionenergia 27-szer gyorsabban halad a fénynél. 

Ez a gondolati energia.

Einstein elmélete, miszerint a fény legnagyobb sebessége másodpercenként 300 ezer kilométer, csak a valóságot alkotó egyik síkra érvényes: az atomokból, elektronokból és protonokból álló anyag fizikai síkjára.
Az Univerzumnak azonban három síkja van. 
A kettős univerzum alapját képező tachionok, a szubatomi részecskepárok nagyon magas frekvencián állandó mozgásban vannak, és semlegessé válnak, amikor ellentétes töltéssel találkoznak.

A hihetetlen gyorsasággal mozgó elemi részecskék alkotják a szupravezető elemek alapját. 

Semlegességük nem hoz létre ellenállást a molekulákon áthaladó töltésben. 

Ezen részecskék összetett elemére nem hat a gravitáció. 

Tömegüknek nincsen súlya. 

Ez a tiszta energia. 

A kvantummechanikusok azt mondják, hogy ezeknek a részecskéknek nincsen tömegük - csak úgy léteznek, mérni csak valószínűség számítással lehet őket, az pedig a megfigyelő, vagyis az ember mentális szintjétől függ.

Imhotep tudta ezt és még sok olyan dolgot is, amelyről a mai tudósoknak még nincs tudomásuk. 
A kvantummechanika és a szupravezetés nagyon is friss eredmények a fizika területén.

A lépcsős piramisnak négy szintje volt. 
280 ezer köbméter kő alkotta, melynek 450 ezer tonna volt a súlya. 
Ez pontosan a fele a végső piramis térfogatának és súlyának. 
A piramis elé oszlopokat (ld. fenn: Dzsed (Djed) -oszlopok) helyeztek, hogy elektromágneses ösvényt hozzanak létre, mely elér egészen Turáig.

48 oszlop

 Innen szállították a köveket az építkezés befejezéséig.
Északi és nyugati irányban kiszélesítették az alapzatokat, a déli és a keleti oldalt azonban érintetlenül hagyták. 

A piramis úgy nőtt, mint az emberi test: a fejétől. 
Ha nem tervezték volna meg előre, akkor a hagymahéjak mintájára könnyebb lett volna szimmetrikusan kiszélesíteni mind a négy oldalról. 

A kiszélesítés következtében az obeliszk pontosan az új piramis észak-déli tengelyére került, amelynek most már 140-szer 100 méteres lett az alapja. 

Két újabb szinttel toldották meg, így a piramis 65 méter magas lett, a térfogata 560 köbméterre, a súlya pedig 90 ezer tonnára növekedett. 

A bejáratok szintén megerősítik azt, hogy a megnagyobbítás kezdettől fogva szerepelt Imhotep tervei között. 

Az eredeti bejárattól kiindulva könnyen meg tudtak hosszabbítani egy alagutat. 
Egy másik lépcső vezetett az északi udvar egyik temploma valamelyik udvarába, amelyet azért építettek, hogy elrejtsék a bejáratot.
A térfogat és a súly megkétszerezése nem véletlenszerű. 

Az energiatermelés, a piramis hatótávolsága a rezgő anyag tömegétől függ.
A későbbi piramisok egyre nagyobbak és súlyosabbak lettek. 
A legnagyobb a Keopsz piramis, amely 6 millió tonna súlyú.


Kheops

A súly meghatározza a termelt energia mennyiségét. 

Ez a kőmennyiség állandó sebességgel forog a Föld tengelyén. 
Azért adtak piramis-formát a kőtömegnek, hogy az energia természetes mozgásának, valamint állandó rezgésének és forgási frekvenciájának a segítségével vonjanak ki energiát az anyagból.

Az obeliszkben egy mozgó tekercs mozgott fel-alá. 
Ez egy elektromos tekercs volt, amelyben aranyhuzalt tekertek a fa köré. 

Mozgás közben pulzáló hatást idézett elő a piramis elektromágneses mezőjén, és ezzel megváltoztatta az egész energiaoszlop frekvenciáját. 

Az akna rezonáló lyukként működött. 
Az obeliszk felső sarkában még mindig látható néhány 45 fokos szögbe állított gerenda. Ezek kampóként szolgáltak, és lehetővé tették, hogy a tekercs függőlegesen mozogjon. 

Az elektromos tekercs kontrollálta a hullámok hosszát, a rezgési frekvencia elérte a maximum fokát. 
A tekercs határozta meg, melyik lesz az a pillanat, amelyben a piramis kvarcmolekuláiban felhalmozódott energiát megtervezett ünnepségek keretében kibocsátják a napéjegyenlőségek idején. 

Az egyiptomi papok bebizonyították, hogy a piramisok állandóan mozognak, és hogy minden egyes mozgást energiává lehet alakítani.
Az építkezés utolsó szakasza a bonyolult fal, valamint az álkápolnák és a Kígyók udvarának megépítése volt. 



Ezt Dzsószer fáraó szobra kivételes helyzetből kísérte figyelemmel.



A piramis célja

Ez az Imhotep által épített hatalmas kvantumgépezet nagy áldozatokat kívánt időben, munkaerőben és anyagi forrásokban egyaránt, de társadalmi haszna óriási volt. 

Az örvényáramot arra használták, hogy felgyorsítsák a Hórusz Szeme Misztériumiskola tanítványainak spirituális fejlődését. 

Ők voltak azok a vezetők, akik növelték a nép tudati szintjét. 
A piramis által közvetített energia megrövidítette az agyhullámokat, és ezzel felerősítette az ember mentális erejét és a testét körülvevő elektromágneses mezőt, az aurát.
 Ez lehetővé tette, hogy a tanítványok magasabb szinteket érjenek el, megtapasztalják más valóságok létezését, és így bizonyosságot szolgáltassanak az egész társadalomnak. Amikor ráhangolódtak más, fejlett lények frekvenciájára, képesek volta kommunikálni velük, és befogadni a tudást.
Szakkara volt az első olyan központ, amelyben lehetőség nyílt a magasabb dimenziókkal való kommunikációra. 
A piramisok olyan kvantumtechnológiát alkalmaztak, amelyet mi még csak most kezdünk megismerni. 
Ezt a technológiát az egyiptomiak az elveszett atlantiszi civilizációtól örökölték.

Szakkara egy olyan technológia kellően nem értékelt példája, amelyet elképzelni sem tudnak, és amelyet csak most kezdünk megérteni. 

Ezt a technológiát a tudat kontrollálja.

Célja a minden ember spirituális tökéletessé válásának elérése. 

Az elektromágneses áramkör energiarészecskéket hozott létre és gyorsított fel. 
Ezáltal a statikus energiából először mozgási energiát, majd tachion-energiát hozott létre.

Szakkarában először alkalmazták a hangot és az elektromágneses mezőt egyidejűleg arra, hogy növeljék a tanítványok rezgésszintjét. 

Ezt a technológiát a Kheopsz piramisban fejlesztették tökélyre. 

Fizikai síkon arra használták az energiát, hogy elektromágneses ösvényeket és szupravezetőket hozzanak létre. 
A Hórusz Szeme papjai tették le az alapját a kőelemekből való építkezésnek. Megmutatták érzékenységüket az aprólékosan kidolgozott külső falon, a Kígyók udvarának falán mindazokban a kifinomult díszítésekben, amelyek a kvantumgépezet elrejtésére szolgáltak. 

Kémiai képleteket dolgoztak ki, amelyekkel megolvasztották a kvarcban gazdag követ. Kerámiacsempéket készítettek, és azokkal borították be a bonyolult földalatti folyosókat. 
Hieroglifákkal vésték kőbe azt, hogy hogyan értelmezik a világegyetemet. 
Elképzeléseik Imhotep törvényeiben maradtak fenn. 
Ezek képezik a szabadkőművesek, a rózsakeresztesek és a templomosok titkos tudásának alapját.

Imhotep ezt írta: "Minden oknak megvan az okozata, és minden okozatnak megvan a maga oka. 
Semmi sem létezik véletlenül, hiszen az elpusztítaná az Univerzumot."

Ahogy Einstein mondta: Isten nem szerencsejátékos.



A Spektrum Televízió "Hórusz Szeme" sorozatának egyik kiemelkedően érdekes része:


Hórusz Szeme: 06 Szakkara A Kvantumgépezet: http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=Dy29PYWv5Ks



forrás:  









Szeretettel,

Gábor Kati



                    www.wedev.hu


László napra - Szent László király

$
0
0


László napra - Szent László király

Drága Páromnak ajánlom!
2013.06.27.

Június 27. Szent László napja.

Időjósnap, például  a Muravidéken ezt tartják: 
Jól figyeld meg László napját! 
Jó előre megjósolja az idő járását!



Szent László, 
kinek "erős volt a keze, 
tetszetős a külseje, 
s miként az oroszlánnak, 
hatalmas lába-keze, 
óriási a termete, 
a többi ember közül vállal kimagaslott" 
egyik legnépszerűbb királyunk.


Ezért álljon itt 
a Szent László Himnusz:




Az egyik legenda:

Szent László füve


Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor.

 Egykor ezt énekelték róla:

Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király,
Magyarországnak édes oltalma,
Szent királyok közt drágalátos gyöngy,
Csillagok közt fényes csillag.

Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. 
Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. 
Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. 
Isten éjszaka álmot küldött a királyra.

Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta:

- Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. 
A vessző megmutatja, mit kell tenned. 
Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. 
A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

SZENT LÁSZLÓ FÜVE  latinul: Gentiana cruciata


Egyéb nevei: keresztes tárnics, Szent László-tárnics, szent László király füve, keresztfű
A „pestisfüvek” egyike. 
Latin neve onnan ered, hogy Gentius illír király használta először pestis gyógyítására.
A magyar nevét László királyról kapta, aki a Kárpát-medence legszeretettebb királya volt.

A keresztes tárnics hazánk hegyeinek megbecsült növénye, de elvétve nő, s védett növény.


Forrás:
http://szekelyderzs.com/laszlolegenda.html
http://netfolk.blog.hu
(Tánczos Erzsébet írása)



Továbbá:




Szent László iniciálék

I. Géza és László, a csodaszarvas mutatja az építendő váci székesegyház helyét


Szent László király 



Szent László Herma - Győr 



Szent László a lovagkirály 



Szent László freskó



Szent László pecsétje



Szent László címere



Pályi György:

Szent László visszatér


Hadak gyülekeznek
a Csillagösvényen.
Szent László mögött
fenn a magas égen.

Zászlaink lobognak
a csillagközi szélben.
Keresztje világit
a sötét magyar éjben.

Táltos dobok törik meg
az éjszakai csendet.
Szent László visszatér
elhozza a magyar rendet.

Visszahozza nekünk
a magyar szabadságot.
Megtöri az összes
gonosz idegen átkot.

Ébresztő Testvérek!
Lengjenek a zászlók!
Méltón várjuk vissza
Királyunk Szent Lászlót!





Szeretettel,

Gábor Kati


                    www.wedev.hu


Péter – Pál napja az aratás kezdete

$
0
0

Péter – Pál napja az aratás kezdete

A magyarok úgy tartják, hogy e napon a „búza töve megszakad”, és  ilyenkor kezdődik az aratás. 


A  teljes mondás úgy tartja, hogy a búza Szent György napján szökik szárba, májusban kihányja a fejét, Szent Vid napján abbahagyja a növekedést és Péter-Pál napján megszakad a töve. 

Ez mai nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy április végén hosszú szárat ereszt, májusban megindul a kalászfejlődés, június közepén már nem fejlődik tovább, így utána lehet aratni.  
Péter és Pál emléknapja, mint az aratás kezdete vált ismertté a néphagyományban.
Sokfelé ekkor kezdték vágni a rozsot, a búzát.
Ha ez utóbbi még nem érett meg a betakarításra, akkor egy-két kaszasuhintást végeztek, csak hogy képletesen megkezdjék az aratást.


Péter-Pál, valamikor dologtiltó nap volt, tehát az aratási munkálatokat  JELKÉPESEN  kezdték meg!!!!
Sokfelé ekkor fogadták fel a gazdák az aratókat és a napszámosokat.
  



A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal:

Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb.
E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése.


Orion csillagkép a Pilisben

A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”).
A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe.

A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak.

Ez a Péter-Pál tüze.
A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak.
A tüzet át is ugorják.

Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele.
Nem csak az.
A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár.

Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon.

A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), 
Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, 
Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották.


Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.

Isten éltesse a Pétereket és a Pálokat névnapjukon!



Az aratás kezdete, Péter és Pál napja

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma" hangoztatjuk naponta imánkat, ám amíg a búzából kenyér lesz, hosszú érési folyamaton megy keresztül.



„Arass rózsám, arass, megadom a garast.
Ha én meg nem adom, megadja galambom.”

Fohászkodtak, imádkoztak, az eszközeiket a templom falához tették, és a pap megszentelte. 
Hagyomány volt az aratókoszorú vitele is, amit az utolsó kalászokból készítettek, és a gazda házához vitték. 
A koszorúvivőt nyakon öntötték, hogy ne hiányozzon a búzának az eső.

A halászok is e napon ünneplik védőszentjüket, Szent Pétert. 
A nap előestéjén rúdra kötözött ponttyal végigjárták a falut a halászok. Másnap a vízparton halpaprikás és túrós csusza evéssel folytatódott az ünneplés.

A népélelmezésben kiemelt helyet foglal el a búza, ami a legrégibb termesztett növények közé tartozik. 
Nem véletlen, hogy őseink az aratással kapcsolatban nemzedékről nemzedékre megannyi szokást hiedelmet örökítettek át. 
Az aratás napját gondosan meg kellett választani, ennek kezdete Péter és Pál napja, vagyis Június 29. 
Ekkor hasad meg a búza töve, ami jelzi, hogy a búza aratható. 


A népi megfigyelések szerint e napot követően kezdődött az igazi nyár, amit az időjárás is visszaigazolt.

Az aratás elengedhetetlen kellékei anno a sarló és a kasza voltak. 


A sarlóval való aratás kifejezetten asszonnyi munkának számított, míg kaszával csak férfiak dolgoztak. 


A marokszedés szintén az asszony feladata volt, a kévék bekötéseés összehordása ismét férfi munkának számított. 


Így valósult meg a közös munka öröme, ahol a mindenki kivette részét az aratásból. 
Az aratás befejezéséhez jóval több szokás és hiedelem kapcsolódik. 

A munka vége pedig örömünnepnek számított. 

Ilyenkor szokás volt aratókoszorú készítése, amit a legtöbb helyen karácsonyig is megőriztek. 


Napjainkban ezek a hagyományok kihalófélben vannak, mindössze néhány hagyományőrző rendezvényen, aratóbálon elevenítik fel.


  

József Attila
ARATÁS ELŐTT

A bús biborkirályfi, naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús kalász.
Néhány vidám tücsök már dúdorász
S ugy ing a földön csendes este enyhe,

Mint vén öreg huszáron lóg a mente,
Kit nem ölel a nyárestéli láz.
De itt a búza s rozs méhébe száz
Apróság vár a fényre, napra, csendbe.

És várnak egyre mind a virradatra,
Mikor az égből napsugár pereg.
A duzzadt tábla jó, acélos fajta

S hajnalba jönnek barna emberek,
A válluk széles, nagy kasza van rajta…
… Szellő fuvall, a tábla megremeg.



MI KÖZE EGYMÁSHOZ PÉTERNEK ÉS PÁLNAK?


Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola kiemelt helyen szerepelnek a naptárban és békében megférnek egymással. 
Június 29-e kettejük igazi névünnepe, már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki 67-ben Rómában.


Szent Péter, az első pápa eredeti neve Simon volt. 
Jézus adta neki a Péter nevet. 
Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére.


Péter a  halászok védőszentje, hiszen maga is halász volt, mielőtt Jézus tanítványai közé állt.
A halászok régen ezen a napon tartották a céhgyűlést, a legény- és a mesteravatást.
A lakatosok is patrónusuknak tekintették, mivel ábrázolásain a mennyország kulcsát tartja a kezében.


Szent Pál a  keresztények  ellensége volt, mígnem  Damaszkuszba menvén  megtért, s megkeresztelkedett. (Ennek ünnepe a Pál fordulása: január 25.) 
Az ő attribútuma a kard.


Még egy kis néphagyomány:


Péter-Pál napját az aratás  kezdőnapjaként tartották számon, időjóslás is tartozik a naphoz:

Péter és Pál érkezése, szakad a búza gyökere. 
Kaszát, sarlót készítsd, mert Péter-Pál után már üres az udvar, teli a határ!
"Péter-Pál aratáskor elöl jár".
"Péter-Pálra búza érik, Eljutunk az újkenyérig" .

(Tánczos Erzsébet írása)


És a legfontosabb annak akit érint:

A hiedelem szerint a hajadonok közül, aki elsőként hallja meg a harangszót, év végéig biztosan férjhez megy.





Szeretettel,
Gábor Kati

                    www.wedev.hu




Fogyás a természet erejével

$
0
0


Fogyás a természet erejével



A citrom fogyasztó hatása



Citrom diéta, citrom fogyókúra - Gyorsabb zsírégetés citrommal
  
A citrom fogyaszt!

A természetes zsírégetők és "fogyasztószerek" között a citrom bizony benne van az első tízben! 
A fogyás és zsírégetés felgyorsítása mellett a citromnak számos jótékony tulajdonsága van, ami miatt nagyon is érdemes rendszeresen fogyasztani citromot.

A citrom hatása, általános jótékony tulajdonságai:

• Magas C vitamin tartalma miatt erősíti az immunrendszert,
megelőzi a meghűléses betegségeket, csökkenti azok tüneteit.

• Bioflavon-tartalmának köszönhetően vértisztító hatású,
és regenerálja a véredényeket.

• Serkenti az emésztést, erősíti a gyomorfalat.

• Lúgosító hatású, és kiválóan oltja a szomjat.

• Segíti a méregtelenítést, a salakanyagok kiürítését.

• Szépíti a bőrt, csökkenti a haj és fejbőr zsírosodását.

  
"A fogyás.info oldalon olyan információkhoz jutok,
amit eddig nem tudtam a fogyással kapcsolatban!" - Katalin


A citrom fogyasztó és zsírégető hatása

Érdekes, hogy egy ilyen egyszerű gyümölcs, mint a citrom, hogyan lehet ilyen hatékony! Nézzük meg, pontosan hogyan is segíti a citrom a fogyást, a zsírégetést.

A citrom serkenti az anyagcserét és az emésztést

A citrom zsírégető hatásának egyik kulcsa a citrom savasságában rejlik. A citromban található citromsav az emésztőrendszerbe kerülve kölcsönhatásba lép az ott lévő egyéb savakkal és enzimekkel. Így a reggel éhgyomorra elfogyasztott citromos víz (magas rosttartalma miatt is) természetes módon támogatja az egészséges emésztést.

A citrom segíti a szervezet méregtelenítését

A citromos víz fogyasztása tisztítja a vastagbelet, és segít megszabadulni a salakanyagoktól. Bélféreghajtó és puffadásgátló hatása is van. A lerakódott salakanyagoktól való megszabadulás kilókban is mérhető változást okoz.

A citrom segíti a zsírégetést

A citromban lévő vitaminok, ásványi anyagok és savak támogatják a szervezet zsírbontó folyamatait, így a citrom fogyasztása gyorsítóan hat a zsírégetésre.

A citrom szabályozza a cukor felszívódását

Tanulmányok kimutatták, hogy a citrom magas savtartalmának köszönhetően csökkenti az elfogyasztott ételben lévő cukrok (szénhidrátok) felszívódását.

A citrom csökkenti az éhséget

A citromban található pektin vízzel elegyedve sűrű, kocsonyaszerű tömeggé lesz, ami fokozza a telítettség érzést és csökkenti az éhséget.

A citrom lúgosító hatása segíti a fogyást

Érdekes, hogy egy olyan savanyú gyümölcs, mint a citrom, hogyan lehet mégis lúgosító hatású. 
Ennek magyarázata abban rejlik, hogy noha a citrom valóban savas, alacsony cukortartalmának köszönhetően az emésztést követően mégis lúgosító hatású lesz.

Bővebben: Az elsavasodás problémája, fogyás lúgosítással: http://www.fogyas.info/lugositas_fogyas-lugositassal_pH-csoda.php

A savas vagy lúgos hatás megítélésében nem maga az élelmiszer savassága vagy lúgossága a mérvadó, hanem az, hogy az emésztést követően milyen hatást vált ki. 
A citromhoz hasonló lúgosító hatás az almaecetre is igaz; az emésztést követően az almaecet is lúgosító hatású lesz! 

Citrom diéta - Hogyan használd a citromot fogyásra

A citromot lehet kúraszerűen vagy folyamatosan is fogyasztani. 
A rendszeres citromfogyasztás egészségileg csak előnyös lehet!

Megjegyzés: A citrom károsíthatja a fogzománcot, ha túl sokat fogyasztják túl töményen. Elegendő vízzel hígítva azonban nem valószínű, hogy káros lenne. A citrom jótékony hatásai sokkal erőteljesebbek, mint a lehetséges kár, amit okozhat.

1. Citrom diéta - Tisztítókúra felsőfokon


Az alábbi tisztítókúra legfőbb összetevője a citrom. Ha valaki egy komolyabb tisztítóprogramban, s így a fogyás erőteljesebb beindításán gondolkodik, ezt a citromos méregtelenítő- és tisztítókúrát érdemes megcsinálni:

2. Reggeli citromos víz fogyasztása

Ha a reggelt (langyos-meleg) citromos vízzel indítjuk, sokat tehetünk az egészségünkért és jó alakunkért!

Ahogy már fentebb is írtuk, a reggeli citromos víz amellett, hogy erősíti az immunrendszert, és hasznos vitaminokkal látja el a szervezetet, segíti az anyagcserét és karbantartja az emésztést, valamint fokozza a zsírégetést.

Fontos viszont, hogy a citromos vizet éhgyomorra igyunk (kávé és minden egyéb előtt), és ne tegyünk bele cukrot. Ha a fogyásra kicsit jobban rá akarunk állni, akkor egy egész citrom levét igyuk meg reggel egy pohár vízzel felhígítva. 
Ha valaki elsőre nem annyira bírja a töményebb citromos vizet, akkor érdemes fokozatosan növelni a víz citrom tartalmát, míg el nem éri az egy citromnyi mennyiséget.




3. Citromos víz fogyasztása napközben

A sok folyadék fogyasztása létfontosságú a fogyáshoz (és az egészséghez is).

Bővebben: Miért kell - különösen egy fogyókúra alatt - sokat inni?: http://www.fogyas.info/folyadekfogyasztas-folyadekbevitel-fontossaga_napi-folyadekszukseglet-fogyokura-alatt.php

Ráadásul a citromos víz még lúgosít is, ezért érdemes az étkezések között (legkésőbb fél órával egy étkezés előtt) citromos vizet inni.
Bővebben: A lúgos víz fontossága a fogyásban: http://www.fogyas.info/lugositas_lugos-viz_lugosito-viz.php


Az én sikeres akcióm:

"Napi 3.5 liter citromos víz ivása (igazi citrommal, nem bolti flakonos citromlével),
és este egy natúr joghurt elfogyasztása szintén citrommal lefekvés előtt.
A zsír ezáltal szinte 'olvadt' le rólam." - Anikó

Egyéb érdekességek, hasznos tudnivalók a citromról
.
A citrom kalóriatartalma

Egy nagy citrom héj nélküli súlya kb. 100g, kalóriatartalma 105 kJ / 25 kcal; fehérjetartalma 0,8g; szénhidráttartalma 7,5g; rosttartalma 2,2g; zsírtartalma 0,3g.

A citrom C vitamin tartalma

A citrom C vitamin tartalma: kb. 40mg / 100g. Vagyis egy nagy citrom megközelítőleg 40mg C vitamint tartalmaz. 
Ez természetesen csak egy körülbelüli érték, mivel a citrom C vitamin tartalma nagyban függ a termőtalaj minőségétől, az éghajlattól, a szüretelése óta eltelt időtől és a raktározási feltételektől.


A citrom héja

Nemcsak a citrom húsa és leve egészséges, de értékes összetevői miatt a citrom héjának fogyasztása is ajánlott lehet. 
Feltéve, hogy érett és vegyszermentes citromról beszélünk. 
De ez nálunk sajnos elérhetetlen, mivel a hozzánk érkező citromokat még éretlenül szüretelik le, és erősen vegyszerezik, hogy amire ideér, maradjon valami a citromból...

A citrom származása

A citrom származása nem teljesen egyértelmű, de feltételezések szerint az első citromok Ázsiában nőttek (India, Kína, Délkelet Ázsia). 
Európába az ókori Róma idején, az első században kerültek, de széleskörű elterjedésük csak a XI-XII. századra tehető.





Zöld tea - A természet másik csoda-zsírégetője



Zöld tea fogyás - A zöld tea hatása

A zöld tea és zöld tea kapszula segíti a gyorsabb zsírégetést!

Ismert egészségmegőrző és gyógyító hatása miatt a zöld tea fogyasztása keleten évezredes hagyományokkal rendelkezik. 
A zöld tea egészségre kiható ereje legnagyobb mértékben a benne található nagy mennyiségű antioxidáns anyagok (polifenolok, s annak egyik csoportja, a katekin vegyületek) jótékony hatásának köszönhető.


Egészségmegőrző tulajdonságai mellett, a zöld tea hatása a zsírégetés felgyorsításában is megnyilvánul.

Ezért is mondják, hogy a zöld tea az egyik legjobb zsírégető tea!


Gyorsabb fogyás egészségesen?
Erre a zöld tea a legjobb!

"Nálam a zöld tea kapszula, illetve zöld tea fogyasztása, több mozgás, kevesebb cukor,
többszöri étkezés kis adagokban volt, ami fogyáshoz vezetett." - Zsuzsa

A zöld tea hatása - A zöld tea előnyös élettani tulajdonságai

• A zöld tea méregtelenít, serkenti az anyagcserét, gyorsítja a zsírégetést;
• Csökkenti a rákos, daganatos betegségek kialakulásának lehetőségét;
• Antioxidáns hatású, azaz segít lebontani a pusztító szabad gyököket;
• Csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét;
• Ellazítja a vérereket, ami csökkentheti a magas vérnyomást;
• A zöld tea erősíti az immunrendszert, ezáltal véd a fertőzések ellen;
• Fluoridtartalma óv a fogszuvasodástól (amennyiben cukor nélkül isszuk!);
• Koffein tartalma élénkítő hatású, serkenti a szellemi teljesítőképességet.

A kávéval ellentétben, a zöld teában található koffeinnek fokozatos és lassabb a felszívódása, nem hirtelen dobja fel a szervezetet, hanem egyenletesen, így élénkítő hatása nemcsak természetesebb, de hosszabb ideig is kitart.



Zöld tea fogyás

A zöld tea az egyik legjobb természetes zsírégető
A zöld tea az egyik legjobb és legismertebb zsírégető tea. 
A zöld tea - zsírégető tea - hatása kétféleképpen nyilvánul meg:

1. A zöld tea közvetlen zsírbontó hatású
A zöld tea javítja az emésztést, és elősegíti az emésztőrendszerbe került zsírok azonnali lebontását. 
Éppen ezért érdemes a főétkezéseket egy-egy csésze zöld tea elfogyasztásával kezdeni.

2. A zöld tea anyagcsere serkentő
lebontja a régóta jelen lévő zsírokat
A zöld tea serkenti az anyagcserét, ezáltal előmozdítja a régóta jelen lévő zsírrétegek lebontását, növeli a bőr rugalmasságát, s csökkenti a cellulitot (narancsbőrt), így szabadítva meg minket a fölös centiktől!




A zöld tea hatóanyaga

- A zöld tea antioxidáns hatása
A zöld tea egészségre kiható ereje legnagyobb mértékben a benne található nagy mennyiségű antioxidáns anyagok (polifenolok, s annak egyik csoportja, a katekin vegyületek) jótékony hatásának köszönhető.

A zöld tea négyféle katekin vegyületet tartalmaz, melyek közül a legfontosabb az EGCg, vagyis az epigallokatekin-3-gallát. (EpiGalloCatechin-3-gallate)

Egy 2007-es amerikai tanulmány több száz élelmiszert megvizsgálva kimutatta, hogy a zöld teában a legmagasabb az EGCg koncentráció.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a zöld teában található EGCg 100-szor hatékonyabb a szabad gyökök semlegesítésében, mint a C vitamin, és 25-ször hatékonyabb, mint az E-vitamin.

Minél több feldolgozási folyamaton megy keresztül a zöld tea, antioxidáns hatása annál inkább lecsökken. 
Ez magyarázza, hogy a hatóanyag tartalomban kimutatható különbségek miért ilyen óriásiak; egy csészényi (kb. 2 dl) zöld tea EGCg tartalma feldolgozástól függően 5 és 450 mg között ingadozik!


Zsírégető és fogyasztó hatása mellett a zöld tea az egyik legjobb antioxidáns!




"Nekem a sok zöld tea, illetve rengeteg gyümölcs és zöldség vált be.
Amióta egészségesebben eszem egyáltalán nem kívánom az édességet,
és a gyors éttermek ajánlatai sem hoznak lázba." - Barbara


Zöld tea kivonat - Zöld tea kapszula

A fenti adatokból is látszik, hogy a zöld tea jótékony hatásához napi több csésze - jó minőségű - zöld tea elfogyasztására lenne szükség. A teaivás mellett Távol-Keleten a zöld teát belefőzik a levesekbe vagy zöldséges ételekbe is.

A megfelelő hatóanyag biztosítása érdekében a zöld tea kivonatát zöld tea kapszula formában is be lehet szerezni. A zöld tea kapszula előnye, hogy az otthon elkészített teával ellentétben a kapszula garantáltan tartalmazza az összetételben feltűntetett hatóanyagokat.

Zöld tea kapszula - Milyen zöld tea kapszulát érdemes választani?
A megfelelő zöld tea kapszula kiválasztásánál a legfontosabb szempont a kapszula összetételénél feltűntetett hatóanyag mennyiség. Az a jó, ha a zöld tea kapszula minél nagyobb százalékban tartalmaz polifenolokat, s abból minél több az EGCg.

A fogyás.info oldal webáruházban beszerezhető zöld tea kapszula, illetve az L-karnitin zsírégetővel és krómmal kombinált Zöld tea zsírégető csomag zöld tea kapszula hatóanyag-tartalma, tisztasága és minősége kiemelkedően magas: 98% polifenol (antioxidáns hatás) és 200 mg EGCg 1 kapszulában!




Gyömbér

Egyetlen gyógynövény mérgek és pluszkilók ellen
Így használd a gyömbért!


A gyömbértea és -tinktúra is előremozdítja a diétádat.

A népi gyógyászat már ősidők óta használja a gyömbért - latinul Zingiber officinale -, elsősorban émelygés és megfázás ellen.
Ám a csípős fűszernövény zsírégető hatása sem elhanyagolható.



A gyömbért elsősorban Indiában és Kínában termesztik, a meleg éghajlatot kedvelő növény a kurkumával és a majoránnával áll szoros rokonságban.

Gyömbér a mérgek és a plusz kilók ellen


A növény gyöktörzse illóolajat, csípős anyagokat - shogaolt és gingerolt - tartalmaz. Anyagai serkentik a nyálelválasztást, de a gyomor-, illetve epeváladék kiválasztását is. Gyulladást csillapítanak, segítenek a méregtelenítésben, valamint elősegítik a bélműködést.

A gyömbér csípős vegyületei serkentik a gyomornyálkahártyájában lévő hőreceptorokat, miközben fokozzák a bélműködést. Ezáltal támogatják szervezet salaktalanítását és a felesleges kilók leolvadását.

Így használd a gyömbért!

Bár ma már kapszula formájában is kapható a gyömbér, válaszd inkább a természetes megoldást. A csípős fűszernövény szinte minden zöldségesnél megvásárolható, és számtalan formában beiktathatod az étrendedbe.

Zsírégető gyömbértea

Egy teáskanálnyi finomra reszelt gyömbérgyökeret forrázz le egy csésze vízzel. Hagyd állni öt-tíz percig, majd szűrd át. Érdemes étkezés előtt - ízesítés nélkül - fogyasztanod a teát, így jobban segíti zsírégetést.

Gyömbértinktúra

Kipróbálhatod a csípős növényt tinktúra formájában is. Egy pohár langyos vízben oldj fel 1:5 arányban gyömbértinktúrát. Szintén étkezés előtt kell fogyasztanod!




FOGYÁS - MÉREGTELENÍTÉS

Már sok "csoda" módszerről hallottunk! :-D


Itt egy újabb! :-D


Próbáljuk meg! :-D


Ártani nem árt, ha pedig használ is, akkor jó! :-D


Karcsúsító hatásának titka, hogy minden összetevő külön-külön is elősegíti a zsírbontást és a méregtelenítést, együtt pedig fokozzák egymás hatását.

A gyömbér jó hatással van a vérkeringésre és az emésztésre, az uborka remek vízhajtó, a citrom elősegíti a méregtelenítést, a menta pedig amellett, hogy serkenti az anyagcserét, és jó hatással van az epére, még az éhségérzetet is csökkenti.

Így készítsd el otthon!

Ha szeretnéd kipróbálni a méregtelenítő, zsírégető csodamódszert, a legegyszerűbb, ha saját magad készíted el a fogyókúrás vizet.

Egy kancsóba tölts két liter vizet, majd apríts bele egy körülbelül három centiméteres, friss, megpucolt gyömbérdarabot. Vágj leheletvékony szeletekre egy közepes méretű kígyóuborkát, és szeletelj fel vékonyan egy alaposan megmosott citromot is.

Add az egészet a vízhez, 12 darab friss mentalevéllel együtt, óvatosan keverd meg, majd tedd a kancsót a hűtőbe egy éjszakára, hogy a hatóanyagok kioldódjanak, és az aromák összeérjenek. Másnap reggel kezdheted is a méregtelenítő kúrát"

forrás: Femina


Lenmag

Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így jótékony kiegészítője a fogyókúrának.


Serkenti az emésztést
Magas rosttartalmuk által a lenmagok segítik az emésztést, hozzájárulnak a méreganyagok kiszűréséhez a szervezetből, és orvosolják a székrekedést. Továbbá, hozzásegítik a szervezetet ahhoz, hogy több zsírt égessen le, azt pedig energiává alakítsa.
Vagyis, természetes segítség lehet a túlsúlyosság és elhízás ellen.






Továbbá:

 -Gyógyító növényeink 2. rész:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html
-Természetes permetlevek kertből, mezőrőlhttp://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html







Szeretettel,

Gábor Kati




                    www.wedev.hu


Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás

$
0
0

Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás


A paradicsom története


Az első leírása 1553-ból, Dodonaeustól származik, aki azt mondja a paradicsomról, hogy "gömbölyded, akár az alma, de a dinnyéhez hasonlóan gerezdes; színe először zöldes, ami később pirossá, aranyszínűvé változik". 
Bizonyára innen származik egyik francia neve: pomme d'ore, azaz aranyalma is. 
A 17. században Poma amoris néven tisztelik, vagyis a szerelem almájának hívják, mert bódulatot okozott. 
A még éretlen, zöld paradicsom valóban tartalmaz egy solanin nevű alkaloidát, amely az érés folyamán a gyümölcsből fokozatosan eltűnik úgy, hogy az érett paradicsom teljességgel ártalmatlan, sőt magas cukor- és C-vitamin-tartalma miatt fölöttébb egészséges táplálék is.

Sok nyelv a paradicsom nevét a mexikói tumatle szóból származtatja, angolul tomato, franciául és spanyolul torna te, németül Tomate, oroszul tomat.



Származását 
a kutatók elég pontosan meghatározták.

Őshazája Peru, ahol ma is gyomnövény. 
Mexikóban kezdték el termeszteni. 
Európában először Spanyolországban és Portugáliában, majd Olaszországban tűnik fel, és manapság a világon mintegy egymillió hektáron termelik.

Lippai János: Posoni Kert című könyvében (1664) is Poma amorisként szerepelteti, de a Szerző még nem sokat tudhatott felőle, mert leírást se ad a paradicsomról.

Annál inkább Csapó József az Uj Füves és Virágos Magyar Kertben (1775), bár ő még lebecsülően vélekedik a paradicsomról: 
"Kertekben termesztik az Eb-szőlő Nemét; 
A gyümöltsei akkorák mint egy baratzk, de szegeletessek és szép piros karmasin szinűek. Nem tanátsos az Gyümöltsüket enni, mert az ember eszét meg-tsonkítják."

A 19. században még csak a főúri asztalok csemegéje, de gyorsan terjed a kertekben, és mindinkább kelléke lesz a mindennapok konyhaművészetének. 
Gyermekkoromban még ritkaságszámba ment, ha valaki a reggeli szalonnájához és kenyeréhez paradicsomot falatozott. 
Főként főzve fogyasztották; a paradicsom-befőzés éppen olyan fontos aktusa volt a valamikori falusi, vidéki háztartásnak, mint a szilvalekvárfőzés, a káposztasavanyítás vagy a disznóölés.


Paradicsomültetés

Szeretnék eloszlatni pár tévhitet.
Nem kell megvárni a fagyosszenteket (május 12-15) az ültetéssel, jóval korábban, már április második felében ki lehet ültetni a palántákat, ha arra megfelelő az idő, 
már az ültetésre. 
Ha jó idő van legalább egy hétig, odagyökeresedik, megszokja a helyét és hiába jön neki kisebb fagy, tőből kihajt, ha volt ideje legyökeresedni. 
Ez a kulcsszó. Az idő. 


Két héttel fagyosszentek előtt már nemigen ültetek, mert onnantól lutri. 
Ha megszokta a helyét pár fokos fagy se pusztítja el, csak a föld feletti részét, gyökérből kihajt. 
És mire a többit el mered ültetni, ezek már kisebb bokrok, és úgy nőnek, mintha húznák ki a földből. 
De mivel az ördög egy ritka betegségben, álmatlanságban szenved, és szegényke sohasem alszik, én is csak a fele palántámat ültetem így, de bevallom, soha nem volt még gondom vele. 
De azért mindenkinek ajánlom, hogy így tegyen, jobban fog tudni aludni.


Fagyosszentek előtt ezért felcsirkézem a töveket (feltöltöm földdel), hátha... aztán visszaterítem. 
Sohasem érzem feleslegesnek. 
Eddig egyszer volt komolyabb riadalmam, mert a kiültetett két szememfénye lugasfajta (koktélcserersznye és sárga körtealakú) összes levelét eldobta, és elkezdett sárgulni. 
Tő fölött visszacsíptem. 
Egy hét múlva vittem a tartalék cserepeseket, hogy a helyükbe ültessem. 
Addigra 20-30 centis volt az új hajtás. 
Mire a poharas megszokta a helyét, ezek kétszer akkorák voltak.

Paradicsomtermesztés, palántázás

A másik tévhit, hogy nem szabad elnyurgult, világos palántát venni. 
A paradicsom kiskerti ültetése művészet.
Nem a színe számít, hanem a palánta hossza. Azaz az sem, hanem az ízek (nóduszok) száma ÉS a hossza. Miért is? Mert csak egy pár levelet kell kinn hagyni. a többit el kell fektetni, úgy beültetni. 
A paradicsomot nem ültetőgödörbe kell rakni, hanem ültető árokba! 
Igazi kertész nem is magról palántál, hanem a bevált tőről szeptember végén, a fagyok előtt letör pár hajtást, azt gyökerezteti le egy-egy pohárban, és hűvös, félig megvilágított helyiségbe teszi. (Ha F1 volt a tő, ez az egyetlen módszer, amivel megőrízhető, a következő évre is átvihető az összes jó tulajdonsága!) 
Ha tavaszra (ültetés idejére) 1,5-2 m-es (elnyurgult :D) palántának valót eredményez a munkája, akkor boldog.



Április közepén ás neki egy 15-20 centi mély árkot, a felesleges leveleket kézzel letörgeli (vagyis nem levágja, mert a törés helyén alvórügyek aktiválódnak, azokból lesz a gyökér!), és az árokba fekteti. 
Porhanyós földdel félig befedi, beiszapolja jól beérett csalánázalékos vízzel (ha van, csalántea is mehet bele) ráteríti a többi földet is, megtapossa kissé, és belocsolja. Minden nódusznál elkezdenek a gyökerek kifejlődni, így sokszor 10-20 bokornyi paradicsomnak megfelelő gyökérzet látja el vízzel, tápanyaggal egyetlen bokrodat! 
Azt hiszem, nem kell matematikusnak lenni, hogy bárki megértse, miért éri meg a tövenkénti 5 perces többletidő, mint befektetés.

Ha nincs a beiszapoláshoz a közelben megfelelő vízmennyiség, csalni is lehet, ahogy én is tettem, amikor még nem volt vizem. 
Egy vödörbe földet teszek, arra a vizet. 
Ekkorra már van sóska. lecsípem a levélnyeleket, megzúzom, zsupsz az is bele, Zsurló is megy bele (ezt a mi vidékünkön nekem herbáriumban kell beszerezni, mert nem terem meg hál istennek :D) kap némi csalánt is, és a palántáim gyökerét ebbe mártogatom beültetés előtt. (Hagyom egy kicsit, hogy meg is szívja magát! 
Nincs jobb organikus módszer a palántadőlés ellen!) 
Ezzel a csalással kicsit nagyobb a palántapusztulás, mint a tényleges beiszapolással, de alig. 


És akinek semmi módja nagyobb mennyiségű vízhez jutni, ezzel az apró trükköcskével 90%-os palántamegmaradást érhet el. (A fáimat is így ültetem. Még egy se pusztult ki.) És nem csak paradicsomnál, minden palátánál alkalmaztam az első időkben! 
Ma se vagyok rest, mindkettőt alkalmazom. 
A maradék masszával a fáim sebeit kezeltem, a nagyobb levágott ágak sebére pakolásként is ezt használtam. (Egy gyümölcsfatrükk még, bár nem ide való. 
Ha van istállótrágya, a maradékba keverek azt is egy lapáttal egy 16 l-es vödörhöz, ebbe több föld kell. 
Ezzel kenőcsként, félcenti vastagon beburkolom a fáim törzsét. Hihetetlenül képesek regenerálódni, és a gyümölcsük is egészségesebb lesz.)

Soha nem kell többé  locsolni, ha mindig van zöldmulcs alá terítve, 3 tő lugasparadicsom locsolás nélkül is ellátja gyümölcsével egy 6 tagú család szükségleteit, még a szomszédoknak is jut belőle. 
3 szőlőparadicsom-tő 20 m lugast képes befutni ezzel a módszerrel, és kimondani is sok, mennyi termést képes hozni. 
A komposztot, az alkalmankénti csalántrágyát (ázalékot) meghálálja, de az állati, emberi trágyát, műtrágyákat, rovarirtókat, egyebeket nem.


Ha locsolod, minimum kéthetes ázalékból kevert, 1:20 arányú vízzel tedd, töményebbel ne, és azt is a zöldmulcsra öntsd, ne a letakarított, csupasz földre! 
Az ázalékban ürmön, petrezselymen, pasztinákon, lestyánon kívül szinte bármi lehet. Turbolya, csalán, zsálya, levendula, gyermekláncfű, káposztalevél, ami van éppen. 
A kifőzött teafüveket, gyógynövényeket és a kávézaccot a paradicsom is szereti. 
A természetes módon termelt paradicsom íze, illata megfizethetetlen kincs.

Ha magról ülteted, az ajánlottól hamarabb kezdd el 3-4 héttel, azaz már januárban. 8 órára áztasd be langyos vízbe, vagy vatta, konyhapapír közt, és a szokásostól eltérően kettesével egy cserépbe, ne tűzdelőtálcába. 
A növények megsínylik az átültetést. 
Ha elérte a 10-15 centit, a palántát földestől egy PET-palack aljára tedd, szórj rá kb 5 cm-nyi földet, locsold be. 
A palack talpán csinálj meleg szöggel 3 lyukat a gyökérrothadás megelőzése érdekében. Ha a növény megint nőtt, egy nódusznál a levelet letörni, újra földet rá, és újra, meg újra, meglátod, mire a többiek tüzdeltje magához tér, Neked már (gyökérrel együtt) 40-50 centis, életerős, helybeszokott szép palántáid lesznek!


Ha már virágzik kiültetéskor, a virágokat csípd le. 
(Ha sajnálod, legalább a felét!) De ne sajnáld, mert így az erejét a begyökeresedésre, a fejlődésre fogja fordítani, nem a termés kiérlelésére, amitől egy ilyen palánta akár el is pusztulhat. 
Ha korán akarsz paradicsomot, és később sokat, negyedén hagyd meg a virágot, a többiről csípd le. 
Később szembetűnő lesz a külömbség a két bokor közt.

A földkeverék a következőképp nézzen ki, amibe ültetni kell: 1/8-ad tőzeg, (vagy 1/4 komposzt) hogy szellős legyen, 1/3-ad homok a kovasav miatt, a többi rostált virágföld és kerti föld keveréke. 
Arra ügyelj, hogy ha kidugta a fejét, a levelek ne érintkezzenek se csepegő, se direkt vízzel, mert berothadhat! 
A földjét locsold be gazdagon, tedd rá a magokat, takard be szitált föld-homok 6:1 arányú keverékével 5-8 mm vastagon, és ülj le, várj. (Néha aludj is.) 
Ha szükségét érzed, alulról adj neki vizet, ne felülről! 
A lényeg, a földje talpmeleg legyen, nyirkos, de ne vizes. 
Laza, de nem szellős.


Ettem már paradicsomot szerte a világban, Európától Ázsiáig de a természetes módon termesztett magyar paradicsom zamatát, illatát sehol nem tudják utánozni. Igaz újabban már itthon se. Az áruházláncok könyörtelen elvárásaiban két dolog nem szerepel, és az nem más, mint az íz, és az egészségesség.

Ha nem önmagában akarod termeszteni, hanem a természetes növényvédelem szabályai szerint, hagymát, fokhagymát, büdöskét, körömvirágot, sarkantyúkát társíts hozzá. 


A fehér legyek ellen nikandrát ültetek. (Ez is megrendelhető alább a kisöregnél.) 
Egy 20 m-es kordonhoz 6-7 tő elég belőle, a többi megy a paprikáimhoz, és a krumlihoz. 
Mihelyst ez a növény elkezdi hozni apró kis kékes-fehér virágait, a legyek eltűnnek. 
Díszítőértéke is nagy, kis lilás lampionjait szárazkötészetben is fel lehet használni.


Mivel ne társítsd?

Káposzta, karalábé, fekete dió, kukorica, édeskömény, borsó, kapor, burgonya, cékla, kelkáposzta, rozmaring

Soha ne vesd a komposztra a kihúzott paradicsom szárát, levelét. 
A paradicsom termésén kívül mindene mérgező! 
Szárítsd ki, és égesd el. 
A hamujával a rózsákat tápláld, hihetetlenül szép, telt színük lesz tőle, vagy a gyümölcsfáid, bogyósaid alá terítsd virágzás előtt, lehetőleg még a hófoltokra.

Nem ajánlok név szerint. Nekem a lugason 3 féle van, 1 tő piros szőlőlugas, 1 tő sárga szőlőlugas, és 1 tő nagyszemű lugas. Bokrosból van 2 tő húsos, és 4 tő léparadicsom. Ebből, és a piros lugasokból évi 30-50 liternyi paradicsomlevem és pürém van, a zöldek pedig lekvárnak, és savanyúságnak mennek. 
A - nem elhanyagolható mennyiségű - maradék a szomszédok, barátok, rokonok asztalán, polcán köt ki.

Ha igazi paradicsom-különlegességre vágysz, azt ne a boltokban keresd. Én évek óta innen szerzek be minden egzotikus szaporítóanyagot: kattints ide!

Nos, ha úgy érzed, van benned spiritusz, kalandra fel! Sok sikert kívánok!

Papi





Továbbá:


 -Gyógyító növényeink 2. rész:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html




-Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html








Szeretettel,

Gábor Kati


                    www.wedev.hu






Magyar mitológia és rovások

$
0
0

Magyar mitológia és rovások

"Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért."
Weöres Sándor




„Megjelent  "A ROVÁSJELEK TITKAI" című könyv, amely összehasonlítja a rúnajeleket a rovásjelekkel.
Ennek az összehasonlításnak része az ősvallásösszehasonlítása, illetve felvázolása is.
"A legszentebb hagyományunk az ősi-régi magyar rovásírásunk, többezer éves......  Adjuk tovább a felnövő magyar fiatalságnak, akik a jelkép-rendszerünkből megérzik az ősi erőt."  írta Nyers Csaba hagyományőrző a ROVÁS-JAVAS könyv ajánlásakor.
Az említett könyv azért született, hogy érdekes formában - jóskártyaként népszerűsítse a rovásjeleket.” – Temesvári Gabilla Katul
  


A könyvből részlet, a magyar mitológiával kapcsolatos témában:
  
Magyar mitológia és rovások

Az inkvizíció alapos munkát végzett az ősvallás kiirtását illetően.

Friedrich Klára szerint:

„ A rovásírás eltűnésének, eltüntetésének okaként leggyakrabban István király törvényére történik hivatkozás, amelynek jelzete Vatican 1000-ben Cal oct. Die festo Lac. Ap.: „…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar, keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak.

Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése, fizetése mellett eltiltassék.

Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinval felcseréltessenek.
Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak 1-10 denárig kapjanak jutalmat.
A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.”

Sokan tagadják, hogy létezett ilyen törvény, bizonyítani nem lehet, mert ezt is eltüntették.

Én magam hiszek abban, hogy létezett, bizonyíték erre Koppány fejedelem brutális, szadista felnégyeltetése.

Magát a törvényt nem István védelmében tüntették el, hiszen történelmünk átíróit István becsülete legkevésbé sem érdekli.
Sokkal inkább azért, mert a törvény megléte azt bizonyítaná, hogy nem a nyugati, térítő papoktól tanultunk meg írni-olvasni, hanem ősidők óta nyelvünkkel együtt fejlődő, népünk egészére kiterjedő írásbeliségünk volt.

Ismeretes Szent László király ide vonatkozó törvénycikkelye is:
„Kik pogány szokás szerint kutak, fák, források, vagy oltárok mellett áldoznak, vagy áldozatot mutatnának be – ezen vétségért egy ökörrel bűnhődjenek.” (S.Ladislaus Decretorum Lib.I.22.)

Egyértelmű, összefüggő világkép nem maradt fenn, de meséink, szólásaink, népszokások megőrizték a morzsákat, valamint a népművészet szimbólumaiba kódolva átaludta az évszázadokat, amiből újra fel lehet építeni az ősvallás rendszerét.

Jó forrásanyag lehet más népek korabeli történészeinek, íróinak fennmaradt munkája.
Itt néhány kísérlet eredményét próbálom felvázolni.

A magyar ősvallás a mágus hit volt.

Erre írásos bizonyítékot találunk Theophülaktosz (bizánci görög történetíró a VI. században) írásában.

Theophülaktosz  Historié című művéből:

„A turkok (Theophülaktosz és a többi bizánci író is így hívja a magyarokat, valójában a hunokat és az alájuk tartozó népeket, akiknek a ’vallása’ magyar volt, azaz mágus hiten álltak) igen ostobán szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, s a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik istennek, aki a világmindenséget teremtette.
Neki lovakat, ökröket, juhokat áldoznak és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége.” (forrás: Mireisz László: A magyar vallás)

Tehát egyistenhiten álltak őseink.

Egy az Isten

a karosi tarsolylemez ős TEN jele


Az Istent az Egek Urának nevezték, és csak az ég meghatározó jelképeit, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a fényt, a világosságot és a „nap madarait”, a sólymot, és a sast tartották méltónak az Isten szimbolikai értékeinek a kifejezésére.

Mágikus világkép

A mágikus világkép legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, melyben a tűz, víz, légés a föld nem mint elvont fogalmak voltak jelen, hanem mint a világ és az emberi test alkotóelemei, mint
„amiből mi és minden más alkotva van”.


A házakban azért égett a TŰZ
, mert felfelé lobogásával annak a belső erőnek volt a szimbóluma, amely az emberben, de leginkább a harcosokban ég, s amely a hősök csarnokába segítette őket.
A tüzet a magyaroknál minden évben újra szentelték, a szentelt tüzet az oltárra tették, s ezzel az embert mozgató belső erőt, a hont védő harcosok virtusát és a gabonát érlelő külső hőt egyaránt megáldották.

A tűzszentelés szokása túlélte az évezredeket, mai napig is az ortodox keresztények húsvéti szertartásai közé tartozik a tűzszentelés.

Régen télűző-tisztító tűzünnep volt február 2.-a, a mai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ahol szintén tüzet-gyertyát szentelnek.
A kelta Imbolc tűzünnep maradványa lehet, ilyenkor az állatokat is úgynevezett tűzkapun – két égő fa (máglya) között – hajtották át, hogy egészségesek maradjanak.

Ennek maradványa a balázsolás, február 3.-án, amikor a tűzkaput jelképező két égő gyertya között áldják meg a gyermekeket, a bajelhárító egészségvarázslás maradványaként. (Balázs és Belenus Nap (tűz)isten kapcsolata).


Balázsolás

A tűzzel az Ember örök mivolta fejeződik ki: isteni tűzerő, tűz-én.
Angolul is fennmaradt, az ember szavuk zsarátot, parazsat jelent.

A VÍZ szimbóluma volt az élet lényegének, az örökös megtisztulásnak, táplálásnak és fennmaradásnak.
A forrásoknál végzett szertartásokkal és a források megszentelésévelérték el, hogy az eső áldást hozó legyen és ne pusztító.

A forrás, kút, víz tisztelete is máig megmaradt, például a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltéhez kötődő húsvéti kútdíszítés szokása tojásokkal, tavaszi virágokkal, amely két hétig megőrződik.

Kocsis Fülöp püspök megszentelte a Tiszát 

Sajnos mai képet csak külföldi példából (Gasseldorf) tudok mutatni, mert valahogy mi nem tartjuk annyira fontosnak ennek a hagyománynak és vizeinknek az ápolását, csak a húsvéti vízzel leöntés, a locsolás maradt fenn mindenki által ismert szokásként.

A forrásból húsvétkor merített víz szempanaszok, kiütések és egyéb bajok orvoslására volt használatos.
Élt az a hit, hogy aki húsvét reggelen a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad.
Az állatokat is beterelték a vízbe.
A gyógyforrások védnöke Apolló, a gyógyító Napisten.

A LEVEGŐ a mozgásnak, felemelkedésnek és áthagyományozásnak, a királyi szkítáknak volt a szimbóluma és vagy a levegőégbe felnyúló fa vagy a kerecsen madár formájában tisztelték a szelet.

kerecsen madár

A FÖLD pedig a beteljesülésnek, újjászületésnek és a megtartásnak volt a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tisztelték.

Temetés után a sírra köveket és sziklákat tettek, jelezve, hogy a test visszaadatott a Földanyának.
Az áldozatokat kőoltáron mutatták be.
A föld, az anyaföld, a haza, a szülőföld, az életadás, a táplálás szimbóluma.

A természetmágia a természet mágikus uralmát jelenti, a természeti elemek ismeretét és felhasználását, azok egyensúlyának fenntartását és gondozását, melyet a mai ember nagyképűen semmibe vesz, tudatlanul kizsákmányolja Föld-anyát, nem törődve a következményekkel.

A mágikus gyakorlat fontos területe volt a gyógyítás és a régi magyar népigyógyászat bőségesen tartalmazott mágikus elemeket.

Világfa

A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa.

 
„Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.”- írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában.



„Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik.
Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél.

Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is.
De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet.

Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen.

Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.”

(Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága)



A világfa összeköti az Eget és Földet,


Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek.

A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa.

A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek.
Innen eredhet a fa-lu kifejezés.
A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték.
Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak.



Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű.
Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra.
A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi.

A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut.

Fülöp Lili - Égigérő fa, ahol a sárkányok élnek


Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula „A magyar ősvallás” című könyvéből való:

“Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait.


Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel.
A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált.

A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek.”



Isten kardja az égig érő fa jelképe is lehetett,

az Eget a Földdel összekötő szent tárgya, amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé.
E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz volt, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője.



A magyar ősvallás világfája

A világfa a közép-ázsiai lovas népek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését.

Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép em­lékezetében.

Néprajzkutatók szerint a táltos hit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek:

Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók.
Több változatban az “égigérő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét).


A világfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja.
A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes.

A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól.


A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak.
Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen.

Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél.

  
A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert. 

Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa.
Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének.


A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn.
Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog. 


A világfát csak a táltos képes megmászni.


(forrás: Horváth Árpádné)



Égigérő fánk rokonai


Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye. 
Nem is gondolnánk, hogy  mindennapi történeteinkben milyen ősi motívum őrződött meg.



A magyar kutatók közül sokan foglalkoztak a népmesei elemeink feldolgozásával, legtöbben a szibériai és a török táltos hagyományban találták meg a mi kultuszunk legközelebbi rokonát.

 A legteljesebb anyagot Berze Nagy János gyűjtötte össze, aki belevette az ősimezopotámiai hagyományt, ahol az Égbe nyúló fa jelképe szintén megvolt.


A magyar hagyomány

A magyar népmesékben és hagyományokban 

a különleges fa gyökere az alvilágba nyúlik, a törzse a mi világunkban van, a lombkoronája pedig az égig ér. 
Aki meg akarja mászni a fát, annak baltával kell lépcsőt vágnia. 


Ezt nemcsak a mi népmeséink szegény sorsú fiataljai csinálják így, hanem a táltos beavatás részvevőinek is hasonló a vizsgafeladata. 

A magas fa megmászásávalbizonyítja be táltos és a népmeséink szereplője, hogy ő képes a különleges feladatok elvégzésére. 

A fa egyben az égitestek lakóhelye, ott található a Nap, a Hold és a csillagok, de sokszor ott találkoznak az égitestek anyjaival a hősök, hogy útbaigazítást kérjenek feladatuk teljesítéséhez.

  
Ősi üzenet

A magyar mesekincs nemcsak Szibériában, Belső-Ázsiában és a török világban maradt fent szinte ugyanabban a formában, hanem a világ egyik legősibb civilizációjában, a suméroknál is megvolt. 
A török és azerbajdzsán kutatók szerint a szent fa, vagy az élet fája szoros kapcsolatban áll az Ég kultuszával, melyet talán már kezdetektől imádtak őseink a Sárga-folyótól a Kárpátokig.

Sok sumér szentély oltárán láthatunk szent pálmafákat


, de kedvelt jelkép volt udvarokban és tereken is. 

Az ősi fakultusznak hasonló elemei vannak, mint a magyarnak, vagy a töröknek, hiszen összekötötte az Éggel a földi világot. 
Arany és ezüst levelei világítottak és ugyanúgy a sumér hitben is ott laktak az égitestek, valamint ott pihentek meg a bolygók. 
Eriduban, az egyik ősi városban még himnuszt is költöttek róla.


Az élet fája

A pálmafa a sumérok számára maga volt az élet. Sok vizet tárolt és gyümölcse táplálta az embereket, jogosan tekintették tehát az élet forrásának. 

Az ősi kultusz annyiban tért el a hatalmas eurázsiai térségben, hogy minden területen más és más fát tekintettek jelképnek. 

Különösnek hangzik, de az azerbajdzsánok a mi karácsonyfánkban is ennek az ősi fakultusznak a továbbélését látják. 

Az igaz, hogy fenyőfát csak a 19. századtól kezdtek el állítani, de korábban faágakat és fára utaló jeleket a magyar családok használtak. 

Az ősi kultusz máig fellelhető az azerbajdzsán szőnyegeken, de sok helyen, így akár a Krím-félszigeten, akár a közép-ázsiai török világban, de a mongoloknál is a hatalmas, szinte Égbe nyúló fákat szentként tisztelik, legtöbbször szalagokat aggatnak rájuk 


és kérik isteneik közbenjárását.




Jákob Ildikó szarvasai és tetejetlen fája

Jákob Ildikó dálnoki/maksai óvónőt nem is egy, hanem hat, valahonnét Szkítiából származó csodaszarvas az égig érő fa alá vezette, amelynek ágai körül sétál a nap meg a hold. 


A szarvasok patája alá — vannak népek, amelyek a patákat ezüstből valónak tudják — puha gyapjúból lágy aljzatot terített, hogy ezeknek az égi-földi lényeknek fel ne törjék a lába, s akárcsak az égen vagy a meotiszi mocsarakban, otthonosan érezzék magukat.

A ,,tetejetlen fa" pedig a Szarvas csillagkép felé emeli a földi tekintetet, a küllős-kerekes nap aranyló magasságába. 

A magyar monda- és hiedelemvilág egy vezérlő, 
nyomra vezető, hazát teremtő csodaszarvasról tud
, az ősi keleti népek, kik az evilági szarvasok sokasága között élnek, s kik a csillagképeken is egész szarvasseregletet látnak, mondáikban, népi megjelenítéseikben is több szarvast terelnek.


Jákob Ildikónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy a mítoszok, a mesék és mondák archaikus szimbólumait egyetlen szőnyegre terelje. 

Erről már akkor bizonyságot tett, amikor szülőfaluja templomának rovásírás töredékét nemezre vitte. 
Most hat szarvasa és az életfa, világfa, tetejetlen fa köré, a küllős napkorong alá állva a honfoglalás előtti korok, az ázsiai rokonnépek motívum- és mintakincsét szerkeszti olyan végtelenül és megkapóan egyszerű nemez falikárpit kompozícióba, hogy az egy polgári berendezésű lakás fali képeit és bútorait félretolva teremt fő helyet magának. 

A néző szeme odaszalad, ahol ez a nemez van, mert a magyar mondáknak a haza nyomára vezető szarvasa, a tetejetlen, a csodatevő nap magasáig érő fa képzeletét földi dolgainkon felül emeli, s az ember nem csupán néz és lát, hanem elmélkedik és ért, megért.

Érdekes, hogy amíg torjai kolléganője, Lukács Olga nemezkompozícióival a modern érzésvilág elé és efelé tartja a lámpást, addig dálnoki óvónőtársa a archaikus világból hozza át a mába azt, ami ma is világlik.
Én azt is elképzelem, hogy egyszer majd közös kiállításukon is rácsodálkozhatunk babonázóan elbűvölő munkáikra.

(forrás: Háromszék.ro)



Atyaisten, Boldogasszony és Szélanya


Szélanya  - Józsa Judit alkotása


Ez a világfa osztja három részre a világot.
A középső világ az általunk ismert fizikai valóság.
A világfa felső része az égiek világ, a jó szellemek világa, ágain ülnek a megszületésre váró lelkek.
Az alsó világ a rossz szellemek világa.


Életfa - Józsa Judit alkotása


Magyar Adorján szerint a Tejút személyesíti meg az Istenszülő Nagyasszonyt.

 A született Isten, az Öregisten, Atyaisten, Aranyatyácska.
Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával.

Az Isten a Mindenség ura, egyben a Hadisten, akinek lakóhelye a Tejút.


A Tejút egy élőlény volt, ma úgy mondhatnánk, a Galaxis élő rendszer, az Istenszülő Nagyasszony.

Ezt fejezi ki a csodaszarvas, - a kozmikus világot megtestesítő ősjelkép. 

Kalemandra alkotása

(Más nép mitológiájában is találkozhatunk az ős-ős Istenanyával, aki szüli a Teremtő Istent, aki azután teremti a világot.)
Az ősanya-istennő Eneth nevét, ami ünőt, szarvasünőt jelent Kézai Simon korabeli írása őrizte meg.

A regösök az ősvallás szertartási énekesei is voltak, a csodaszarvas papjai, a mágikus szavak őrzői.
A rege szavunk eredetileg bűvölést, bűvös mondást jelentett.
A REGös kora REGgel révült, amikor RÉ felkelt.
„Napot láttam én felkelni, hej regélök, regélök…”

A magyar mitológia központi alakja a Boldogasszony.


Eredeti neve nagy valószínűséggel a babbalehetett. (Csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot és imádkoztak a Kis-Somlyó (sólyom) hegyén. Úgy tartották a Nap a babba, benne van babba.)


Az ősmagyar Babba, a „születést adó” és a sumér Bau, az „élelemadó” alakja mára összemosódik Szűz Mária alakjával.

A Boldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”.
Ünnepei fennmaradtak, ő biztosította a születést, a termékenységet – gyümölcsoltó Boldogasszony-, az aratást – Sarlós Boldogasszony, a betakarítást – Földanya ünnepe – és a gyógyítást – gyógyító Boldogasszony -, segített az élet minden területén.

A csengersimai kazettán Nap, Hold, és Szél.



A harmadik fő alak a magyar mitológiában Szélanya,


aki a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából.
A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve.

A fennmaradt források egyik változata szerint tehát
a hármasság az Öregisten, a Boldogasszony és a Szélanya (Vénusz).



Nap, Hold és Hajnalcsillag


A másik változat szerint a hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz).



Nap anya - Józsa Judit alkotása



Hold anya - Józsa Judit alkotása


Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap, „költőileg megszemélyesítve a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, vagyis Tündér Ilona, más néven az Élet Anyja.


Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő.

Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli
mongóliai rovásírásos türk feliraton:

„Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt.
Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre. 
Megszerette és magával vitte.
Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.”

Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében:

„ … az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, …  jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold. 
…  Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.”

A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét.


A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.
Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte.

A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. 
Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül.
A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték.
A csillagot ábrázoló sumér képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. dingir> tenger> végtelenség ura, azaz Isten.


Tündér Ilona

Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya.
(Tündér Ilona)

Tündér Ilona – Józsa Judit alkotása

 A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak.

A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő.
A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk, Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott.

 Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen.

Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján. (Eszerint az ősszülő lenne a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya?)
Végül is a Tejút-anya részei.


A nap kultusza

Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is.

Kalemandra alkotása


Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat.
Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot.

A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a "világ világossága" (Jn 12,8) és "felkelő Napunk a magasságból" (Lk 1,78).



Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe.


Napisten – Sol – madara a SÓLyom.

Mai keresztény szertartás az úrnapja.
Az Úrnap fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára.

Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumában írja:
E sajátosságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik.
Úrnapja ebbe az időszakba esik.
A virágszőnyeg (másutt illatos füvek) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak.
Régen betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük. (A tűzszertartás növényeiről a 117. oldalon olvashat)

A Nap földi jelképe a Fehér Ló.

Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban.
…”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek.


Más népek is … tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. … a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt.
 A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.”

A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik.


Az ősök

Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jószelleme volt leszármazottainak.
Tiszteletükkel függött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok.
Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét.

A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka.
Elűzésük legjobb fegyvere a Nap megidézője, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, - mint Napszikrák – ezért nem szabad a tűznek kialudni. (Az örökmécses rítusa innen ered.)

A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért „szkíta bálványoknak” nevezett.
Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le a „kultúra” tűzimádássá és bálványimádássá.
A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott.

Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint az ősök szellemei.
A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott, a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermekek lelkére ügyeltek.

Fontosak voltak még a hely szellemei.
Úgy tartották, hogy a földeknek, hegyeknek, folyóknak, forrásoknak saját szellemeik vannak. Sőt, a fáknak, növényeknek, állatoknak is voltak különleges szellemeik.

A betegséget ártó szellemek, azaz démonok okozták, a fontosabbaknak külön nevük is volt.
Például: guta okozta az agyvérzést, nyavalya az epilepsziát, gyík a torokfájást, fene a daganatot.

Ez a hit több keleti népnél is megvan. A gyógyító eljárásoknak ezért is volt démonűző jellegük, továbbá védő amuletteket, tárgyakat használtak erejük megtöréséhez.

A perzsa krónikák szerint a hun táltosoknak különleges csodaköveik voltak, amelyekben hatalmas energia halmozódott fel. Voltak esőt és vihart hozó köveik, de voltak gyógyító köveik is.

Végezetül álljon itt az általam tartott táltos-szerek, rendezvények kezdetén elhangzó áldáskérő dobos ima.


„Környülálló szent fáink,
fentül való Napatyánk,
antul való Földanyánk,
közbül futó vizek, erek,
közbül fújó szellők, szelek,
őseink, a jószellemek,
ide figyelmezzetek!
Azért jöttünk össze ……  Segítsétek szerünket, áldásotokat kérjük.
Magyarok Istene! Áldd meg a jószándékú emberek összejövetelét!”


Áldozati üst

Az ősi vallásban az áldozati üstnek fontos meghatározó szerepe volt.


A vallásos élet az áldozati üst szakralitására és szer­tartásos használatára épült.
A bronz áldozati üst a hun régészeti kutatások legjellegzetesebb és legősíbb azonosító lelete, amelyek megjelentek már több mint 2500 éves sziklarajzokon.

A hunok az áldozati üstöt az égbolt, az Ég Ura világ tükörképének, szakrális jelképének tekintették, amelyben megtörtént az áldozati étel megszentelése, átváltozása, újjászületése, biztosítva a kapcsolatot az égi világgal.
(Jelképesen fennmaradt ez a rítus a mai vallásban az áldoztató kehelyben az Úr testét jelképező szentostyával, illetve a vért jelképező borral vesznek részt a közös áldomásban.)


  
Ősapáink Varázslatos Világfája

A magyar mitológia világfelépítésében központi h
elyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa.


„Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában.

A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek.


A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa.

A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. Innen eredhet a fa-lu kifejezés.


A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak

Forrás: http://rovasjavas.freewb.hu/
Szerző: Attila Fehér Táltosa Dobkör




Égigérő fa, világfa, életfa











Égigérő fa - Gulyás Géza alkotása






Korondi kancsón - Égigérő fa motívum




Korondi kancsón - Égigérő fa motívum





További:

-Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html







Szeretettel,

Gábor Kati


                    www.wedev.hu







Nagymamáink házi praktikái – 2. rész

$
0
0


Nagymamáink házi praktikái – 2. rész




Citromos mosogatószer

Zöldülő háztartásunknak van egy gyenge pontja, ez pedig a mosogatás. 
Nem zöld, kivéve a súrolásra használt szódabikarbonátot. 
Hát ez van, pedig voltak próbálkozásaim. 
Valamikor az őskorban olvastam valahol, hogy a mosószóda mosogatásra is kiváló, de nekem nem sikerült zsírmentesen mosogatnom vele. 
Újra előkerült a sima bolti mosogatószer (az öko számomra megfizethetetlen), és évekre jegeltem a kérdést. 
Egészen mostanáig.


Izgatott, hogy csináljak valami sk lötyit a mosogatásra, lehetőleg az itthoni alapanyagokból. 
Vitás kérdésekben érdemes a témához kapcsolódó fórumokat megnézni, pro és kontra rengeteg hasznos dolgot tanulhat az ember. 
Találtam is néhány receptet, és hát azt kell mondjam, nincs új a nap alatt, rendre a

szódabikarbónát, ecetet, mosószódát 

variálták a mosószappan pehellyel (egy kivétellel: néhol citromlé is szerepelt, gondolom a zsíroldás miatt, de ezt nem használtam fel.), amiben éppen az a jó, hogy hihetetlenül egyszerűvé teszi ezt az egész kutyulósdit. 

Negatív tapasztalatom miatt a mosószódát kivettem a receptből, a helyére szódabikarbóna került. 

Az ecetet is kivettem, maradt a szappanpehely vízzel és egy kis citromolajjal. 


Először narancsot akartam, de a szappannak is citromos illata volt, gondoltam, jobb ezt meglovagolni. 
Eredetileg glicerint akartam még tenni bele, bíztam benne, hogy attól olyan mosogatószeres lesz az állaga, de végül nem került bele, mert nem sikerült időben beszereznem elegendő mennyiséget (a következő anyagnál kipróbálom). 

Íme az általam használt recept, de csak tájékoztató jellegű, nem szentírás, hiszen ahány ház annyiféle szennyes és vízkeménység, szóval érdemes kikísérletezni a nekünk legjobb kombinációt.

Hozzávalók:

15 gramm szappanpehely
500 ml forró víz
2 evőkanál szódabikarbóna
2 evőkanál ecet
5-6 csepp citromolaj

Még meleg volt, mikor nekiestem vele az első adag mosatlannak, amiben a tányérok, poharak mellett zsíros műanyag is volt. 

Öblítővíznek forró ecettel meglocsolt vizet használtam, ahogy mindig, de a zsíros műanyagok kicsit még így is zsírosak maradtak. 
Erre már beadtam a derekam és a lötyibe is tettem egy-két kanál ecetet. 

Ebben a kombinációban már működött, minden tiszta lett. 
Az ecetes öblítés amellett, hogy minden vegyszermaradékot leszed az edényről, fertőtlenít is, már csak emiatt is érdemes áttérni a módszerre.


Elkészítés: 

Nagy lyukú sajtreszelőn lereszelem a mosószappant, kimérem a szódabikarbónát, majd mindkettőt forró vízbe teszem, és gáz fölött homogén trutyivá dolgozom. 

Ha kész, mehet bele az illóolaj és az ecet. 
Összerázom, kiöntöm egy üvegbe. 
Kész a mosogatószer, használat előtt felrázandó. 

Egyetlen negatív tapasztalatom a mosószappannal volt, ami kicsit kiszárította a kezem. Várható volt, mert ez a típus (Müller, Weisse Kernseife) szárít, ajánlom helyette a Tisza háziszappant (zöld boltokban kapható), ami egyenesen hidratál. 

Egyik receptben különben erre a problémára ajánlották (ha nem olyan jó minőségű a mosószappan) a mandulaolajat (kb. egy evőkanálnyi) mint mosogatószer hozzávalót. 
Ki lehet próbálni, én nem mertem, mert féltem, hogy zsírosítja az edényeket.

Beszerzés, árak:

Szódabikarbóna: (500 gr 250 forint körül): zöld boltok, bio boltok
Citromolaj: érdemes a gyógyszertárban venni helyi kimérésűt, töredék áron lehet hozzájutni a biobolti verzióhoz képes

Mi mindenre jó az ecet?


Nem tudom eldönteni, hogy a takarítószerek között zajló képzeletbeli olimpia végén Ecet vagy Szódabikarbóna vinné-e haza az aranyat. 

Ha lenne ilyen megmérettetés, univerzális érdemeik miatt én mindkettőt felállítanám a dobogó csúcsára, pucova olimpia híján viszont minimum egy-egy posztnyi méltatást megérdemelnek sokoldalú használhatóságukról.
   
Elsőként Ecetről lesz szó, légyen az étel- vagy almaecet (hogy mikor almaecet, azt feltüntetem).


 Nem is értem, egyeseket hogyan elégíthet ki, hogy pusztán néhány salátalevére, uborkára löttyintsék, aztán visszategyék a spájzba egészen a következő cukros-ecetes szörnyűségig. 

Anno én vízkőoldásra használtam először, mára viszont a konyhában és a fürdőszobában is tartok egy-egy flakonnal, bevásárláskor pedig tálcástól veszem a 10 %-os biológiai erjesztésű ételecetet (ennél töményebbet nem szoktam használni). 

Maximálisan hatékony, kb. 100 forint egy flakonnal és több takarítószert is ki tudok váltani vele. 
Fertőtlenít, szagtalanít, oldja a vízkövet, jó ablakpucoló és öblítő...nem mellesleg nyugodt szívvel mosok fel vele a mindenhová mászva közlekedő 11 hónapos mellett is. 

Így használom:

Ecettel takarítunk

Mosogatáskor a forró öblítővízbe rendszeresen löttyintek. 
Ettől az öblítés után minden olyan foltmentes és csillogó lesz, mintha mosogatógépben mostam volna.


Vízkőoldásra tömény ecetet használok. 
Vagy simán öntöm, vagy egy szivaccsal viszem fel, attól függően, milyen felületről van szó. Jó, ha van otthon kesztyű, mert töményen azért csíphet.

A mosható pelenkákat is ecetes vízben pihentetem kiöblítésüktől mosásig. 
Így kibírnak két napot is anélkül, hogy bebüdösödnének. 
Az ecet csírátlanít.

A penész eltávolításához is töményen szoktam (ez nálunk főleg a kád fallal érintkező szélénél fordul elő) használni. 
Néhány percig rajta hagyom, aztán egy kiszuperált fogkefével kicsit megkapargatom és kész.


Bevallom, néha hűtlenkedem kicsit és titokban a teafaolajjal művelem ugyanezt.

Az öblítőt is hanyagolom pár éve, helyette ecetet szoktam a mosógép öblítős tartályába önteni (nem lesznek ecetszagúak a ruhák). 

Régebben egy decis pohárba tettem kb. fele-fele vizet és ecetet, mostanra ellustultam és csak úgy meglöttyintem a flakont töményen...
A hozzáértők azt mondják, azért jó, mert kiszedi a mosópormaradékokat a ruhából, vigyáz a színekre, mosógépre is és puha lesz a ruha. 


Na, ennél az egy pontnál vannak kételyeim, mert néha előfordul, hogy kicsit sprőd lesz a mosott ruha, máskor viszont nem...(ha valaki tud tanácsot adni ehhez, szívesen fogadom, lehet semmi köze az ecethez)

Általános tisztítószerként is használom, egy vödör vízhez adok kb. egy decit és ezzel a kombóval törlöm át a tisztítandó konyhai, fürdőszobai felületeket (az igazi fát kivéve), utána szárazzal is. 
Tisztít és fertőtlenít.

Felmosáshoz is nagyjából ezzel az aránnyal dolgozom, megbolondítva 5 csepp teafaolajjal. 
Úgy tapasztaltam, az utóbbiból elég ennyi, különben foltos lesz a parketta.


Fertőtlenítéshez tömény ecetet használok (ilyenkor kesztyűben, mondjuk nem csípi úgy ki mint régen a klóros szerek).

A hűtőt is ecetes vízzel szoktam kitisztítani az évi rendes leengedéskor. Csírátlanít, szagtalanít.

A fürdőszobai tükör tisztítására is használom: forró ecetes vízzel (kb 9:1 arányban a víz javára) mosom le és háztartási papírtörlővel áttörölöm, vagy egy kivénhedt, de nem szöszölős pamut pólóval. 

Ablakpucolásra is használható, bár ezt még nem próbáltam. 
Állítólag a következőképpen kell: forró ecetes vízzel lemosod és egy mikroszálas kendővel áttörlöd az ablakot, majd egy ablaklehúzóval leszeded a felesleges vizet.

A kicsit eldugult lefolyót is megszereltem már némi mosószóda és ecet keverékkel. 
Egy maréknyi mosószódát szórtam a lefolyóba, majd ráöntöttem egy pohár ecetet. Hangos pezsgés kíséretében kidugult a lefolyó. 
Kicsit azért jó pihentetni, hadd dolgozzon még a keverék.


Ecettel szépülünk, gyógyulunk

Az ecettel a hajbalzsamot is ki lehet váltani (főleg könnyen zsírosodó hajra jó). 
Az utolsó (vagy utolsó előtti ahogy tetszik) öblítővízbe teszünk kb. egy fél deci ételecetet (lehet almaecettel is, bár ennek erősebb a szaga) és ezzel a konyvalékkal öblítjük le a hajunkat. 


Nem lesz büdös, de ha valakit mégis zavar a gondolat, hogy ecet van a haján, kis pihenő (kb. 10 perc) után le lehet öblíteni.

Ezt még nem próbáltam, de egy könyv (Nagymama házipraktikái) szerint torokgyulladásra hatásos ha almaecetes, mézes vizet kortyolgatunk (2 tk. almaecet, 1/4 l. víz, 1 tk. méz), naponta 3szor egy-egy pohárral. Ha aktuális lesz, kipróbálom.

A fenti forrás szerint a bedagadt bokát is be lehet dörzsölni almaecettel éjszakára, leviszi a duzzanatot. 
Ízületi és izomgyulladásra is jó - ez utóbbit már nálam is bizonyította, amikor beállt a vállam és a nyakam. 
Egy darab almaecettel átitatott ronggyal (pl. tetra pelenka) kell negyed órára beborogatni a gyulladt területet - tényleg elmúlik. Volt, hogy rögtön, volt, hogy még egy-két napig meg kellett ezt ismételnem esténként.


Mosópor sk, filléres alapanyagokból

A környezetkímélő és lehetőleg low budget puceválás az időtetrisz-játék egy sarkalatos pontja, nem véletlenül esik ennyi szó róla ezen a blogon is: folttisztítás egy, kettő, háztartási koszok feloldásai és most következik egy sk, egyszerűen előállított mosópor is a sorozat részeként. 
Sok meglepetés persze már nem lesz: megint a mosószóda/a szódabikarbóna a jolly joker, némi mosószappannal spékelve.

  
Ha a megfelelő kulcsszavakat beírjuk a google-ba, csak úgy dőlnek a receptek a por és a gél állagú mosópor/szer sk előállításához (pl. homemade laundry detergent), a most következő egy néhány hónapos kísérlet eredménye: a netes kutakodás és szintén zenészekkel való folytonos tanácskozás azt mutatja, hogy érdemes mindenkinek végigfutnia a saját köreit becsülettel, mert valahogy a víz keménysége, a koszok típusa és erőssége, a mosógép furmányossága no meg az egyéni ízlés együtt már olyan kombinációs lehetőségeket hordoz magában, hogy nincs az a tuti izé, ami mindig, mindenkinek egyformán kevéssé habzik és patyolattisztára mos.

  
A nyertes verzió:

1 adag szódabikarbóna vagy mosószóda (utóbbi az erősebb szer, ezt érdemes figyelembe venni)
1/2 adag mosószappan (lereszelve)
illatanyag (jelen esetben levendula kilyuggatott, műanyag zacskóban, de lehetne tüll is vagy bármilyen légáteresztő anyag) ez csak akkor, ha valakinek az a szimpatikus, hogy a mosószer illatos


Egy mosáshoz 2 evőkanálnyi por elég. 
Forró vízben nem árt kicsit elkevergetni, mielőtt megy a ruhákhoz. 

Öblítés: ecettel, hogy semlegesítsen, puhítson, vízkőtlenítsen.




Árban is igen kedvező, egy mosószappanhoz (ez 120 Ft volt) kellett 20 dkg mosószóda (ez kb. 200 Ft), egy kis levendula (kb. 2-3 forintra jött ki). 
Az egész 30 dkg, konyhamérlegen mérve 2 evőkanálnyi por 15 g körül van, tehát ez 20 mosásra elég, per mosás ezek szerint 15 Ft.

Tárolni:

jól zárható üveg vagy műanyag edényben szokás ezeket a szereket, és ha valakinek ez mégsem tetszik annyira (nekem), akkor íme egy tök egyszerű megoldás: a megfelelő dobozhoz szét lehet vágni egy megfelelően passzentos pet palackot, majd abba pakolni a mosóport/bármilyen tisztítószert. 
A doboz ebben az esetben egy tápszeres doboz papírral bevonva. 


Ha már ennyit kell ezzel foglalkozni, legyen jó ránézni.


És akkor a zsákutcákról is néhány szó: 

próbáltam a mosószóda plusz mosószappan plusz bórax kombinációt ioncserélt vízzel felfőzve (egyes források szerint a bórax rendkívül agresszív, bár hatékony tisztítószer, mára inkább lemondtam róla, mert csak bonyolít és annyival nem jobb, mint amennyire félő használni), persze túl sok mosószódával és bóraxszal, naná, hogy tönkrement néhány kedvenc gönc, tanulságos, mit szabad bedobni meg mit nem a próbamosásokhoz. 

A főzést most már nem csinálom, egyrészt kéne hozzá egy külön edény (épp nincs lehasznált), másrészt egy csomó idő még azzal is bajlódni, persze kinek hogy tetszik jobban. 
Alapvetően jobban szeretem a folyékony szert, mert nem hagyhat porfoltokat.

Ezeket elvetve jött a mosószóda magában, ez valahogy kevés volt pl. a saras cuccokhoz, néha szétszedte az érzékenyebb pamutokat, de végül kis mennyiségben, nem igazán koszos anyagokhoz ez is elég, pl. ágyruhához bőven.

Sokáig mosódió plusz mosószóda volt a megoldás a gyerekeknél kezdődő ekcéma miatt (ebben az esetben nagyon körültekintően kell bánni minden szerrel, ami allergizálhat, pl. a mosószerrel is), de a mosódió egy érdekes trutymóréteget vont a mosógép szűk gumipántjába, majd jól bepenészedett és nem akart kijönni, hiába mostam át sokszor ecettel, de talán nem voltam elég kitartó, ezt is feladtam (és vettem egy ultrabutál penészirtót, jaj). 
Jött a visszakanyarodás a szappanhoz és végül, némi kísérletezés után ez az arány vált be.


Időnként szoktam venni bolti mosószert, örök kedvenc a Frosch, abból is a kötöttekhez való, csak azt használva hosszú éveket lehet vele nyerni a mindenféle ruháknak.


Viszont nem igazán olcsó.

Árak, beszerzés:

Mosószóda/szódabikarbóna: zöld boltokban, 450/kg-tól/300/kg-tól
mosószappan: minden valamirevaló drogériában, abc-ben, 100-250 Ft között/100 g
illatanyag: illóolajok gyógyszertárból vagy zöld boltból, drogériából (itt nem a tisztasága a lényeg, bár a tisztábbnak általában jóval erősebb az illata)
dekorpapír: hobbiboltból


Gépi mosogatás


„Eddig ez volt legjobb”

Nyíri Zsuzsa receptjét 7-ből 5-en használnák újra: 

„Elégedett voltam, mert saját magam alkothattam mosogatószert, és ez örömmel, lelkesedéssel töltött el.”

Recept: 

Tegyünk a mosogatótabletta-rekeszbe 3/4 mennyiségű mosogatószert:
10 evőkanál mosószóda,
3 evőkanál perkarbonát,
3 evőkanál szódabikarbóna.
Ebből lehet, hogy nem kell az egész mennyiség, annyit tegyél bele, amennyit a tartály igényel.

Öblítés: 

Egy fél literes flakonba önts 2.5 dl 20 %-os ecetet és 3 evőkanál 70 %-os alkoholt vagy fél dl pálinkát. Öntsd fel vízzel, hogy teli legyen a flakon.

A regeneráló sótartályba sima, nem jódozott, vákuumozott konyhasót tegyél.

(Forrás: Nyíri Zsuzsanna: Háztartásunk kémiája)

„Nagyon egyszerű volt elkészíteni. 
Már voltak kísérletezgetéseim, de eddig ez volt a legjobb. 
Egyetlen dolgot nem szedett le: a teafoltot a bögrékről.”

Két negatív kritika érkezett csak: „A beáztatott lábos, tepsi faláról nem szedte le az ételmaradékot! És fura a pohár tapintása.”

„Itt is többször próbálkoztam a mosogatással, de mindig szürke, homályosak maradtak edények. Nagyon örülnék, ha sikerülne a borzalmas mosogatótablettát elhagyni.”

Hosszú távon egy tesztelőnk hagyná ki belőle az alkoholt: „A receptben megadott mennyiség túl soknak bizonyult. Kb. 1 evőkanálnyi mennyiség volt az optimális. Az öblítőként megadott pálinkát túl költségesnek tartom, ezért az öblítéshez kizárólag ecetet használnék.”

Egyikük pedig citromsavat is tenne bele: „Véleményem szerint a citromsav nagyon fontos összetevője a mosogatószernek, ha alkalmazom még ezt a receptet, teszek hozzá citromsavat is.” – summázta egyik olvasónk.




Továbbá:









Szeretettel,

Gábor Kati

                    www.wedev.hu








2013. Július energiák – Ősemlékezet – Pusztai Orsi üzenete

$
0
0



2013. Július energiák – Ősemlékezet – Pusztai Orsi üzenete


A hónap mantrája:

BENNEM ÉL A TUDÁS – ŐSI EMLÉKEZET
ISTENI VALÓMAT MAGAMBAN FELFEDEM!




Július az isteni Fénymagok, a krisztusi tudatosság rezgéseinek újabb ébredése az emberben.

Ez a „lényeg” öröktől bennünk létező Tudatosság, mely időn és téren túl létező, de mindezek létét életre hívó Őserő.

Az Ősire való emlékezet képessége bennünk él. 

Nekünk kell megérni rá, hogy feltárhassuk és használhassuk.

Ehhez azonban szívbéli megértés és felelősségteljes döntés szükségeltetik.

Nekünk nem Istent kell játszanunk, hanem isteni Valónkat megtalálnunk és megértenünk magunkban. 
Istenségünk nem egy szerep vagy viselkedésforma. 
Arra ott van a személyiségünk megélése különböző én-jeink szereposztásán keresztül.
Isteni valónk lényegét megértve azzá kell válnunk hittel és szeretettel, akik valójában vagyunk, csak elfelejtettük.

Ez olyan, mint a Napnak lenni… nem játssza el, hogy süt… nem válogatja meg, mikor kit részesít fénye melegében… egyszerűen csak az, ami/aki. 

Önvalójában létezik, lényege teljes tudatosságával, így képviseli Nap-ságát.

Ezt az Önvalót – Őseredetet kell meglelnünk magunk által, önmagunkban, hogy mi is sugározhassuk Ember-ségünket.

Ennek a Tudatosságnak a rezgéseibe kell helyezkednünk, hogy elmetudatunk korlátain túl, megérezzük létezésünk Valóságát!
Csak így szabadulhatunk meg a kényszerektől, az anyagi világba ragadt illúziókhoz kötődő elmeképektől.

Ennek legfontosabb lépése… a kezdet… megérteni azt: MI NEM A GONDOLATAINK VAGYUNK!

Mi hozzuk létre a gondolatot, hiszen gondolkodni tudunk testi valónkról, magunkról. Akkor kell legyen egy magasabb aspektus bennünk, aki látja és irányítja fizikai valóságunkat. 
Igen ám, de ezen részünket emberi gondolatokkal nem tudjuk felfogni, hiszen magasabb rezgésű annál, mint amit az elmés rezonancia megérteni képes…így mi a gondolat teremtőiként sokkal magasabb frekvencián létezünk, de ezt a frekvenciát csak a csendes jelenlét, a szív szinten létezés képes érezni, érteni bennünk.

Ez már nem is értés…egyszerűen VANság! 
Valamivé válni, valakiként létezni… akik vagyunk.
Egy mesés világ…

Én a magam részéről nagyon szeretem a meséket.
A magyar népmesékben, szólásokban és közmondásokban benne van az Univerzum működésének minden törvénye és rendje, egyfajta útmutatók a megértéshez.

Engedjétek meg, hogy Benedek Elek egyik népmese gyűjtését itt most idézzem. 


Ez a mese segít megértenünk, hogy nem istent kell játszanunk, hanem Isten-i-vé kell válnunk ahhoz, hogy megértsük, minden a maga útján halad a Szeretet áramában.

   
ISTEN

Egyszer, mikor Jézus Szent Péterrel a Földön utazott, azt mondja Péter:
- Hej be szeretnék Isten lenni, majd másként kormányoznám én ezt a világot!
Mondotta Jézus szelíden:
- Bolondot beszélsz, Péter, bízd csak az Istenre a világot, egyedül ő tudja azt elkormányozni.
- De így, de úgy - mondja Péter -, majd megmutatnám én, csak egy napig lehetnék Isten.
- Hát jól van - mondotta Jézus -, teljék kedved, légy egy napig Isten.
Még jóformán ki sem mondotta ezt Jézus, aranyos karosszék szállott le az égből.
- Ülj bele, Péter, s kormányozd a világot!
Beleül Péter az aranyos székbe, s hát abban a pillanatban jön egy szegény asszony, hajtja a borjas tehenét a legelőre. A tehén a borjúval elkezdett legelészni, a szegény asszony pedig megfordult, s ment hazafelé.
Rászól Péter az asszonyra:
- Hé, asszony, hát te nem maradsz itt? Ki őrzi a tehenedet?
- Majd őrzi a jó Isten - felelte az asszony -, van otthon elég gyermekem, akit őrizzek.
Azzal az asszony elmegy, a tehén a borjával ott marad a legelőn. 
Mondja Jézus:
- Péter, te vagy az Isten, tenéked kell őrizned a tehenet s a borját – s ahogy Jézus ezt mondta, egy karikás ostor csavarodott Szent Péter nyaka körül.
Rekkenő meleg volt, csípték a legyek a borjat, egyszerre csak, uccu neki, fölcsapja a farkát, szalad árkon-bokron keresztül, s utána a tehén, de Szent Péter is kiugrik az aranyos székből, szalad a tehén után, nagyot rittyent a karikás ostorával, s kiabál:
- Hó, hahó, megállj, hó!
De bizony sem a tehén, sem a borjú meg nem állott. Csurgott a verejték Szent Péterről, s jó este lett, mire visszaterelte a tehenet a borjával.
- Látod, látod, Péter - mondotta Jézus -, az egész világot akartad kormányozni, s még egy tehenet sem tudtál megőrizni...
Telt-múlt az idő. Szent Péter, úgy látszik, elfelejtette ezt az esetet, s megint mondja Jézus Krisztusnak:
- Haj, de szeretnék Isten lenni!
- Ugyan, miért, Péter?
- S te még kérded azt, Uram! Segítenék az özvegyeken, az árvákon, a jókat megjutalmaznám, a gonoszokat megbüntetném. Hiszen ha Isten lennék, megmutatnám, hogy nem lenne több rossz ember a világon.
Jézus nem szólt semmit, hadd beszéljen Péter. Amint továbbmennek, Jézus egy fának az ágán méhrajt pillant meg.
- Eredj, Péter - mondja Jézus -, koppintsd meg azt az ágat, üsd a rajt a kalapodba, hátha hasznát vesszük.
Odamegy Péter a fához, megkoppintja az ágat, de a rajnak csak egy része esett a kalapjába, a más része a kezefejére hullott. A méhek egy ideig szépen megmaradtak a Péter keze fején, de egyszerre csak egyik megszúrja a fullánkjával, Péter nagy mérgesen ledobja a kalapját, s a többi méhet is lerázza a keze fejéről.
Kérdi Jézus:
- Mi lelt, Péter?
- Jaj, egy gonosz méh megszúrta a kezemet, úgy fáj! - mondotta Péter.
- Hát azért nem kellett volna ledobni az egészet, büntesd meg azt, amelyik megszúrt.
- Hiszen ha én tudnám, melyik szúrt meg - mondta Péter nagy haraggal.
- Látod, Péter, látod - mondotta Jézus -, mégsem lenne jó, ha te Isten volnál: az emberekkel éppen úgy cselekednél, mint ezekkel a méhekkel. Ha egy megbántana, bosszút állanál a többin is. Csak bízd Istenre a világot, Péter.
Mondotta Péter szelíden, meghunyászkodva:
- Igazad van, Uram, többet nem kívánom, hogy Isten legyek.


Ez a mese arra mutat rá, hogy fogadjuk el önmagunkat. 
Ne akarjunk másnak látszani, mutatkozni annál, akik vagyunk. 
Van-ságunk egyébként sem meghaladható, hiszen téren és időn túl létező TUDAT.


A júliusi hónap FényDNS aktiválása a 7. szál.

Ez a szál a szabadság útján indít el minket… hiszen a felelősség megértése és felvállalása minden tettünk okán, felszabadít minket a kényszerek alól.
A 7. szál az összekapcsoló a krisztusi minőséggel, isteni és teremtő mivoltunkkal, az Ősemlékezettel. 
A szabad akarat szála, saját döntéseink megteremtésére.
Aktiválásakor kezdjük megérteni életünk rendeltetését, azt az okot, mely fizikai emberré tett minket. 
Ez által élhetjük meg szabad választásaink szabadságát. 
Segít, hogy ne másokat okoljunk és kifogást keressünk, hanem vállaljuk fel választásainkat.


Ez a hónap bevezet minket magunk megismerésének következő fázisába.
 Emlékezetünket kitárja a Fényre és kaput nyit Önvalónkra.

Ideje, hogy vállaljuk a felelősséget az életünkért, felszabadítva magunkat a „világra-mutogatás” hibáztató meggyőződésétől.

Semmi sem oldható meg a saját maga szintjén (ott ahol keletkezett), mert a probléma meglátását csak egy magasabb (vagy másik) szemszög teszi lehetővé… ez azt jelenti, hogy amíg megtartjuk a formához/anyaghoz való ragaszkodásunkat, és azonosulunk az elménkkel létrehozott dolgokkal, nem jutunk el önmagunk valóságáig.

A világ megismerésének első lépése az, hogy önmagunkra ismerünk, és ebből az önismeretből tekintünk kifelé, felismerve, kik vagyunk, és mik nem…

Engedjük meg szellemünknek, hogy vezessen, és figyeljük magunkat tudatosan.

Erre van egy nagyon egyszerű és hatásos gyakorlat:

Ülj le kényelmesen, és hunyd be a szemed. Most 5 percig figyeld magad mozdulatlanul (akár be is állíthatod az ébresztőt)…
Ne minősíts, ne értékelj semmilyen felbukkanó érzést vagy gondolatot. Ne is állj ellen nekik… ne is akard lecsendesíteni őket.
Egyszerűen csak, be nem avatkozva figyelj magadra. Testi, érzelmi, gondolati, akarati valóságodra.
Csak légy tanúja mindannak, ami benned történik, mintha egy magadban zajló filmet figyelnél. Egyszerűen csak legyél jelen és érezd magad belülről…
Mikor kijössz ebből a belső figyelemből, kinyitod a szemed, akkor vizsgáld meg, hogy a megfigyelt dolgok, hogyan vonatkoznak, hatnak rád. Melyik volt lényeges és fontos számodra… és mi tűnik most már feleslegesnek.

Egyáltalán mindet tudatosítottad?

Minél többször csinálod meg ezt a gyakorlatot, annál tudatosabb résztvevője leszel az életednek, ami által az irányítás is visszakerül a te kezedbe.

Csodás felismeréseket!
Áldással
Orsi



A hónap fontosabb napjai:


Július 1. 

– Az Ősforrás kapuja nyílik bennünk… ez egy olyan energetikai csatorna, mely összekapcsol lényünk magasabb tudatosságával, szellemi erőnkkel. Egyfajta belső tudás, meggyőződés, mely segít, hogy megértsük önmagunk isteni lényegét. Fénytengelyünkön keresztül történik az aktiválás, ami gerinccsatornánkra és vázrendszerünkre (mint fizikai antennára) is hat. Csontjainkban egyfajta furcsa bizsergés lesz tapasztalható…

Július 4. 

– Az újabb lélekmag hangolások kezdete. Ez év januárjában már frissítő kódok érkeztek hozzánk, melyek lélekmagunk frekvenciáit állították be isteni vállalásunk okán. Ebben a hónapban egy újabb aktiválás részesei lehetünk. Teremtő fényszikránk (lélekmagunk) olyan isteni tudást hordoz, mely az Ősforrás energiájával tölt be minket. Ez az erő a Szereteten át használható, mert az isteni Szeretet frekvencián kódolt. Alantas szándék ezért nem férhet hozzá, de így magunk sem, ha nem értünk a Szeretet nyelvén.

Július 7. 

– A krisztusi tudatosság Ősemlékezete kezdi el fénymagunk rezonanciáját ébresztgetni…
Ez bennünk furcsa érzésekkel és képek megjelenésével járhat. Előfordulhat, hogy olyan tisztán látunk meg egy korábbi jelenetet, eseményt az életünkből, ami eddig zavaros vagy érthetetlen volt, ami feltárja előttünk annak valódi tanító, segítő okát.
Figyelj ezekre a megjelenő képekre és kicsit érezd meg magadban tanításukat…

Július 8. 

– Újhold energiája egy fontos eseményt készít elő… Tudatos kapcsolódásunkat Fény-lényünkhöz, mely itt a Nap-kapun keresztül nyílik bennünk. A Nap-tudatunkhoz való kapcsolódás fényminőségünk felébresztése.
Ez már az ősi kultúrákban és a magyarság őstörténetében is jelenlévő volt.
Napunk olyan isteni energiákat áraszt ránk, melyek biztosítják az élet fennmaradását bolygórendszerünkben. Általa a Központi Nap átalakított és számunkra felhasználható sugarai áradnak. Ez a Központi Nap annak az Ős Univerzumnak a csillaga, mely elsőként jött létre, hogy mintájára olyan részeket hozzon létre, ahol az Univerzumok rendszere működik.

Ez maga az isteni ÉLET!

A Nap energiája, Nap Apánk életet adó Fénye, mint isteni erő feltölti energiaterünket, táplálja Fénytesteinket, auránkat. Így auraterünkből, csakráinkon keresztül bárhová eljuthat bennünk. Mégis kapcsolati pontja elsősorban a hármas (Napfonat) csakránál található. 


Itt áramlik aranysárga sugara testünkbe, hogy segítse, táplálja életünket. Itt alakulnak át a Nap sugárenergiái erővé, határozottsággá, elhivatottsággá, bizonyossággá és kapcsolatokat segítő erőkké.
Ha szeretnéd magad feltölteni ezzel az ÉLET-tel, akkor hunyd be a szemed és lásd magad előtt vagy felett a Nap csodálatos arany gömbjét. Most kezdj el lélegezni, de úgy, mintha a napfonatcsakrád lenne a szád vagy orrod. Lélegezd be a Napból a fényt a hasi csakra területére, és érezd, ahogyan megtelik…
Mikor telítettnek érzed a hasi területet, képzeld el, hogy egy kis nap van ott benned, és sugározd szét a fényét a testedbe.

Július 11. 

– A lélek-utak megtisztítása kezdődik Felsőbb Énünk és a szellemi segítők által…
Minden érzésünk, gondolatunk és kimondott szavaink is teremtenek… Vannak minket támogató, és vannak gátló teremtéseink. 
Amikor ezek az energiák megjelennek a világunkban, rögtön „kölcsönhatásba lépnek” a már ott létező mintákkal… erősítik, gyengítik vagy kioltják egymást. 
Ezek fejlődési utunkon is érzékelhetőek. 
Ahogy haladunk az önmegismerés útján, úgy találjuk ezekkel a teremtett dolgokkal szembe magunkat. 
Hogy egy példával éljek: a folyamatos önbizalomhiány úgy nyilvánulhat meg utunkon, mintha egy nagy gödröt ásnál, amin aztán valahogy át kell kelned (önbizalommal fel kell töltened) ahhoz, hogy továbbmehess… 
Míg meg nem tanulod, hogyan kell bíznod magadban és a Gondviselésben, újabb és újabb akadályok jönnek, hogy felismerj!
Amikor lélekút tisztítást kap valaki, akkor a tudatában egyfajta önmegismerő program fut végig, ami megfigyeli, milyen tanulnivalókat sajátított már el. 
A felismert leckék esetlegesen fennmaradó akadályait ilyenkor a kegyelem elengedheti…
Minden léleknek a teremtett világban van egy lélekösvénye, mely az adott lélek minőségéhez tartozik. 
Ez a lélekösvény dimenziókon és életeken át az Univerzum középpontjába vezet, oda csatlakozik, a Forrás Központi Szívébe, Isten Teljességébe. 

Erről bővebben itt olvashatsz:
http://www.kristalycsakra.hu/index.php/tanitasok/173-a-lelek-utja1

Július 14.

 – Ez a nap nagyon erőteljes, mert a 7. isteni sík kristályfényei érkeznek a most nyíló kapun keresztül. Ezek az erők a bennünk rezgő kristályerőket szólítják meg. Ma érdemes egy kristályt magunknál hordani (természetesen előtte tisztítsd meg), hogy energiarendszerünkön át behangolódhasson.

Július 17. 

– A kristályerők leáradása egy fénypiramis rendszer kialakulását kezdte el. A piramiserők összehangolása a Krisztus-hálóval folyamatos… és ennek bennünk is folyik egy harmonizáló programja. 
A krisztusi fényháló a mi energetikai rendszerünkben is megtalálható, mit fény merkaba. Ennek kristálypontjai a piramisfény energiával töltődnek most fel.
Ha teheted, minden nap egy kicsit csendesedj el, és csukott szemmel képzeld el magad körül ezt a fényháló rendszert. Érezd az áramlását és figyeld…

Július 19. 

– A harmónia angyalai érkeznek a Föld energetikai terébe, hogy segítsenek egyéni és kollektív szinten az átalakulások elfogadásában. 


Mindenkihez csatlakozik most egy időre, egy olyan csodálatos angyali lény, aki segíti és energiarendszer szinten irányítja a hangolásokat a földi rendszereinkben.
Fogadd szeretettel szellemi segítődet és engedd neki, hogy az isteni akarat szerint segíthessen neked.

Július 21. 

– A Kundalíni erő ébredése. 

A teremtő potenciál egy olyan csatornája aktiválódik a Föld energetikai terében, Földanya fénycsatornáin át, mely hatással van a bennünk működő kundalíni energiára is. Ez a hangolás fokozatosan történik még több héten keresztül. Nincs más dolgunk, mint szeretettel figyelni magunkat és Szellemünk irányítására bízni az átalakulások levezénylését.
Az emberi testben folyamatosan energia örvénylik. Ez az energia biztosítja és tartja fent azt a létezéshez szükséges szintet, ami feltétele a fizikai életnek. Az energia több forrásból érkezik: fizikai, lelki és szellemi síkról. Ezek még további síkokra, dimenziókra tagolhatóak, attól függően, milyen energiaminták (pszichikai, érzelmi stb.) jellemzik az adott réteget.
Az emberi életenergia is több síkról táplálkozik, de az isteni teremtő erőt befogadó és felélesztő energiapálya a kundalini (a mindenkiben jelen levő kozmikus energia, amely az ezoterikus elgondolásokban a gerincoszlop végénél az ún. földcsakrában nyugvó összetekeredett kígyó képét ölti). Ha ez az energia felébred, és átjárja a testet, az ember tudata megnyílik, és isteni magasságokba emelkedik.


Akik a jóga tanítását ismerik, tudják milyen hatalmas erő is ez. Éppen ezért felelősséggel és körültekintően kell bánnunk vele. A felelőtlen kísérletezgetés ezzel az erővel olyan hatásokat válthat ki az emberi szervezetben, melyek felboríthatják az erőterek harmóniáját.
Ha a keresztcsonti vagy farkcsonti tájékon erős melegedést érzékelsz, akkor ajánlatos megtisztítani a csakrákat és feltölteni lényedet szeretettel, hogy a tudatos felismerések segítsenek ezen erő fokozatos és megfelelő felébresztésében.

Július 22. 

– Telihold ereje segít megértenünk önnön lényünk tökéletes és teljes voltát. Ahogyan a Hold arca kiteljesedik és fényesen ragyog, ugyanígy csillog bennünk isteni tudatunk ereje. A térben most szétáradó energiák ezüst fényszálakként borítanak be minket. Segítenek, hogy befogadóak legyünk a változásokra és, hogy isteni minőségünk még jobban érzékelhető legyen számunkra.

Július 25. 

– Ma egyfajta belső átalakulás zajlik az emberünkben. 
A bennünk létező én-ek (amikkel eljátsszuk földi szerepeinket) tudatosítása folyik. Azok a szerepek jönnek elő bennünk, melyekben még fejlődnünk kell.
Például egy sikeres férfi esetében hasonló lehet: Hiába vagyok jó üzletember és használom remekül ezt az énemet, ha otthon apaként, a szülői énemmel egyáltalán nem tudok működni, a gyermekeim nem tisztelnek.
Ezek felismerését segíti az a belső átalakulási folyamat, ami most tudatosodik bennünk. Figyelj oda a reakciókra, amikkel válaszolsz adott szituációkban és próbáld megfigyelni, most éppen melyik énem aktív bennem? ( Sok én él bennünk: a felnőtt, a gyermek, a házastárs, a munkatárs, a barát stb. Mindegyiknek saját szabályrendszere és elképzelése van a világról, ezért érezzük néha, hogy nem is tudjuk kik vagyunk igazán.) Ha felismered melyik éneddel nem tudsz szeretetteljesen vagy felelősséggel élni, akkor azon a területen van még dolgoznivalód…

Július 29. 

– Ezen a hétfői napon csodálatos erők szikrázzák be a teret.


Egyfajta fényeső hullik ránk, mely a Kegyelem által érkezik hozzánk. Tudatunk rezgéseit hivatott emelni egy magasabb frekvencia terébe. Ez a tudathangolás Ősemlékezetünk felébresztését és isteni Önvalónk megértését segíti.

Július 30-31. 

– Július utolsó két napja a hónap hangolásainak egységbe hozatala, és 7. Fény DNS szálunk beaktiválása. Krisztustudatunk ereje ma nagyon érzékelhető. Minden fényesen és tisztán ragyog, mintha mi magunk lennénk a tér, melyben minden nyilvánvalóvá válik…


Csodás ragyogást lélekmagok!
Áldással: Orsi
Kristálycsakra






Szeretettel,

Gábor Kati

                    www.wedev.hu




A csodás Lenmag

$
0
0


A csodás Lenmag



A lenmag eredete a távoli időkbe nyúlik vissza, i.e. ötezer évvel már Mezopotámiában és Egyiptomban is termesztették.

A lenmag népi gyógyászati felhasználása sokrétű.

A benne található nyálkaanyagoknak köszönhetően a bélben megduzzad, és nyomást gyakorol a bélfalra, ezáltal hozzájárul a káros méreganyagok kiürüléséhez.
Ha székrekedéssel küzdesz, fogyassz el naponta két-háromszor egy evőkanál lenmagot elegendő mennyiségű folyadékkal.

Fontos!

Minden rosttartalmú étel esetében figyelj a napi magas folyadékfogyasztásra - legalább 2-2,5 liter -, ugyanis csak így várható hatásos súlycsökkentő, emésztést segítő hatás.
A lenmag magas rosttartalma miatt továbbá gátolja a Candida szaporodását a bélrendszerben, növényi hatóanyagai pedig rákellenes hatással rendelkeznek. Ezenkívül csökkenti a vérnyomást, a vérzsír- és a koleszterinszintet.
  
Számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, így jótékony kiegészítője a fogyókúrának.
Fogyaszthatod joghurtba vagy müzlibe keverve, de őrölve vagy pelyhesített formában is, melyet élelmiszerüzletekben vagy gyógynövényboltokban szerezhetsz be.

(forrás: Femina)


A lenmag gyógyhatásai

A len valamikor a népek életének egyik fontos ipari növénye volt.
Belőle készült a finomabb kelme a ruházkodáshoz, és az ünnepi használatú textíliák.


A lenmag használata a modern táplálkozásban nagyon fontos szerepet kapott.
A feldolgozatlan lenmag a feldolgozott élelmiszerek sűrűjében a legmegbízhatóbbak egyikévé vált.
Fogyasztásával a szervezet hozzájuthat az egyik legtisztább tápanyagforráshoz, hogy el tudja látni magát a legfinomabb esszenciális zsírral.
Szervezetünk sejtjei, amelyek lenolajat tartalmaznak, sokkal ellenállóbbak és kevésbé sebezhetők lesznek, mint a közönséges zsírokkal ellátott test.

A lenmag 35 százalék zsiradékot tartalmaz, aminek72 százaléka esszenciális, tehát a szervezet számára nélkülözhetetlen.
Ebből 58 százalék nélkülözhetetlen zsírsav, amiből a szójababban csak 9 százalék van, a tökmagban 15 százalék, és a dióban 5 százalék.
Más táplálékainkban nem fordul elő, vagy csupán jelentéktelen mennyiségben.

A lenmag tartalmazza a legtisztább és legtöbb esszenciális olajat, amire a szervezetnek szüksége lehet.
Ezzel a tulajdonságával ez egyik legértékesebb táplálékunkká vált.


Gazdag A, B, C, D és E vitaminban.
Az ásványok közül nagymennyiségben tartalmaz káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot, ként, vasat, cinket, nátriumot, klórt, mangánt, szilíciumot, rezet, fluort, alumíniumot, nikkelt, kobaltot, jódot, krómot stb.

A lenmag Gyógyhatása:
A len nagyon régóta áll az ember szolgálatában ahhoz, hogy megismerjük a gyógy-értékét.
Az egyik legértékesebb forrásává kell válnia táplálékunknak.
A lenmagnak, illetve a lenolajnak minél több teret kell hódítania táplálékozásunkban, mivel napról napra újabb és újabb felfedezések bizonyítják gyógyhatását.

Serkenti az agyműködést:
A lenmag megakadályozza a test koleszterin lerakódását, amennyiben kizárólag ezt a nélkülözhetetlen zsírsavat fogyasztjuk a közönséges zsírok helyett.
Ily módon hat a kapilláris vérerek működésére, megakadályozva azok eldugulását az agyban és a vesékben.
Ezzel a tulajdonságával számos más öregkori nyavalyától kímél meg a lenolaj, vagy legalábbis késlelteti azokat.

Izületi gyulladás:
Megkeni a csuklókat, így csökkenti a degeneratív betegségek okozta fájdalmát illetve hozzájárul az összes autoimmun betegségek hatékonyságának csökkentéséhez.

Bronhitis, tüdő görcsös összehúzódása:
A lenmag kitűnő ellenszere a légutak gyulladásos megbetegedéseinek.
A hörghurut lefolyásának könnyítésére szolgál a lenmag fogyasztása, vagy lenolaj, a görcsös összehúzódás enyhítésére.
Így nemcsak a hörgők, ingerlésére hat enyhítően, hanem a tüdőre is.

Negyed liter forró vízbe tegyünk másfél evő kanál lenmagot, és forraljuk tíz percen át.
Tegyük félre még fél órára, hogy jól kiázzon.
Melegítsük fel ismét, és igyuk meg.
Ha mindenképpen édesíteni akarjuk, használjunk mézet.


Ekcéma:
A lenmag, illetve lenolaj a máj állapotára is gyógyító hatással van. Ide tartozik a zsíros máj, és ezzel a fontos szervünkkel kapcsolatos összes betegség. A bőrbetegségek gyógyulásának előfeltétele az ok gyógyítása. Ha sikerül tehermentesíteni a májat, a bőrbetegségtől, így az ekcémától is megszabadulunk.

Kövek és homok ellen:
Epe-, vese- és húgyhólyag- kő és homok valamint gyulladás esetén is fogyaszthatunk lenmag teát. Ebben az esetben azonban ajánlatos egy kanál olíva olajat is bevenni. A teát a már előbb említett módon készítsük el. Az epekő keletkezéséről már volt szó. A megkeményedett anyagok feloldásában játszik a lenolaj az epekő hatásának enyhítésekor.

Gyomorfekély:
A gyomorsav termelésére is jótékonyan hat a lenmag. Így közvetett úton lényegesen hozzásegít a gyomorfekély gyógyulásához is.

Izomláz, izomfájás:
A sportolók, vagy azok akik tavaszi munkálatokban elfáradtak, az izmaikra jótékony gyógyírt találhatnak a lenmagban. A fogyasztás mellett ajánlatos ilyenkor őrölt lenmagpakolást tenni a fájó részre. A hatás nem marad el.

A Gyógyír elkészítése:
Tegyünk egy csésze vízhez másfél-két evőkanál lenmagot, és lassú tűzön forraljuk felére a vizet. Szűrjük le, és amilyen melegen csak lehet, igya meg a beteg, a maradékból pedig tegyünk meleg pakolást a fájó testrészre. Naponta ismételjük meg kétszer, háromszor, amíg a fájdalom el nem múlik. Ugyanezt elvégezhetjük őrölt lenmagból is.

Prosztata panaszok:
A prosztatagyulladás egyik fő gyógyítójának érdekes módon viszont a tökmagot tartják. Ezt feltehetőleg a linolenic zsírsav tartalmának köszönheti, amiből 15 százalék található meg benne. Nos a lenmagban ebből az esszenciális zsírból 58 százalék van. Próbálkozzunk meg a fogyasztással, az eredmény nem marad el.

Rák:
A rákos megbetegedések egyik legjobb gyógyszere az esszenciális olaj fogyasztása a legtisztább kénes fehérjékkel, a sovány tehéntúróval. Ezt egy német tudósnő találta fel, évtizedekkel ezelőtt, s azóta is sikeresen alkalmazzák a rákbetegek kezelésére.

Szabálytalan szívverés, szívszélhűdés:
A szív működésére is gyógyítóan hat ez a páratlan olaj, illetve a lenmag. Részben a koleszterin csökkentő tulajdonságának köszönhetjük, de az izomrendszerre, így a szívizomra is van gyógyhatása.


Hasznos a cukorbetegeknek:
A lenmag olyan anyagot tartalmaz, ami megfelel a nyálka és gyanta keverékének. Ez az anyag szükség esetén csökkenti a gyomorsav romboló hatását, enyhíti az emésztő szervek falainak érzékenységét, elősegítve a belek tartalmának továbbjutását kimosva a felesleges koleszterint, valamint szabályozza a glukóz jelenlétét a vérben, ezért a cukorbetegeknek is hasznos táplálék.

Székrekedés:
A téli rosttalan táplálék, de egyébként is azoknak áldásos az őrölt lenmag, akik sokat küzdenek székrekedéssel, vagy nincs meg a rendszeres bélmozgás. Ha beiktatjuk mindennapi reggelinkbe ezt az olajos rostot, akkor is rendszeres lesz a székletünk, ha egyébként fehér kenyeret fogyasztunk.

Rovarcsípés:
A rovarcsípés nagyon kellemetlen tud lenni, ha csak a méhecske csípésére gondolunk akkor is. De vannak annál sokkal fájdalmasabb és veszedelmesebb csípések. Az őrölt lenmagból készített pép nagy mennyiségű mérget képes kiszívni a szervezetből, ami csak csípés útján került be.

Gyulladásos sebek:
A gyulladásos sebek gennyet tartalmaznak, amelyek képtelenek elhagyni a testet, vagy a folyamat sokáig tart, illetve fájdalmas. Meggyorsíthatjuk ezt a folyamatot, ha két kanál őrölt lenmaghoz hozzáadunk egy kanál gyömbér port, és a pépet rátesszük a gyulladásra, néhány órára. Ha szükséges, a megszáradt kötést váltsuk, amíg el nem távolodik az összes genny.

Elkészítési mód:

A lenmagot kétféleképpen fogyaszthatjuk. Nehezebb megemészteni a ledarált magot, így a súlyos betegek a nyersen préselt olajat fogyasszák salátával, illetve túróval. Az egészségesek számára ajánlatos, ha frissen őrölt lenmagot fogyasztanak reggelire, szójával, napraforgóval, szezámmal egy kis lekvárral, vagy gyümölccsel ízesítve, de sóval is ízesíthetjük. A friss őrlést végezhetjük kávédarálóval, így megakadályozzuk az avasodást.

Ha teát főzünk a lenmagból, előtte megőrölhetjük, a magot egészben is megfőzhetjük. De mivel kemény zárt magról van szó, sokáig kell főzni, legalább fél órán át forraljuk.

(forrás: harmonet.hu)


A lenmag és jótékony hatásai


A lenmag a legjobb növényi forrása az Omega 3 és Omega 6 zsírsavaknak, amelyek elengedhetetlenek a szív normális működéséhez, de a csontok egészségéért, a vérnyomás kordában tartásáért is felelősek, ugyanakkor a pattanásokrais kiváló gyógymódot jelentenek.


Olcsó és kellemes aromájú, továbbá tökéletesen helyettesíti a szintén Omega 3-ban dús hal-olajat és a lazachúst.

Dús vitaminforrás – rengeteg benne a B-komplex családba tartozó vitamin, az ásványi anyag és a nyomelem – úgy a vegetáriánusok számára, mint a lisztérzékenyeknek, ugyanis mindkettejük étrendjébe tökéletesen beleillik.

Régebben kevesen fogyasztották, ma azonban egyre többen fedezik fel a lenmag jótékony hatását az emberi szervezetre.
Ezt valószínűleg az is eredményezheti, hogy az apró magvakat könnyebben be lehet vinni a szervezetbe – nyersen joghurtokba, zöldségsalátákba, különböző pépes ételekbe keverve –, mint például a húst, amely párolást vagy egyéb megkészítési módszert igényel.

Azonban oda kell figyelni a napi adag betartására, egyébként a lenmag toxikus is lehet! Nem beszélve arról, hogy sok a kalória benne.

Serkenti az emésztést

Magas rosttartalmuk által a lenmagok segítik az emésztést, hozzájárulnak a méreganyagok kiszűréséhez a szervezetből, és orvosolják a székrekedést. Továbbá, hozzásegítik a szervezetet ahhoz, hogy több zsírt égessen le, azt pedig energiává alakítsa.
Vagyis, természetes segítség lehet a túlsúlyosság és elhízás ellen.


Emésztőrendszer-karbantartási kúra esetén, hetente négy alkalommal egyél két teáskanál őrölt vagy egész lenmagot, bő folyadékkal (vízzel, teával).
Ezáltal nemcsak a székrekedést, hanem a gyomorban vagy a bélben lévő gyulladásokat is megszüntetheted, még a vesebántalmakat is.

Csökkenti a vérkoleszterint.
Megóv a szív- és érrendszeri problémáktól.

Egy másik nyomós ok a lenmag fogyasztására, hogy visszaszorítja a vérben lévő koleszterin értékét.
A magok hatása ugyanis megegyezik a gyógyszerekével, amelyeket a magas koleszterinszinttel rendelkező betegeknek írnak elő az orvosok.
Szintén a rostoknak köszönhetően, a lenmag kíméli a szívet és az érrendszert a megbetegedésektől.
Továbbá az Omega 3 és 6 zsírsav hatására kordában tartja a vérnyomást, így segítséget nyújt a magas vérnyomással küzdőknek.

Megelőzi a vérrögök képződését, ezáltal csökkenti a szívinfarktus vagy agyvérzés veszélyét is.

Védelmet nyújt a rák ellen.
Segít a változókorú nőknek.

A magok azon nők számára is jók, akik a menopauza határán vagy már a változókorban vannak.
A bennük rejlő összetevők ugyanis hasonlóak a hormonokhoz, amelyek meggátolják a mellrák kialakulásának veszélyét.

Ugyanakkor linolsavat és lignint is tartalmaz, amely védelmet nyújt a prosztata- és vastagbélrákkal szemben.
Egyszóval, a lenmag természetes ellenszere a rákos sejtek kialakulásának.

Helyettesíti a tojást

A masszákba, palacsinta-tésztába kerülő tojás helyett lenmag-keveréket is tehetünk.
Méghozzá úgy, ha 1 evőkanálnyi lenmagot megőrölünk, és összekeverünk 3 evőkanál vízzel.
Ez kitesz egy tojást.

Felveszi a harcot a pattanások ellen


A lenmagban lévő hatóanyagok hozzájárulnak az androgén-termelés szabályozásához, vagyis a bőr által termelt szébum kordában tartásához.
Ha lenmagból készített maszkot viszel fel hetente az arcodra – az érintett területre, a bőröd sokkal tisztább és bársonyosabb lesz.

Hogyan fogyasztható a lenmag?

Napi 17 gramm – kb. 2 kanál lenmag elegendő ahhoz, hogy a szükséges Omega 3 és Omega 6 dózist bevidd a szervezetedbe.
A lenmag nyersen kapható, nyersen is fogyasztható, illetve kávédarálóban megdarálva, liszt formájában is belekeverhető joghurtokba, salátákba, gyümölcs-shakekbe.

A sütésnél-főzésnél is felhasználhatod, egészben vagy megőrölve a lenmagokat. Jó adalék süteményekben, kenyértésztában, ételekben is.


Kapható ugyanakkor len-olaj is, amelyet szintén hasznosíthatsz a főzésnél, de étrendi kiegészítőként is megfelel.

(forrás: filantropikum)




Továbbá:


-Gyógyító növényeink 2. rész:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html




-Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

-Fogyás citrommal és zöldteával: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/fogyas-citrommal-es-zoldteaval.html






Szeretettel,

Gábor Kati

                    www.wedev.hu







A pozsonyi csata

$
0
0

A pozsonyi csata (907. július 3-6.)

(Badiny Jós Ferenc)



A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit.


Szükséges, hogy megismerjük ennek a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek szervezetét és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget megsemmisítette.

A Hon-visszafoglalás, a hazajövetel után a 24 Hun Törzsszövetség a Megyer Törzsre bízta a határvédelem megszervezését.


Az Avarokkal folytatott tárgyalások révén megőrizték az 
Arvisura törvények szerinti gyepű-elvet.

Árpád saját védelme alá helyezte Pozsony várát és a környékbeli kabar településeket. 
Az etelközi magyarvész miatt asszony nélkül maradt kabar harcosokat házasságra szólította fel. 
Ekkor Árpád uruki hitű és keresztény hitű papok vezetésével egy békés felvonulást rendezett az árvíz sújtotta Ibos és Encs határfolyók vidékére, ahol a kabar harcosok segítséget nyújtottak a helyi lakosoknak.

Szered vitéz, Vázsony fia Tarhosnak jelentette, hogy az avar származású Fekete Arnó sóvári (Salzburg) püspök jegyzéke alapján a Tarcsatár, Kalágé, Göröc és Győr földvárainak avar kincsei milyen vallási intézményeknél, mely városokban lettek elhelyezve. 
Ezen kincsek egy részét az Ibos menti avar asszonyok magukkal hozták.

Pásztón Árpád már a második tárkány kalandozáson magkapta a 881-ben elrabolt avar kincsek részletes rovását. 
Nyomban rajtaütött Bécs városán, majd a visszaszerzett avar kincsek maradványait visszahozta. 884-ben Alsó-Marót tartományban szedte össze az avar kincseket, majd 888-ban Lóbérc tartományban jelent meg tárkányaival a kincsekért, amelyeket Verecke kabar fejedelem nyilvántartása szerint a kabaroktól loptak el még az Avar Törzsszövetség idején. 
892-ben a Nyitra és Pozsony nemzetségek környékén szedték össze az elrabolt aranykincseket, amelyet Árpád Kassán tartott esküvőjén Eperjesnek adományozott.

896-ra megtörtént a 10 töményes honfoglalás és Árpád a nagy árvíz mellett megjelent az Encs és Ibos határfolyóknál és az idegen papok által ellopott aranykincseket visszaadta az avaroknak.

Árpád "nyugati kalandozásai" nem mások voltak, mint egy igazságos harc az elrabolt avar kincsek visszaszerzésére, a megtépázott Atilla örökségének helyreállítása.

907-ben a Melegvizek Birodalmának, Atilla örökségének birodalmát, Árpád régi-új népének területét a Német-Római szövetséges csapatok Lajos király vezetésével megtámadta.

Badiny Jós Ferenc: A pozsonyi csata

Árpád Népe és a velük egyesült őshonos lakosság a békesség és öröm földjén lakozó MAGYARSÁG, a Magyar Birodalom ellen az egyesült európai német-római seregek támadást indítottak.

A háború céljaként Lajos király (Ludovicus Rex Germaniae) elrendeli:

"decretum... Ugros eliminandos esse", vagyis 

"rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak"

írja az annalium Boiarum.

A Hon-visszafoglalást, a hazajövetelt oly remek stratégiával végrehajtó Árpád nagyfejedelem az ősi Hazának alapkövét tette le akkor, amikor az európai seregek központosított erejének támadásával szemben megóvta népét a pusztítástól és legyőzte Európa egyesült seregeit. 

Szükséges, hogy megismerjük ennek a hatalmas viadalnak részleteit, az egyesült európai hadseregek szervezetét és Árpád azon hadműveleteit, mellyel ezt a hatalmas ellenséget megsemmisítette. 


Így írtak róla a múlt XIX. század történészei:

Már június 17-ikén 907-ben roppant sereg gyűlt össze az Ensen túl Ensburg vára és Sz. Flórián kolostora között, hol maga Lajos király is személyesen jelen volt. 
Az itt megállapított hadjárati terv szerint, - melyben Nagy Károly császárnak az avarok ellen ezelőtt több mint egy századdal (794) szerencsésen sikerült hadműködésének utánzására ismerhetünk, - a német haderőnek, mely legnagyobb részben nehéz gyalogságból állott, három hadoszlopra osztva egyszerre kellett előnyomulni s a Duna völgyében működni. 
Maga a király s mellette Burghárd passaui püspök és Aribó gróf a tartaléksereggel Ensburgnál foglaltak állomást. 
A Duna északi partján a vitéz Luitpold kele határgróf nyomult elő; a déli parton Dietmár salzburgi érsek Zakariás säbeni, Ottó freisingi püspökök, Gumpold, Hartvich és Helmprecht apát urak vezették zászlóaljaikat; középett a Dunán Sieghard herczeg, a király rokona Rathold, Hattó, Meinhard és Eisengrin bajor főurakkal vonult alá a hajóhaddal, a dunaparti két hadsereg fedezete alatt. 
Mind a három hadosztály akadálytalanul nyomult elő Pozsony tájáig, miután az Ensen innen lévő magyar csapatok a túlnyomó erő elől visszavonulva, az ellenségnek szabad tért engedtek.

A magyar haderő vezetői, mielőtt erejüket összpontosíthatták, csak apróbb lovas csapatokkal nyugtalanították a salzburgi érsek hadosztályát, mely a további előnyomulást veszélyesnek tartva, Pozsony irányában megállapodott s a könnyű magyar lovasság csatározásai ellen csak célszerűleg megerősített táborában találhatott biztonságot.

 Miután azonban a nemzetségek zászlóaljai megérkeztek, az összes magyar haderő az ellenség hadtesteit külön-külön s legelsőbben is a főpapok táborát határozá megtámadni. 

Iszonyú volt a viharként rohanó magyar lovasság támadása, nyilaik zápora tetemes veszteséget okozott a bajorok sűrű soraiban: de e rövid heves roham az erős fekvésű tábor tömeges ellenállását egyszerre nem bírta megtörni. 
A magyarok ekkor, hogy czéljokat érjék, a lassúbb, de biztosabb módhoz folyamodtak. Egyes kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. 

Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. 
Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott tábort összetiporták. 
Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak.

Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. 
A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németek tetemei, kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. 
A bajor nemesség színe ott veszett.



Harmadnap a hajóhadra került a sor. 
Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. 
Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. 
Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt.

A koczka fordult s a támadottak támadókká váltak, s nyomon űzték a szétvert hadak megfutamodott maradványait, melyekkel csaknem egyszerre érkeztek Ennsburg közelébe, útközben Szent-Pölten monostorát is fölégetve.
 Lajos király pihent hadaival ellenök vonula. 
A tért, melyen a két seregnek találkozni kellett, oldalt erdők szegélyezték, s ezeket a magyarok szokásuk szerint előre erős csapatokkal rakták meg. 
A királyi sereg támadása után a magyar lovasság csakhamar futásnak ered, a németek diadalt reményelve hévvel nyomulnak utánok, de a mint az erdő mellett elhaladnak, a lesben álló csapatok borzasztó riadással kitörve, hátba támadják őket. 
E pillanatban a futamodók megfordítják lovaikat és sűrű nyilazással fogadják üldözőiket, kik két tűz közzé szorítva s néhány pillanat alatt bekerítve, fegyvereik csapásai alatt hullanak el. 
A király kevesed magával csak nagy bajjal menekülhetett Paussauba." (Szabó Károly, A magyar vezérek kora 148-154. II. 1892.) Hogy a német hadsereg veresége teljes volt, azt az egykorú és közelkorú évkönyvírók sem tagadják.

Lajos király már nem mert többé bajor földön tartózkodni. 
Németország biztosabb nyugati részébe húzódott. 
Az Ennsen alól fekvő szép vidék egészen a magyarok birtokába került s még az augsburgi nagy veszteség után is, egész Géza vezér idejéig birtokukban maradt. 
De mégsem lehetett oly nagy csapás Magyarországra az augsburgi (Lech-mezei) csata, mert 
a veszteség ellenére jó 100 évig a németek nem háborgatták többé Magyarországot.

Így verte szét dicső Nagy Árpád Apánk azt az egyesült, támadó német-római hadsereget, melynek zászlajára az volt írva: a magyarokat meg kell semmisíteni! 

Ezzel teremtette meg Árpád végérvényesen az erős Magyar Birodalmat. 
Általa nyert szép Hazát az egységes, összetartó és a Vérszerződés Alkotmányával rendezetten kormányzott Magyar Nemzet.

De nagy áldozatot adtunk ezért! 
Árpád volt az áldozat, mert belehalt ő is és két nagy fia is ebben a Magyar Hazát megalapító véres küzdelemben kapott sebeibe.

(Badiny Jós Ferenc)

A csata következménye, hogy a magyar határ az Enns folyó lett /Ober Enns innen a meséink “Óperenciás tengere”/ valamint hogy idegen sereg 130 évig nem mert Magyarország felé fordulni. /Szent István idején először, de akkor ugyanígy jártak csak a Vértes hegységben./

A 907 -es pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point-on.

forrás: Hunhír.info



A dicsőséges pozsonyi csatáról tartottak előadást Székelyudvarhelyen


Sashalmi-Fekete Tamás történész a dicső pozsonyi csatáról tartott érdekfeszítő előadást hétfőn Székelyudvarhelyen. 
A rendezvényre a Jobbik Udvarhelyszéki Csoportja és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében került sor.


A rendhagyó történelemórán a hagyományos akadémiai irányvonaltól eltérő szemszögből lett megközelítve a 907-ben történt honvédő diadal.

Sashalmi-Fekete Tamás     szerint a történelemkönyvekben sajnálatosan két mondattal elintézik a pozsonyi csatát. 
Miért történik mindez? 
- vetődhet fel a költői kérdés. 
„Nincsenek magyar források, ezért másokra kell hagyatkoznunk, bajor, sváb illetve salzburgi forrásokból és nekrológokból kell összerakjuk a kirakós elemeit. 

Aki egy kicsit is érdeklődik nemzetünk múltja iránt, egyáltalán nem lepődik meg ezen fajta hozzáálláson. 
Azonban a kitartó kutatómunka eredményeképpen elég pontos képet kapunk eme nagyszerű eseményről” - magyarázta az előadó.

A számos érdeklődő előtt megtartott értekezésében az előadó kifejtette: a frank hadjárat június 28-tól július 6-ig tartott. 

A cél Pannónia visszaszerzése volt.

 Hatalmas sereggel Ennsburg várából és a Szent Flórián kolostortól indult a hadjárat keletre. 
Árpád a nagyszerű magyar hírszerzésnek köszönhetően, szinte azonnal értesült a tervekről.


 Lajos király serege nagyrészt nehéz gyalogságból állt. 
A frankok a Duna folyását követték, a jobb és bal parton illetve az ellátmány és harci gépek hajón érkeztek. 
Valójában Pozsonyt nem érték el, a nagy csata helyszíne a mai Ausztriában található Baddeuchadenburg-nál.

  
A nagy csata július 4-én, 5-én és 6-én zajlott. 
Az első helyszín a Dévényi-szorosnál volt, Dietmark seregét verték tönkre a magyarok. 
A csatában részt vettek Árpád fiai. 
Tarhos, Üllő és Jutas sajnos  meghaltak, Zolta túlélte, ő lett később a fejedelem. 

A magyarok sajátos harcmodort vetettek be, amit az ellenség nem ismert. 

Csata közben menekülést színlelve hátrafelé lenyilazták az ellenséget. 

Ehhez kellett a kengyel, hogy bravúrosan tudjanak harcolni. 
Az avarok honosították meg a kengyelt, a „nagy” nyugatiak nem ismerték.  
A profi magyar íjászok szusszanásnyi időt sem hagytak az ellenségnek, folyamatosan lőtték őket.  
Jóformán megsemmisítették az 1. hadsereget. 
Közben leszállt az éj. 
A 2-es számú sereg nyugovóra tért a Duna túlpartján. 
A magyar csapatok átúsztatták a lovakat, a Dunán. 
Mindez a legnagyobb csendben történt. 
Kutatások alapján valószínűleg felfújható bőrtömlőket erősítettek a lovak oldalára és vízhatlan tömlőkbe tették az íjakat, nyílvesszőket. 
Csendben megközelítették a második sereget és az éjszaka leple alatt hangos kürtszó kíséretében teljesen szétverték őket is.

A harmadik ütközet a hadihajók ellen folyt. 
A Duna kb. 230-250 m széles, tüzes nyilakkal könnyen lángba borították, ill. zsákmányként megszerezték.

A frank sereg túlélőit hazáig kergették a magyar katonák. 
Útközben is folyton rajtaütöttek a menekülőkön. 
Mindez nem volt elég, mert Ennsburg várát is ostrommal elfoglalták. 
A vereség teljes volt.

Ennek a hatalmas győzelemnek köszönhetően a frankok 123 évig nem merték Magyarországot háborgatni!

A csatában állítólag Árpád apánk megsérült, aminek következtében nemsokára meghalt, de erre nincs bizonyíték. 
A diadalnak köszönhetően Árpád volt az, aki létrehozta, megvédte és szilárd alapokra helyezte a Magyar Államot.

Az előadás során elhangzott: az akadémiai tanítás szemszögéből kicsi, barbár, sztyeppei, nomád népnek vagyunk beállítva. 
Pedig őseink ismerték a bőr- és fémpáncélt, különféle vérteket, íves kardokat (a nagyobb vágófelületért), míves lószerszámokat. 
Mindehhez komoly háttériparra volt szükség: bányászat, fémmegmunkálás, élelmezés, stb. 

Sashalmi-Fekete Tamás érdekességképpen bemutatott egy sodronyinget, ami körülbelül tizenöt kilogrammot  nyomott. 
Ez azt jelzi, hogy az akkori harcosok nagy teherbírású és edzett férfiak voltak. 

„Az előadással szinte párhuzamosan  zajlott a melegfelvonulás Budapesten. Párhuzamot lehet vonni a két férfitípus között. 
A domináns mindig győz, a gyenge kihal” – jegyezte meg a történész.

  
Az előadó egy érdekes esetre is felhívta a figyelmet: a Török Hadtörténeti Múzeumban járva egy nagyon lényeges tanításban részesült, amit nekünk is át kellene venni.  
Ott  kizárólag a győztes csaták, hadjáratok vannak megemlítve, nálunk többnyire (szinte kizárólag) a vesztesek.  
Mi lehet  ennek az oka? 
És itt érkezünk el egy elgondolkodtató tényhez: kinek érdeke a magyarságot mindig kicsinyíteni, erényeit  csorbítani, érdemes ezen elgondolkodni mindenkinek –  zárta gondolatait Sashalmi-Fekete Tamás.

Sashalmi-Fekete Tamás történelemtanári és történész diplomával rendelkezik. Kaposvárról költözött Székelyföld szívébe, Székelyudvarhelyre. Saját elmondása szerint, rokonai csodálkozására, nem nyugatra, hanem keletre költözött. 
Ennek a helyiek nagyon örülnek, mert nagyszerű előadásnak lehettek részesei és remélik, többször is hallhatják még hagyományt teremtve a „Dicső múltunk” rendezvénysorozattal.

[Csiszár Melinda – Itthon.ma]



Újra áll a Kárpátok őre!

A tölgyfából faragott alkotás felállításával a
dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt is tisztelegtek.
95 év után újra áll a Kárpátok Őre.


A bevonuló románok 1918-ban felgyújtották, de a magyar összefogásnak hála újra áll a Kárpátok Őre másolata. 

A Csíkcsomortánban pénteken felavatott emlékmű a székely nép élni akarását jelképezi. 

Szeszák Ferenc A Kárpátok őre című 1914-ben készült alkotását 1915. augusztus 18-án, Ferenc József születésnapján avatták fel Kolozsvárott.

 A Deák Ferenc utca elején álló szoborba a hadiárvák és özvegyek javára adakozók szegeket verhettek be. 
Az alkotást az 1918 decemberében bevonuló románok gyújtották fel, és jellemző módon a romániai rendszerváltás után sem engedték visszaállítani. 

Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész hatméteres alkotása 
ezért először Szilvásváradra, a Szalajka-völgybe került. 
Az Őr csak 95 év elteltével került vissza Erdélybe, azon belül Székelyföldre, a háromszéki Csomortán településre. 
A Kárpátok Őre védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki, célja a Kárpátok hágóinak, szorosainak védelme volt a külső támadások ellen. 
A határőrök többségben székelyek voltak. 
A tölgyfából faragott alkotás felállításával a dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt is tisztelegtek.





Szeretettel,

Gábor Kati

                    www.wedev.hu







Egy ősi kenyérünnep Július 15. Henrik napja

$
0
0


Egy ősi kenyérünnep

Július 15. Henrik napja



A középkorban az aratás befejeztével, július közepén tartották meg az új kenyér ünnepét, amikor megszenteltették az új búzából készített szent ételt.

A régi magyar egyházban július 15-én áldották meg az új kenyeret, amely valószínűleg egy nagyon régi hagyomány volt a magyarságnál.
Ezen a napon megsütötték az új kenyeret, majd minden családtag egyszerre evett belőle, amíg csak el nem fogyott.
Ilyenkor külön „kúdúscipó” is sült, amelyet a rászorulóknak adtak.
Sok helyen addig nem ettek az új búzából sütött kenyérből, amíg a szegényeknek és a koldusoknak nem adományoztak cipót.
A Kárpát-medencei magyarság körében gyakori szokás volt, hogy az új kenyér elfogyasztása előtt közösen imádkozott a család, csak utána szegték meg a szentelménynek számító ételt.


A szent kenyér

A kenyér a magyar hagyományban szent ételnek számított és sok hiedelem kötődött hozzá.


A gazdák szántás kezdetén kenyeret vittek magukkal, mert úgy vélték, hogy az jó szerencsét vonz.
Sok helyen, így például Göcsejben az első szántás alkalmával az ekekormányra kenyeret raktak, és egy darabig úgy szántottak.
Előfordult, hogy a gazda az első tavaszi szántás előtt a karácsonyi abroszba csomagolt kenyeret vitt magával.
Az ekéjét pedig kenyér fölött vontatta ki az udvarból, hogy a szentelt étel szerencsét és jó termést hozzon.


Ősi megfigyelések

Az ősi kenyérünnepen időjárási megfigyeléseket is végeztek őseink.


A göcsejiek szerint, ha ezen a napon északi szél fúj, akkor tavaszra felmegy a búza ára.
A németprónaiak szerint ezen a napon kilenc zivatar támadhat, és utoljára belecsaphat a villám a búzakeresztekbe.
A zivatarok ezután szétoszlanak és mindegyik a maga országába tér vissza. Általános népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek oszlani a felhők és beköszönt a zavartalan nyári idő.


forrás: alfahir.hu






Szeretettel,

Gábor Kati


Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:

http://wedev.hu/wedev-fomenu.php






Július – Szent Jakab hava

$
0
0

Július – Szent Jakab hava


Július: Az év hetedik hónapja, 31 napos.
Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták.
Székelynaptár szerint: Áldás hava




A magyar szóhasználatban említik Nyárhóként vagy az Áldás havaként is júliust, amely a régi római naptárban ötödik hónap lévén a „quintilis", ötödik nevet viselte – mígnem Marcus Antonius javaslatára i. e. 44-ben az e hónap 12. napján született Julius Caesarról nevezték el.

A keresztény hagyomány az egyik apostol után Szent Jakab havának mondja, akiről – minden más Jakabokkal együtt – 25. - én emlékezünk meg.

Július hónap a nyári mezőgazdasági munkák fő időszaka, ráadásul a földeken dolgozók helyzetét csak nehezíti a forróság – nem csoda, ha ezekben a hetekben talán más hónapokhoz képest ritkábbak a jeles napok.


Július 2. vallási ünnep:
Sarlós Boldogasszony napja

Sarlós Boldogasszony: Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása



Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Sarlós Boldogasszony


A kereszténység a XIII. századtól július 2-án a „nehézkes” Máriának, a Jézussal terhes Szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását (latinul Visitatio) ünnepelte.


Az ünnepnap megválasztásába egy kis hiba csúszott.
A szóban forgó esemény idején az evangélium szerint Erzsébet a szülés előtt állt (Lk 1,39–56), fia születését azonban már az ősegyház 8 nappal korábban, június 24-én megünnepelte.

Ez lehet az oka, hogy a XVII. század derekától az ünnepet törölték a hivatalos római naptárból, de mivel a nap az aratás kezdetére esik, a közelmúltig jelentős dátum maradt, persze nem eredeti tartalma szerint, hanem aratóünnepként. Nálunk, hogy a többi Mária – („ősmagyarul” Boldogasszony) – ünneptől megkülönböztessék, a Sarlós Boldogasszony nevet kapta.


Sarlós Boldogasszony: Proksza Györgyi alkotása


Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldogasszony-ünnep másnapján.


Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag.
Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és persze a gabonafélék szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik.

E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek.
Az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal kezdték.
Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak.

A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték (napkelet!), az első két kévét keresztbe rakták. Mindez az „életet” jelentő új kenyérnek szólt, és benne tudván tudatlan a sarló, kasza alatt elhulló gabonaistennek, akinek kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyának tiszteletében.


 Kun Fruzsina: Sarlós Boldogasszony





Sarlós Boldogasszony ünnepe

Őseink a táltos hit sok elemét átvitték a keresztény vallásba, ennek egyik legfőbb bizonyítéka a Boldogasszony kultusz. A magyarság mindmáig hét megnyilvánulását imádja, ezek közül július 2-a Sarlós Boldogasszony, vagyis az aratás ünnepe.


Az anyák védelmezője

Az ünnep jellegzetes magyar neve nem függ össze az eredeti egyházi elnevezéssel, Máriának Erzsébettel való látogatásával. 
Nálunk sokkal inkább a búza aratása, valamint a hozzá kapcsolódó termékenységi varázslatok állnak a középpontban. 
A különleges ünnep sem köthető a kereszténységhez, annak eredete akár több ezer évre megy vissza, már az újkőkorban is végeztek felajánlásokat a földanyának, hozzá imádkoztak jó termésért, illetve a jó aratás után neki adtak hálát a korai emberi közösségek. 
A Fekete-tengeri földműves szkíták már bizonyára gyakorolták az aratáshoz kapcsolódó ősi Földanya hagyományokat, amelyet utódaik, így mi, magyarok is továbbörökítettük évszázadokon át.

Sarlós Boldogasszony áldott állapotában a várandós édesanyák oltalmazója,
 akiket a magyar néphagyomány nehézkesnek nevezett, utalva az áldott állapotra. (A várandósokat a belső-ázsiai hun népek is hasonló kifejezéssel illetik.)



Különleges szokások

Az ünnep hajnalán, még napfelkelte előtt a falusiak sarlóval fodormentát gyűjtöttek, amelyet megszenteltettek a templomban. 
A szentelményt megszárították, majd szükség esetén a beteg jószágot ezzel az előzőleg vízbe mártott mentával kínálták meg. 

Volt olyan hely, ahol ezen a napon tüzet szenteltetnek a templomban, ezen kívül megáldották az illatos gyógynövényeket, többek között a kakukkfüvet é a már fent említett fodormentát. 
Ezt teszik a beteg párnája alá, a halott koporsójába, továbbá az ellő tehén szénájába. Az ország északi részein ezen a napon felvirágoznak egy széket és a ház elé teszik, hogyha arra járna a „nehézkes Mária”, vagyis a Boldogasszony, legyen hol megpihennie.


Mágikus műveletek

Habár hivatalosan Péter-Pál napja az aratás kezdete, nagyon sok helyen július 2-án, vagyis Sarlós Boldogasszony napján kezdődnek meg a munkálatok, amelynek mozdulatai az ősi régi táltoshitben gyökereznek.

Tápiógyörgyén ezen a napon háromszor beledobták a kaszákat az aratandó búzába, hogy a munka jól haladjon.

Máshol a templom falához támasztották a kaszákat és egyéb arató szerszámokat, volt, aki a pappal is megszentelte azokat és csak utána mentek ki a szántóba aratni. 

A búzaföldön is imádkoztak, majd aztán kezdtek neki a munkának. 
Bizonyos helyeken a föld keleti felén kezdtek neki a munkának. 

Göcsejben az imádkozás után az aratók két gabonaszálat a derekukra kötöttek és ez mindaddig ottmaradt, amíg magától le nem esett. 

Szinte általános tiltónap volt a péntek, a régi hiedelem szerint aznap nem jó belefogni az aratásba, ezért ha Sarlós Boldogasszony napja arra a napra esett, akkor előtte való nap, csütörtökön egy pár kaszavágást végeznek a táblában.


A védelmező búza

Néhány vidéken sajátos hagyományok alakultak ki, ezek valószínűleg nagyon régre, a kereszténység előtti korra nyúlnak vissza. 
Tárnok faluban például az aratók egy köteg gabonát adtak a templomnak, hogy harangozzák el az égiháborút. 
Az Ormánságban szintén féltek a villámlástól és a mennydörgéstől, ezért, ha az aratás ideje alatt villámlott, a munkások keresztbe rakták lábukat, hogy ne legyen bajuk. 
Az aratás befejeztével a búzakalászból, mezei virágokból koszorút fontak, amelyet az egyik arató nyakába akasztottak. 


Ennek mágikus erőt tulajdonítottak, megetették a tyúkokkal, hogy jó tojók legyenek. Volt, ahol a kévét a ház sarkába állították fel, hogy megvédje a ház népét az ártó erőktől. Máshol az arató koszorút a házba akasztották fel

 (Forrás: http://alfahir.hu)


A keresztények a Jézussal terhes Szűz Máriának Erzsébetnél, Keresztelő Szent János majdani anyjánál tett látogatására emlékeznek ekkor – Keresztelő Szent János éppen fél évvel Krisztus után született, amit június 24-én, Szent Iván napján ünneplünk. (Iván a János szláv változata).


Egykor az asszonyok vágták sarlóval a gabonát.

Számos népi hiedelem, hagyomány is kötődik az időponthoz.
Az ezen a napon szedett gyógynövények, gabonafélék szentnek számítottak, a szerszámokat ilyenkor megáldatták... Sőt, ehhez a naphoz kapcsolódva, annak folytatásaként másnap kora reggel is ünnepi rítusok szerint kezdtek hozzá az aratáshoz.

Az életet jelentő kenyérgabona tiszteletéről szól mindez, amely mindmáig tovább él a Krisztus testeként tisztelt szent ostyában.

A Sarlós Boldogasszony elnevezés arra is utal, hogy egykoron az asszonyok vágták a gabonát sarlóval, és a férfiak szedték a kévét – ez a munkarend csak később, a jóval nagyobb fizikai erőt kívánó kasza használatának elterjedésével változott meg.

Bár nem néprajzi jellegű, de a magyar történelmi köztudat szempontjából feltétlenül kiemelkedő két esemény is e hónaphoz köthető.


Július 22.
az 1456-os nándorfehérvári győzelem emléknapja

a hónap utolsó napját pedig nemcsak a segesvári ütközet időpontjaként, hanem Petőfi halálának napjaként is számon tartjuk.

Ezekben a nyárközepi hetekben is érdemes figyelnünk az elmaradhatatlan időjós napokra.
Ha ötödikén, Sarolta napján esik, akkor rossz dió- és mogyorótermés lesz.
Ha Illés napján (20-án) dörög az ég, azt mondják, Illés szekere zörög.
Két nappal később, 22-én, Mária Magdolna napján viszont nagy valószínűséggel esik az eső – hiszen Mária Magdolna bűneit siratja.
Jakab napja hosszútávú előrejelzésre is alkalmas: ha 25-én menetelnek a hangyák, nagy hidege lesz a télnek…



A legendás Szent Jakab apostol

Jakab Betszaidában született Zebedeus és Salome fiaként.
Testvérével, Jánossal apjuk mesterségét örökölve halászok lettek.
Épp a hálójukat javították a bárkában, amikor Jézus arra járt, és meghívta őket apostolként maga mellé.


  
Jakab robbanékony természetű volt: amikor úton Jeruzsálem felé a szamariaiak az egyik faluban nem voltak hajlandók szállást adni Jézusnak, az öccsével együtt felháborodva mondta: ,,Uram, ha akarod, lehívjuk az égből az Isten nyilát, hadd pusztítsa el őket!"  Ezért Jézus "a mennydörgés fiai" nevet adta e két tanítványának.

Mestere halála után Jakab lett a jeruzsálemi egyház feje.
A hagyomány szerint i.sz. 44-ben Jeruzsálemben Heródes Agrippa király nyakaztatta le hitéért.
Egy másik hagyomány szerint Hispániába ment téríteni.
Az Arany Legenda e két hagyományt kísérelte meg összeegyeztetni: eszerint tanítványai egy angyal vezénylete alatt a már holt apostol tetemét kicsempészték Júdeából, és a távoli Spanyolhon Galícia nevű tartományába vitték.
A neki tulajdonított ereklyék a 9. század óta itt, a róla elnevezett Santiago de Compostelában nyugszanak.
Szent "Iago" a spanyolok nemzeti szentje lett, sírja a középkorban a leghíresebb zarándokhely volt a Szentföld és Róma után.

Egy másik legenda szerint tanítványai az apostol holttestét egy bárkába tették, amely Hispánia óceáni végeinél, Galíciában vetődött partra.
A hagyomány úgy tartja, hogy Szent Jakab évekig hirdette az igét Hispánia e területén, nem véletlen tehát, hogy tanítványai itt temették el.
A sír később a feledés homályába veszett, csak a 9. században lelt rá ismét egy Pelagius nevű remete.
A Clavijo mellett 884-ben vívott csatában a mórok felett aratott győzelmet is Szent Jakab közbenjárásának tulajdonították.
Ettől kezdve a reconquista - Spanyolország területének visszafoglalása az araboktól - védőszentje lett az apostol.


A csillagmező legendája

Compostela nevének születését is megőrizte egy legenda.
Eszerint Szent Jakab elfeledett sírjának helyét egy csodálatos fényű csillag mutatta meg (campus stellae azt jelenti: "csillagmező").
A megtalált sírt 800 óta egyre növekvő tisztelet vette körül.
Először egy kis kápolnát építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz kibővített, de az arabok 997-ben lerombolták.
Magát a sírt azonban megkímélték. 1075--1128 között épült az a katedrális, amely lényegében ma is áll.

Szent Jakabot ,,Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogóként" tisztelték.
Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak a sírjához, olyan ismert személyek is, mint Nagy Károly, Assisi Szent Ferenc, Dante, vagy Izabella királynő.
Ezer év óta hívők és spirituális keresők sokasága kel útra, hogy kifejezzék a Teremtő, a Forrás iránt érzett szeretetüket, hálájukat, hogy bűnbocsánatot nyerjenek.
Az elmúlt évek a Caminoújjáéledését hozták.

Az 1980-as években kezdett ismét nőni az út népszerűsége azáltal, hogy 1982-ben II. János Pál pápa is elzarándokolt Santiago de Compostelába.
Jelképesen az utolsó öt kilométert tette meg gyalog.
A Camino spanyol szakasza 1993-ban, a franciaországi része pedig 1998-ban lett a világörökség része.

Minden évben zarándokok tömege érkezik Spanyolországba a világ minden tájáról, hogy felkeressék Szent Jakab apostol sírját.
Minden olyan esztendő, amikor július 25. napja - Szent Jakab apostol ünnepe - vasárnapra esik, szentév Santiago de Compostelában.
Ezekben az években a zarándokok száma ugrásszerűen megnő.

(forrás: astronet.hu)




"A Teremtő Páros, Isten és Istennő Áldása és Hava a Július, amelyik a 
H - Á - Z."








Szeretettel,

Gábor Kati


Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 




Nyergestető - a magyar történelem thermopülai csatája

$
0
0

Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája




  Talán nem túlzok, ha azt mondom: kevés olyan ókori esemény van, amelyre iskolai tanulmányainkból szinte mindannyian emlékszünk. 
Leonidász király és 300 spártai katonájának a Thermopülai-szorosban véghez vitt hősi cselekedete ezen kevesek közé tartozik. 
Meglehet a többség még az „Itt nyugszunk. Vándor vidd hírül a spártaiaknak: / megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.” sírversre is emlékszik. 

Az azóta eltelt évszázadok során számtalan képzőművészeti, irodalmi alkotás dolgozta fel a Thermopülai ütközetet. 
Néhány évvel ezelőtt még hollywoodi szuperprodukció is készült a csatáról. 
Pedig, ha úgy nézzük, nem történt más ott, mint 300 spártai – árulás révén – elvesztett egy csatát a hazájukat fenyegető perzsák ellen. 
Aztán mégsem a győző lett a győztes. 
A szorosban csatát vívó spártaiakra ma az egész világ, mint hősökre emlékszik. A perzsa hadsereg meg eltűnt a történelmi emlékezet süllyesztőjében.


  
Ha azt mondom,Nyergestető, talán csak nagyon keveseknek jut eszükbe bármi is. Bevallom férfiasan, tavaly nyárig nekem sem mondott semmit ez a földrajzi név. 
Az anyaországban nem tanulunk róla, a köztudatban pedig nincs benne a Háromszéki- és a Csíki-medencét összekötő átjáró neve. 


Mi az amiért Sólyom László köztársasági elnök, dacolva a román kormányzat és a hatóságok rosszallásával, mégis elmegy oda? 
Mi is történt ott 160 évvel ezelőtt?


 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó napjaiban vagyunk. 
200 ezres orosz haderő lépi át az ország keleti határát. 
Bem tábornok, az erdélyi magyar csapatok vezetője döntő vereséget szenved Segesvárnál. 
Mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, ekkora túlerő ellen nem lehet felvenni a harcot. 
Konok emberek a székelyek, ha valamit elhatároznak, a világ minden kincséért sem tágítanak tőle. 
Ilyen volt a magyar szabadság ügye is. 
Tuzson János őrnagy és 200 székely katonája fejébe vette, hogy a Csíkszereda felé előrenyomuló többezres orosz hadtestet megállítja az utolsó, stratégiailag védhető ponton. 
A Nyergestetőn.

  
Nyergestető a Háromszéki-medencét és a Csíki medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. 
A 895 m magasságban lévő nyereg, hágó az utolsó védhető hely az Ojtozi-szoroson áttörő csapatok ellen. 
Számtalan véres ütközet helyszíne volt tatár és török beütésekkor.

 A sokszoros túlerőben lévő orosz sereg nem bírt a székelyekkel. 
Tuzson János honvédei 1849. augusztus 1-jén többször is visszaverték az orosz támadást. 
Mígnem egy román pásztor a védők hátába vezette az ellent. 
Kányádi Sándor Nyergestető című versében így ír erről: „Végül csellel, árulással / délre körülvették őket, / meg nem adta magát székely, / mint a szálfák, kettétörtek. / Elámult az ellenség is / ekkora bátorság láttán, / zászlót hajtva temette el / a hősöket a hegy hátán.”

(Írta: Szathmáry)



Kányádi Sándor: Nyergestető

- A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve -

Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.



Kárpáti Csenge 4. oszt. Kányádi Sándor: Nyergestető




Nyerges-tető





Nyerges-tető: Székely - magyar himnusz










Szeretettel,

Gábor Kati


Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 



Az ősi magyar kereszténység kialakulása Dr. TÚRI GÁBOR írása - A szkíta kereszténységről a valódi jézusi tanokról

$
0
0

Az ősi magyar kereszténység kialakulása

Dr. TÚRI GÁBOR írása


A szkíta kereszténységről, a valódi jézusi tanokról


kettős kereszt – teremtő mag


A Szent István-i térítés előtt létező, ma már sokak számára tudott ún. szkíta kereszténységünk kialakulása, gyökereinek feltárása hazánkban a Kárpát-medencében, az utóbbi évtizedek állhatatos kutatásai alapján egyre élesebben és egyre biztosabban, politikai torzításoktól és érdekektől mentesen mutathatja meg magát.

A méd mágusok a Kr.e. V. sz. idején a perzsák előretörése és térhódítása miatt kénytelenek elhagyni az egykori Média területét.

Ennek oka az, hogy Dáriusz - győzelme után - országában a Zarathusztra-vallást ismerteti el, amelynek egyik sarkalatos különbsége a méd-magyar mágusvallással szemben, hogy a tűz kultusza áll vallásuk középpontjában.

Ezzel a mágus papság nagy többsége nemcsak hittételi, hanem világnézeti okokból sem tudott egyetérteni, ezért északra a Kaukázus és az Aral-tó köze felé, keletre az Indiai-félsziget területére és nyugatra Galilea, pontosabban a Tábor-hegy környékére (ahol a későbbi századokban éppen Jézus tevékenysége bontakozik ki ) húzódnak vissza.

A mágus-magyar vallást ekkor már a 4+1 elem tisztelete jellemezte. 
A víz, a tűz, a levegő, a föld és a szeretet fénylőfája.


A víz, - amely, mint ma már tudjuk- folyadék kristály és ezért információ-tároló szerepe is van, a tűz, amely ebben az esetben az égést, a perzselést jelképezi, oxidáció és energiát adó szerepe van, mint a Napnak, a levegő, mint lég, amit csodálatos nyelvünk meglátása alapján a lélegzéssel, a lélekkel is asszociálhatunk, és végül a föld, amit a Földdel, mint bolygóval is kapcsolatba hozhatunk, ez a mindent hordozó, és minden anyagot adó és visszafogadó elem, amiből ered anyagi életünk és létünk és ezekhez kapcsolódott az ötödik elem, a fa, amit a kínaiak és később az európaiak is átvettek a mágusoktól, de hibás fordítással “Holz” (élettelen)fa-ként és nem a valódi jelentésében, mint az nálunk volt: vagyis élőfa; “Baum” értelemben.

Ez volt a mi Életfánk, mint ötödik elem, az ezen látható „fénymagokkal“, ami a növekedést és ezen keresztül az élet folytonosságát szimbolizálta (ld. a gyügyei ref. templom kazettás mennyezetfreskóit és Velemért, Pap Gábor idevonatkozó tanulmányival). 
A Mag, amely mindig a szeretet termése, így egyben annak szimbóluma.

Így állt előttünk Jézus is, mint a Fény-fia, aki maga mondta:
“Én vagyok a világ világossága” és életével maga volt a megtestesült szeretet.

Így lett ez a mi ötödik elemünk a szeretet fája, az Életfa, amit táltosainknak kellett megmászniuk, ha spirituális közelségbe akartak a mindenség Urával, a TERAM-TU-val kerülni.

Ennek szimbolikája testesült meg a fenyőfában, ami népünk szemében a krisztusi “fény-fája” (a fénylő vagy FÉNYÖs-fa) és így ezt mászták meg táltosaink, mint vallásunk Életfáját, szellemi átlényegülésük transzában.

Így, és csakis így van értelme annak a rejtélyes ténynek, hogy az egész mai keresztény világban karácsonykor templomainkban, mint a szentély díszítő eleme megmaradt a fenyőfa.

Ennek az öt elemnek a tiszteletét képviselték templomaink is, ahol a Jézusi SZERETET mellett a másik 4 elem tiszteletét is megtaláljuk, úgymint
a VÍZ, mint szentelt víz,
a TŰZ, az örökmécses,
a LÉG, a levegő, amit lélegzünk (LÉLEK-zünk) és így a lélek, a szentlélek megfelelője (amin keresztül a Mindenség Urát tisztelték őseink).
és a templom talapzata a kő,
vagyis a FÖLD, amin keresztül a Földanya, a Babba Mária tisztelete vált lehetővé.
Ezért léphettek úgy a Zarathusztra templomaiba, mint kezdetben nálunk is a hívők csak mezítláb e szent helyre, hogy ezáltal megvalósulhasson a kapcsolat köztük és az Anyaföld, vagyis a FÖLDANYA között.


A Kárpát-medencei templomainkban, az ország alapítás éveire lassan szintén a TŰZ tisztelete lett meghatározó, de ez nem szüntette meg soha a többi 4 elem tiszteletét és jelenlétét.
Zarathusztra tanítása nyomán a tüzek közül, a legtiszteltebb volt vallásunkban a Behrám. Ennek fenntartása és ápolása a Nap, a villám és a földi tűzön keresztül a mágus papi kaszt vagyis nemzetség feladata volt a „Tűz házában“, ami a mai templomainknak felel meg.
A kisebb templomaink tüzét Ádaran-nak nevezték, de tüzeket találunk a házaknál is, aminek a neve Dágán volt.

A KEMENCE, ami a házi tűz leegyszerűsödött rudimentuma napjainkban, és a TEMPLOMOK között Pap Gábor megsejtése révén, félre nem ismerhető hasonlóságokat találunk Magyarhonban mind a mai napig:

A templomtorony a kemence kéményének felel meg,
a templomhajó a kemencetoroknak és a szentély az oltárral a kemence tűztere, ahol ugyanúgy égőáldozatot mutatunk be, mint ezer évvel ezelőtt a templomok oltárán.

Föláldozzuk ebben a kemencében az országban sok helyen még ma is Élet-nek nevezett búzából készült TéSzT – át, vagyis az ebből készült kenyeret, mint Jézus TeST-ét, a sütés, vagyis égő áldozat során. Utána elfogyasztjuk ezt a kenyeret, amit sok helyen még ma is, a búzához hasonlóan Élet-nek neveznek.

A hagyomány őrző családokban a kenyeret megvágása, vagyis feláldozása előtt a has részén kereszttel jelöljük, és ha ritkán, valami okból a levágott kenyérszeletet nem esszük meg, akkor ezt eldobása előtt csókkal illetjük.

A templomba lépésnek is megvolt a maga rítusa.
Arról, hogy mezítláb léptek be az Anya-FÖLD tiszteletére, arról már szóltunk.
A belépés után - ami különösen Indiában maradt fenn mind a mai napig - a homlokukat hamuval szórták meg, amit nálunk felváltott a szentelt VÍZ-zel megkenés.
A TŰZ-höz csak tiszta lélekkel, léleg-zettel , lég-gel vagyis LEVEGŐ-vel közeledhettünk.

A szent tűz mellett már csak a beavatott pap állhatott, aki ugyan a rituálét vezette, de közös imára már nem szólította fel híveit, mert mindenki saját gondolatával, egyedi módon közeledhetett Istenhez, ugyanúgy, ahogy mindegyikünk élete egyedi és különböző a másikétól.

Így sorsának egyedi alakulása attól függött, hogy hogyan tudott a saját zárt anyagi világából a spirituális szellemiség szintjére imájával feljutni.

A templomba férfiak, nők és gyermekek egyaránt és egyidejűleg léphettek be, kivéve azokat a leányokat és asszonyokat, akiknek ekkor havi tisztulásuk volt.
Ennek maradványára találtam a szigetközi Doborgaz-szigeten (a mai Dunasziget községben) 1980-ban – ahol is, mint orvos megfigyelhettem - hogy a menstruáló asszonyok nem mentek be a “főházba”, hanem egy az udvarban található mellékházban laktak, mindaddig amíg tisztulásuk tartott.

Ennek okát ugyan ekkor már ők abban látták, hogy ez idő alatt betegséget, ”rossz szelet” (vagyis rossz LEVEGŐT !) vinnének a lakásba.
Ezáltal azonban még ma is tisztán előttünk áll az az ösi kép, hogy a “főházban” lévő házioltár TÜZéhez csak tiszta Lég-gel, LEVEGÖvel és LÉLEKkel szabadott belépni.

Az, hogy valóban a “TisZ-ta szobában” (TűZ-szoba) égett a házi tűz 


...bizonyítják Molnár V. József írásaiban és édesapám Túri Márton Emlékiratában talált gondolatok a “háztűznéző” kifejezésünkkel kapcsolatban. (Ami valójában egy idegen ifjúnak a lányos házhoz való kapcsolatfejlődésének utolsó előtti lépése mind a mai napig hazánkban.)

A párkapcsolat kialakulásának fokozatai:

1. KERTELÉS a házak előtti virágoskertet elválasztó kerítésen keresztüli “széptevés”, beszélgetés volt az első lépcsőfoka ennek a kapcsolatteremtésnek.
Innen ered a „Ne kertelj!“ szólásunk is.

2. UDVARLÁS amikor a kertelők sorából kiválaszt a leány egy legényt és megengedi neki az udvarba lépést. Ettől kezdve udvarol a fiú a leánynak.

3. HÁZTŰZNÉZŐ amikor az ifjúval, már annak szülei is eljönnek a lányos portához és
beléphetnek a házába, a család házi tüzéhez. Háztűznézőbe jönnek.

4. HÁZASSÁG amikor az ESKÜvő alatt esküt tesznek egymásnak és az ifjú a HÁZ tagjai sorába kerül. Így ESKÜ-jével egyszersmind HÁZI-vá HÁZASSÁ válik.

Visszatérve a méd mágus papok által képviselt fő vonulathoz, meg kell állapítanunk, hogy a Kr.u.400-as évekre hitünkben a zarathustrai vonások mellett egyre nagyobb szerepet kapott a Mani-ról elnevezett manicheista keresztény irányzat, ami tulajdonképpen a szkíta kereszténység egyik nem kevésbé jelentős vonulata volt.

Ennek utolsó fellobbanása Európában a huszitizmus volt, aminek befejezésével, vagyis Husz János megégetésével (annak ellenére, hogy Zsigmond király és császár menlevelével rendelkezett) és követőinek eretnekké nyilvánításával, manicheizmusról mint vallási irányzatról többé már nem beszélhetünk.

A kezdeti időben a mágus rend és a manicheus papok rendje egymás mellett és jól felosztott feladatokkal végezte népünk vallásos vezetését.

Amíg mágusaink a tűz körüli rituálék lebonyolítása 


...mellett többek között az oktatásban és a gyógyításban vettek részt, addig a manicheus papjaink a Jézusi tanítást adták tovább és nekik nem volt szerepük a Szent Tűz szolgálatában.

Így népünk őket „tűz-telen“ papoknak vagy atyáknak nevezte. 
Ebből alakult ki a TisZ-telen-dö atya, vagy a reformátusoknál a TIsZTELE(n)tes megszólítás. (Tűz népiesen Tíz)

Az európai kereszténységtől független, önálló gyökerű vallásunk megtörésének és a nyugati judeo-christianismushoz csatolásának első lépéseként a mágus papi rendünket kellett a feltörekvő római Egyháznak megsemmisíteni, mert ez biztosította - az általuk megszüntetni kívánt - töretlen nemzeti identitását nemzetünknek.

Így az inkvizíció, amelynek végrehajtói a Domonkos rendi szerzetesek voltak (ld. Fehér Mátyás Jenő a mágusperekről szóló dokumentumait), feladatukat közvetlenül a Vatikántól kapták, és a nagy tudású mágusaink százait égették el máglyán, ami blaszfémiaként is érthető, mert a máglya szó a mágia szóból eredeztethető.

A mágus kifejezés még ma is él az indoeurópai nyelvekben, ami varázsló, bűbájos értelemben honosodott meg.

Ez szintén jól mutatja, hogy ezek a népek egyáltalán nem értették meg a mágia lényegét és annak csak siralmasan vékony felszínéhez tudtak valamelyest közelebb jutni. 
E barbár tudatlanság által sikerült nekik azt az ősi archaikus kultúrát megsemmisíteniük, amely utolsó képviselője volt az egykori ókori magaskultúráknak. 
E kultúra reprezentánsait ők „MAGIER-eknek nevezték. 
E névben még ma is megtaláljuk nemzetünk vezető és névadó papi törzsének a MAGYER vagyis MAGYAR-nak a nevét.

A máglya, a „szent tűz“ nevét már közvetlenül nem vették át tőlünk, hanem a latinból kölcsönzött IGI-TUSZ szóval helyettesítették. 
Ez latin kifejezés azonban maga is magyar eredetű és nem jelent mást, mint ÉGI-TÜZ-et ( !! ).


Így ez az erőtlen indogermán fordítási kísérlet, végül is egy értelmes szóátvételt eredményezett nyelvünkből, ami így - akaratukon kívül - ismét igazolja az ősi magyar kultúra egykori meghatározó jelenlétét az indoeurópai műveltség kialakulásakor.

A mágus rend megszüntetése után, a nyugati kereszténység második lépése, az önálló magyar vallás megtörésében, a manicheizmus elleni támadás volt.

A manicheizmus tulajdon képpen mint egy reformáció alakult ki Kr.u.300 és 400 között Perzsiában.

Mani


, aki egy babilóniai (pártiai) herceg fia volt, egy közeli gnosztikus keresztény közösségben nőtt fel és tanult.
E gnosztikus közösség a palesztinai Szkitopoliszból származott, amely a galileai Táborhegy közelében feküdt. 
Ez az a terület - mint azt már a bevezetőben leírtam - ahová a zoroaszteri perzsák terjeszkedése elöl, még jóval Mani születése előtt, a méd mágusi rend egy része áttelepült.

12 éves korában Maninak látomása volt, amikor is a Fénybirodalom királyától egy angyal érkezett hozzá és biztatta más tanok megismerésére is.
Miközben Mani a gnosztikus Jézusi-tanokkal ismerkedett, 12 év múlva ismét megjelent neki az angyal és közölte vele, hogy az Atya apostolának választotta.
Ekkor elindult további tanulmányokat folytatni. 
Eljutott Indiába is, ahol a Buddhizmus tanulmányozásába mélyedt, majd utána ismét Perzsiába ment, ahol azonban már mint tanító és prédikátor lépett fel.

Mani közismerten nagy tudású ember volt.
Könyvtárát a leírások szerint egy özvegyasszonytól örökölte, akinek a férje Budda-s volt. Ez a Buddas viszont, aki sokak szerint Buddhával volt azonos, a hagyomány szerint a szkíták ősi királyától, Szkitiosztól örökölte ezeket a könyveket.

(Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy Corvin János tanító mestere Galeotto, akit Mátyás király nevezett ki fia mellé nevelőnek, írásában megemlíti, hogy BUDA királyi város, nevét „egy indiai BUDDA hercegről“ kapta...)

Mani idejében Perzsiában Sahpur ül a trónon. A király hamarosan Mani erkölcsi követője lesz és az új vallást államvallássá akarja emeltetni.
Ez időben, a mellőzéstől tartó zarathusztrai mágusok nagybefolyású vezetője Kartir volt. Ö az, aki ezek után hathatós szervezkedésbe kezdett Mani és vallási követői ellen.

Sahpur halála után fia Hormizd került a trónra, aki alatt már államvallássá tudott válni Mani reformációja.

Ez a vallási irányzat nem fogadja el a „jeruzsálemi keresztény közösség“ ószövetségi alapú Krisztus-hitét, és magát, mint az ősi, még Péter apostol által alapított antiochiai és babiloni keresztény közösség követőjének és képviselőjének tartja.

Ez a Péter apostol 


...volt Jézusnak az a tanítványa, akit Jézus “sziklának” vagyis latinul “Petrusnak” nevezett, majd így nevét Simonról Péterre változtatta.

Itt érdemes megemlíteni azt a nem éppen elhanyagolható tényt, hogy Péter apostol másik neve a Kefas, vagyis v=f változással KeVaS, illetve KöVeS volt, ami jól összehangolható a Petrus (vagyis sziklás, köves) szóval. 

Meglátásom szerint, ezzel a névvel Jézus - csak a mi nyelvünkön érthető - isteni parancsot is ad Péternek, mert a köves melléknév egyben a KÖVESS felszólítást is magában hordja és ennek a felszólításnak hitünkben sokkal mélyre hatóbb értelme van, mint a sziklának.

Tehát ő az az apostol, aki megalapította az antiochiaia egyházat, melynek ünnepe február 6. mind a mai napig ünnepe az ortodox egyháznak.

Ő az az apostol, aki soha sem járt Rómában, így a római egyházat a Vatikánban nem is alapíthatta meg, így ott nem is feszíthették keresztre.

Ezt támasztja alá, hogy sírja, ami szent hely még ma is, Antiochiában található.

Tehát Mani ennek az apostolnak, vagyis Péternek, mint a Jézus-i egyház valódi alapítójának a követője.



Hormizd halála után azonban Manit a zarathusztra papjai elfogatják és hosszú kínszenvedés után az új uralkodó ki is végezteti.
Apostolai (mert neki is voltak apostolai) és követői menekülni kényszerülnek, főleg észak felé ahová már korábban a méd mágusok egy része is menekült.

Itt keverednek az ott élő mediai magyar mágusokkal. 
Ezzel lesz ez a dinamikusan fejlődő ősi méd-mágus vallás a rokon gyökerű manicheista Jézus hittel ötvözve, a Kárpát-medencében költözőkkel a későbbi magyar kereszténységünk alappillére.

Mint írtam ez a vallás, amelyet szkíta kereszténységnek nevezünk, gyökeresen különbözött a Vatikán által akkor és ma is képviselt Saul-Pál-i judeo-christianismus-tól.

Mert Saul, a későbbi Pál, akit a nyugati egyház apostolként tisztel, valójában egy zsidó farizeus volt.

Az ún. “sauli-fordulat“ után vált Krisztus követővé annak ellenére, hogy életében egyszer sem találkozott Jézussal!!!

Munkássága alatt szembe is fordult Andrással, Jakabbal és főleg Péterrel, akik pedig Jézus valódi tanítványai voltak.

Így már közvetlenül Jézus halála után nézeteltérés tört ki a kereszténységen belül, amit az „Apostolok cselekedeteiben“ is nyomon követhetünk.

 Pál a jeruzsálemi közösséget alapítja meg, míg a többi apostol a pártiai, perzsiai és szkítiai területeken tevékenykedett.

Ezután a „szakadás” után Pál Rómába ment téríteni, és később megalapította a római zsidó közösséget.

Azt a tényt és a fentebb már írt megállapításunkat, hogy Péter nem volt Rómában, bizonyítottnak láthatjuk Pálnak a „Rómaiakhoz írt” leveléből is. 

Itt a megszólításban Pál nem említi Pétert, holott a Vatikán mai tanítása szerint, ekkor Péternek már Rómában kellett volna lennie.

Péter, az Egyház kanonizált felfogása szerint, ekkor már a kialakult római kereszténység elismert vezetője volt.

Így tehát ha Saul-Pál, mindezen állítások ellenére, nem szólította meg levelében, az csak egyet jelenthetett, hogy Péter nem volt ott, vagyis Péter –mint ahogy ezt az előzőekben már említettük- ekkor Antiochiaban volt.( ! )

Így tehát kimondhatjuk, hogy a nyugati kereszténységet nem Péter apostol alapította, hanem Pál, aki a jeruzsálemi közösségnek is a vezetője volt!

A többi apostol, különösen Péter nem ismerte el azt a páli felfogást, hogy a Jézus-i tanokat az Ószövetséghez kell kötni. 

Így ők saját működési területükön, Jézus valódi tanításának megfelelően, egy zsidó Ószövetségtől mentes Jézus hitet hirdettek, melynek gyökerei az ősi, pártus és méd hagyományokból táplálkoztak. 

Ez a Péteri tanítás az ősi magyar kereszténységünk hitalapja!

Erre az Ószövetségtől mentes tanításra, álljon itt - a sok közül - két példa:

Jézus az utolsó vacsorán tanítványait ÁLDOZAT-vállalásra szólítja fel, mert tudja, hogy milyen üldözések elé kell nézniök. 

Ezt megpecsételték az ÁLDOMÁS ivásával, ami jellemző és rokon népeinknél a vérszerződéssel egyenértékű tett.

Jogukban lesz fel-OLDOZNI a népet félelmük és bűneik alól. 
Az OLTÁR-nál, az oda felOLDOZÁSÉRT jövőket az OLTALMUKBA veszi a közösség, és ők meg- ÁLDOZTATJÁK majd őket az ÁLDOMÁS italával és a kenyérrel, amit mi ÉLET-nek hívunk és ezzel felkészítik őket az örök-ÉLET-re.

(Pl. a németek is átvették az oltár szavunkat mint Altar, de a többi és ezzel logikailag szorosan összefüggő kifejezések náluk már nem hasonlítanak erre a tőre…)

Jézus tanításának legfontosabb szava a SZERETET

Ez is őrzi nyelvünk rejtett és mélységesen archaikus logikáját. 
Ezzel és csakis ezzel a kóddal és logikával lehet a Jézusi tanítást maradéktalanul megérteni…

A testvéri SZER-etet fűzi össze a híveket, amikor a Jézus-i SZER-tartásra jönnek.
E SZER-tartás résztvevői, SZER-eplői a SZER-zetes papok (ők vezetik a CER-emoniá-t vagy CERemony-t, ahogy ezt tőlünk a nyugati keresztények átvették). Az oltárnál egy SZER-ződés jön létre, ami alapja a kereszténység SZER-vezetének.

A SZER-ződést egy áldomással a S(z)ER-legbe töltött borral, vagyis Jézus vérével pecsételik meg (vér-SZER-ződés!).

Sehol, de sehol nem találjuk ennek nyomát az ún. Ószövetségben!! 
Annál inkább Mitrász kultuszában és még egy érdekes helyen a Nommosokról olvasva.

A Dogonok, ez a híressé vált nyugat-afrikai törzs - az oly sokszor megcsodált - a Szíriusz csillagkettősről vett ismereteiket, elbeszélésük szerint a Nommosoktól szerezték.


E. Ercivan a „Sternentor“ című könyvében azt a nézetét hangoztatja, hogy a Nommosok tulajdonképpen magas tudású egyiptomi papokat jelentenek.

Ezt látszik bizonyítani a görög-római Strabon is Egyiptomról írt könyvében (17.könyv 37.fejezet):
„ott található a labirintus építménye, amely a piramisokkal egyenértékű alkotás, és emellett van a király sírja, aki ezt a piramist építette…ott…egy falu található és egy királyi építmény, amely több részből áll, és amiben régen a NOMOS-okat találhattuk…”

A görög Nomos szó azonos az óegyiptomi nomoj szóval, ami “Gaupriestert”(Gau-papot) jelentett. És most jön egy érdekes adat, ami Jézus felé mutat:
A Dogonoknál a NOMMO szó „itatni, megitatni“ jelentéssel rendelkezik, és utal a Dogonok első találkozására ezekkel a papokkal:
„A Nommo enni és inni adta a TESTÉT az embereknek és ők a Nommot kivétel nélkül mindig HAL szimbólummal ábrázolták!!” (E.Ercivan említett műve 116.oldal, fordítás tőlem)
Ebből a feltételezésből is látható, hogy minden más jobban illik Jézus tanításához, mint az Ószövetség.

De ezután a kitérő után folytassuk tovább gondolatmenetünket a Jézusi tanítással és a SZERETET szóval kapcsolatban.

Ez a SzER-leg a SZER-tartás alatt KEgyHELY-jé vagyis KEHELY-jé válik (a német, mint KelcH vette át ezt a szót tőlünk).

Ez a KEHELY, mint KUPAállott az ősi időkben is a mágus papok botjának a tetején egy megfordított KOP-onya alakjában. (A KUPA szót még ma is használjuk a KOP-onyára, pl. amikor valakit kupán találunk, vagy kupán vágunk.)

Ez a KUPA szimbolizálja ugyanakkor a KAPU-t, ahol a mágus hitünk szerint az Isten-i energia belép a testünkbe. 

Ez megfelel a mai értelembe vett 7. csakrának, a Korona-csakrának, ahol az Életenergia, a kínaiak szerint Qi, a szanszkritok szerint Prana, a mi nyelvünkön Pára (Géczy Gábornál: Szusz) belép, illetve eltávozik testünkből.

A KOR-ona csakra valójában egy KÖR alakú sugárzás, amit glória képében ábrázolnak a szentképeken.


Ez a KUP-a, a KOP-onya tetején min KEgyHELY az, amit Jézus a keresztre feszítésekor Istennek felajánlott: 

“Atyám vedd el e KELYH-et tölem”!

Micsoda félreértése ez a Jézus-i gondolatnak, ha ezt mi, mint egy szenvedéstől kimerülő, gyarló emberi könyörgésnek fogjuk fel, és nem úgy ahogy Jézus ezt valóban értelmezte, nyelvünk csodálatos logikája és értelmezése alapján:
egy archaikus király heroikus áldozata, ami élete KELYH-ének (Kehely=Kegyhely) feleláldozásával, egy óriási misztikus energiát hozott mozgásba egy SZER-tartás végén!






Szeretettel,

Gábor Kati

Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 




JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA

$
0
0


JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA

Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”





Úgy tartják “Illés szekere zörög”, azaz, július 20-án mennydörög az ég. 

Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok.
E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég.  
A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat.

Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.
  
Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: 
,,Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön.
De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt". 

Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. 

Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. 

Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: ,,Illés meg Jakab Annát kergeti"
  
Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap.

Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng


Ha az egyiken nem, akkor a másikon: “Illés meg Jakab Annát kergeti”, “Illés rossz, mert áldást nem hoz.”

Illés napja zivataros nap

A néphit szerint az egyik legbiztosabban zivataros nap, Illés próféta lövöldözik a mennyből. 

Kapolyonúgy mondják, „ha Illés, Dániel vizel, a gazda nagyon ráfüzet, mer everi a jég a határt”.

Ha netán elmarad a zivatar, akkor a somogyszentpáliakmegjegyzik, hogy „Illés elfelejtette, hogy neve naptya van!”

A buzsákiak szerint Illés a mennyben „gurigázik, abroncsolja a hordókat.”

A Balaton-nagybereki pásztorok Illés napját gonoszűző napnak tartották: ünneplőbe öltöztek, és a berki tanyákról bementek a csehi vagy a boglári templomba és misét hallgattak. 
Ezen a napon szenteltették meg és használták a gonoszűző ostort.

Szennában dologtiltó nap, ekkor nem aratnak, nem hordják be a gabonát. 
Ezt a szokást azzal magyarázzák, hogy régen egy „pógár” Illés napján hordatta be az összes gabonáját, ám vacsora idején a villám belecsapott a pajtájába, és minden porig égett.

Kőröshegyen a szőlősgazdák Illés napján állítják fel a madárijesztőket.


  
Illés szekere Jézus mennybemenetelének eszköze volt.

Illés próféta földi élete végének utolsó eleme: miközben Elizeussal a haláláról beszélgetett, Elizeus látott egy tüzes lovak által vont tüzes szekeret, majd Illést elragadta a forgószél. 

Az egyházatyák a 4. sz: kezdik Illés szekerét idézni: Cirill szerint ~  Nisszai Szt Gergely a megtestesülés jelképének értelmezi, mely a mennyből lejön a földre, hogy emberi természetünket az égbe emelje.

Nála kapcsolódik össze Illés szekere az Egyiptomból való kivonulással és a Vörös-tengeren való átkeléssel.

Általában azonban mint tűz-szekér legjellemzőbb sajátsága a fény, mely a Szentlélek megvilágosító erejét jelenti.


Illés szekere a lelket a mennybe viszi


Illés ugyanis a vízben emeltetett föl: átment a Jordánon, s utána ragadták el a lovak a menny felé.

A szarkofágokon igen elnagyoltan ábrázolták: víz, hullámok, kocsit vezető figura. 
A katakombák freskóin gyakori motívum volt, mely idővel a Krisztus-Héliosz szekere lett  az ég felé vivő kocsi.

A szoláris kultuszok elterjedése után a kocsi a császárok megistenülésének jelképe lett.
A domborművek kocsiján ábrázolták a császárt, a kocsi a birodalmat jelképezte, a kocsit szárnyas lovak húzták!

Nemcsak uralkodókat, hanem jelentéktelenebb személyeket is ábrázoltak így.

A zsidók is átvették ezt az ábrázolást, majd a ker-eknél is meghonosodott.
A galileai zsinagógákban gyakran ábrázolták a Nap-szekeret!
Beth Alephben egy mozaikon Héliosz kocsijáról négy lovat hajt, körülvéve a zodiákus és az évszakok képeivel.

A jelképeket úgy lehetett értelmezni, mint a lélek Istenhez emelkedésének képeit.
A Petrus et Marcellinus-katakomba freskóján a festő a Napot ábrázolta kétlovas kocsiján.

Fontos emlék a vatikáni hüpogeion mozaikja, mely Hélioszként, az „igazságosság Napjaként” (sol iustitiae) ábrázolja Krisztust, a keresztények így adtak biblikus tartalmat az eredetileg pogány képnek.


Illés próféta élete:


A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit nem tudunk, sem személyéről. 
Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a tiruszi Jezabel ellen. 
A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket. 
A szárazság miatt azonban előmerészkedik, és a föníciai Sarepta városában egy özvegynél bujkál. 
Amikor Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés "párbajra" hívja Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán.

A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz országra.

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sinai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval.

Halálát Elizeus úgy meséli el, hogy Illést "egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, forgószéllel" vitte fel az égbe.



Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Az Illés szekerén”


Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja.

A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr.
A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15).
A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, amit szinte kivétel nélkül változatlanul, az ősiségben fogant beszédes formában dolgoztak fel.

A bibliai Illés történetében történelem és mítosz, alakjában sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik.

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5).
A messiásvárás történelmi programmá lett ugyan, eredetileg azonban a messiás is az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte.

Illés is sok messiási, napisteni vonást vett fel.
Közte és a keresztény Messiás, Jézus között sok a hasonlóság.
Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).
A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is.
Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok.
És nemcsak névrokonok.

Ahogyan Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz is tüzes szekéren utazott.
A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt.
A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett.

E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg, ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé például a fehér vagy tüzes paripa).

A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban. (II.Kir 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara.)

Marc Chagall - Az Illést elragadó tüzes lovak és szekér


Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a görögkatolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak számontartott ünnepe, illetőleg már félünnepe.

Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak.

Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját.

Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.
Annyi bizonyos, hogy a kultuszt, amely főleg a Balkánon virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük.

Először a Zágrábban őrzött, XI. századbeli Hahóti-kódex kalendáriumában bukkan föl.
Illés azonban több középkori misenaptárunkból hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes.

Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének tekinti.
Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják.


 Salvador Dali - Illés




Ráolvasás egy 16. század közepéről való kéziratból

„Süly” gyógyítására a Nap felé fordulva kellett mondani:

Süly, én teneked mondom,
Atya viseljen,
Fiú gyúlasszon,
Szentlélek malasztja
száz gyökeredet százzá szakassza,
Szent Illés próféta itt ne leljen!


Rákos Sándor: Az elragadtatásról
(részlet)

És támada
nagy szél zúgása
s tüzes lovakkal
egy tüzes szekér
ragadá el
Illést
az égbe
Elizeus pedig
látá ezt
s kiált vala
„Édes atyám”
S fölemelé
Illés palástját
s megüté vele
a vizet
válott a víz
kétfelé
s Elizeus
száraz lábbal
méne
rajta átal



  
Ráolvasás vihar, jégverés elhárítása
Ha nagyon villámlott, ezt mondták:

Énok és Illés!
Lassan zörgessétek az egeket,
mer nálunk van a boldogságos Szűz Mária
az ő egyszülött szent fiával szállásul. 
Énok és Illés, hozzátok el azon kenetet,
mellyel az úr Jézus szent testét kentétök mög.
Kenjétek meg szivünket, lelkünket,
házunk belsejét,
kapufélfánkat,
hogy semmi veszödelöm ne ártson! 

  
Illés szekere - Kapócs Tibor tűzzománc alkotása 


Reményik Sándor: Illés

Ez a villám nyoma,
E szénné égett, bús-fekete rom.
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: „Nem adom.
Ez itt próféta-fa.
Nem fogja látni a letarolt erdőt,
Rábocsátok egy izzó-tüzes felhőt,
Magamhoz ragadom.”
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: nem adom.



Ady Endre: Az Illés szekerén

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.
Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.
Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.


(http://kaposvarmost.hu)






Továbbá:


-László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

-Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA, Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/julius-20-illes-napja.html






Szeretettel,

Gábor Kati

Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 


Az utolsó Táltos - Magyar monda, Wass Albert nyomán

$
0
0

Az utolsó Táltos
Magyar monda,
Wass Albert nyomán


Kedves Imre barátomnak szeretetteljes ajánlással!  



Badacsony vén hegyén, a Balaton kék vize fölötti bazaltszikláinak üregeiben, barlangjaiban sok-sok száz évvel ezelőtt itt rejtőzködtek az Öreg Ősten utolsó hűséges szolgái és ide menekült az utolsó magyar táltos is.

Sok éven keresztül élt itt barlangokban, bujdokolva a papok és német-bizánci lovagok elől. 
Rejtekhelye feltáratlan maradt és az Öreg Ősten hű szolgájára senki sem talált rá. 
A táltos már nagyon megöregedett, elhatározta, hogy elhagyja Badacsony hegyének hű védelmét és a nyugati gyepük világát elhagyva biztonságos helyre megy.

Egy szép, napsütéses téli reggel elhagyta búvóhelyét és elindult, át a Balaton vastag jegén, gyalog, nyugodtan, békésen.

Tarisznya vállán, őseitől örökölt módon elkészített szárított hús és pogácsa, tűzgyújtó szerszáma. 
A hóna alatt vitte kincsét, amit élete árán sem adna, cserzett bőrbe csomagolva.
A tihanyi apátság őrszeme a tó jegén meglátta a magas szikár öregembert és riadóztatta a zsoldosokat. 
Szemük előtt lebegett a veszprémi Gerhard úr által kihirdetett vérdíj.
A tihanyi zsoldosok állig fegyverzetben, csörömpölve eredtek az öreg táltos nyomába.
Az öreg hallotta, de nem fordult hátra. 
Ha táltos lován lenne, akkor nem érnék utol! 
De az öreg nem gyorsított, nem fordult meg, csak ment és ment a saját nyugodt, biztos tempójában. 

Tudta, hogy élete Isten kezében van és nem ember szándékában.

A távolság csak csökkent és csökkent az üldöző zsoldosok és az öreg táltos között.
Az Öreg Ősten nem hagyta cserben hűséges szolgáját, hatalmas recsegéssel, ropogással beszakította a Balaton jegét a zsoldosok alatt, kik mind odavesztek. 
Az öreg biztos léptekkel ment tovább!

„Hála néked és áldás, vizeknek Ura!” mormogta.

A nép hálából emlékezik az Öreg Táltosra, a jég ma is sokszor megreped, és ezt azóta rianásnak nevezik.


Aznap halászok adtak szállást, ételt, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Tavaszra az Alföldet is elérte, ott a pusztai népek, testvérként vendégelték meg. Marasztalták, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek.
Szíve húzta, csak húzta.
Elérte Erdély hegyeit. Melegség öntötte el, de lábai és teste nem bírta, összeesett. Egy kunyhóban tért magához. Egy asszony hajolt fölé.
- Ki vagy te, asszony? – kérdezte az öreg táltos.
- Látó vagyok, népünket gyógyítom, anyámtól tanultam – felelte a rimaasszony.
Az öreg féltette az asszonyt, mert úgy tudta, boszorkánynak kiáltják és elégetik. De a rimaasszony megnyugtatta:
- Régen nem, Kálmán király törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincsenek!
Az öreg megnyugodott, majd hozzátette:

„Áldja őt a MagyarokIstene!”

Az öreg táltos békében maradhatott így a rimaasszonynál tavaszig.
De az öregnek mennie kellett, át Erdélyen, a Maros völgyén. 
Ment patak partján, hegygerincen, míg nem a hegyek és a fák az Égig nem értek.

Ez Székelyföld!
Az öreg táltos hazaért!

Az öreg táltos pár évig élt a székelyek között.
Észre sem vette, hogy ősi hitét, vallását ismerik a Székelyek, akik nem felejtenek és hittérítőkereszténység nem térítette el őket.

Őrzők voltak ők.

Ősi szokás szerint bocsánatot kértek a fától mikor kivágták, s állattól mikor elejtették.
Áldomást ittak, az első loccsantást az Anyaföld kapta, a tüzet földdel oltották el.

Ismerték őstörténetünket, megőrizték rovásírásunkat.
Vasárnaponként lementek fa templomaikba hogy a szeretet vallása szerint hallgassák Jézus cselekedeteit.
Az Öreg Őstenük mindannyiukat egyformán szereti.

Az öreg táltos érezte, hogy hívja magához az Öreg Ősten. 
Kiválasztotta a Székelyek közül a legrátermettebbet, a legbölcsebbet, a legbátrabbat.

Felvitte a Székelység legmagasabb hegyére, minél közelebb Őstenéhez. 
Alattuk a fenyvesek, patakok, rónák, a dolgos magyar népek. 
Lábuk ősi földön, fejük az Égben.

Ketten voltak, az Öreg Őstenen kívül senki sem hallotta szavaikat, senki sem láthatta őket.

Az öreg táltos lassú, nehézkes mozdulatokkal kicsomagolta a cserzett bőrbe tekert titokzatos tárgyat. Nem szólt, némán, nyugodtan tette. Egy kardot vett elő, markolata aranyból, pengéje fényes, mint a Nap. Ősi rovásírás rajta.

- Isten kardja!– kiáltott fel a Székely, ki ismerte a rovásokat.


- Géza fejedelem úr óta őrizzük, sok elődöm életével fizetett érte, de rejtekhelyét nem árultuk el.

Az öreg Táltos átadta Isten kardját a Székelynek, azzal, hogy minden évben egyszer a magas hegyre vigye fel, ott bontsa ki, tisztogassa meg és csavarja tiszta ruhába, hogy ha pedig az ő ideje is lejár, gondoskodjon új őrzőről.

A Székely átvette a kardot, fejet hajtott, és így szólt:

- Esküszöm az élő Egyistenre, a Napra, a Holdra, a Vizekre, a Szelekre, a Szent Földre, hogy Isten Kardját életem árán is megőrzöm. Földanya ne fogadja be testemet, Vízapa lökjön ki magából, lelkem legyen átkozott, ha esküm megszegem.

Így volt ez évszázadokon át. 
A Székely nép azóta sokat szenvedett, de Isten kardjának gondját viselik. 
Esküjüket őrzőről őrzőre elmondják, pontosan úgy, ahogy azt az első őrző székely tette.


Isten kardja ma is ott van náluk, az utolsó Táltos akaratának eleget téve. 
Egy székely, ismeretlenül, névtelenül egy évben egyszer eltűnik székelység legmagasabb hegyén, hogy eleget tegyen fogadalmuknak.

Minden őrző tudja az utolsó táltos búcsúszavait:
„Isten kardja csak akkor csillog majd újra és vezeti győzelemre megint a Hunok és Magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, ÖregŐsten parancsa szerint”


Karaul Sámán - az őrző

"Merjél hazádban Magyar lenni, napkelettől - napnyugtáig! 
Ha azt látod gyalázzák hazádat, családod, dobbants oda, hogy nem tűröm! 
Nincs annyi kincs, nincs annyi pénz, ami felérne azzal, amit őseink igaz szóval ránk hagytak. 
Hűség, bátorság, becsület. 
Ez a Magyar lelke, vezérlő szelleme. 
Igaz igazságot, békét minden pici házba!"




forrás: Toruk Maktu




megjegyzés:

A blogbejegyzésben több ráutaló link is szerepel. 
Az egeret a sorok fölé húzva inverzzé válik a sor, és felismerhető ezáltal a link.








Szeretettel,

Gábor Kati



                    www.wedev.hu




Hársvirág

$
0
0

Hársvirág



Ki ne fogyasztotta volna meghűlésre, köhögéscsillapításra, izzasztásra vagy akár teakeverékben, élvezeti teaként a hársfavirág teáját?
A hársfát a legértékesebb fafajok között tartjuk számon: gyönyörű díszfa, méze a legértékesebbek közé tartozik, de a legtöbben talán a virágját ismerjük, amelyből ősztől tavaszig főzzük a gyógyító teát.
Valóban ez talán a leghatásosabb szer – de módjával alkalmazzuk!

A családi patikában a kamilla után soron következő legismertebb, legértékesebb házi természetes szerünk - a hársvirág.

Többféle hársfával találkozhatunk.

Az aprólevelű és a széles levelű hárs virága tartalmazza a legtöbb hasznos vegyülete, az ezüst hárs virága csak ipari célokra használható.

A három hársfajt könnyen meg tudjuk különböztetni egymástól.

Az apró levelű hársleveleinek színe és fonákja kopasz, szőrtelen, az érzugokban lévő szőröcskék barnák vagy rőtszínűek.



A széles levelű hárslevelei nagyobbak, ugyancsak kopaszak, de az érzugok szőrei fehérek.


Az ezüsthársleveleinek viszont a fonákja molyhos, fehér, ezüstszínű.


Május végén a nagylevelű hárs, majd 2 hét múlva a kislevelű hárs, legvégül júliusban az ezüsthárs virágzik.
A virágok május végétől június közepéig kellemes és felejthetetlen illattal árasztják el környezetünket.
Aki egyszer is érezte ezt az illatot, soha nem felejti el.

A hársfa virágját a teljes virágzás időszakában jó begyűjteni, pontosabban akkor, amikor a virágok kétharmada kinyílott, a többi pedig feslik.
A korábban vagy később begyűjtött virágok kevesebb hatóanyagot tartalmaznak.

A leszedett virágokat két-három cm vastagságú rétegben, papírra vagy abroszra kiterítve, szellős, lehetőleg árnyékos helyen szárítsuk meg és tüll-, vászon- vagy papírzacskóban tároljukfelhasználásukig.
Arra legyünk figyelemmel, hogy a szárított hársfavirágot használjuk fel egy éven belül, mert a hasznos illóanyag tartalma elpárolog idővel.


A hársvirágból főzött tea


meghűléses megbetegedéseknél izzasztó hatásával segít, csillapítja a köhögést, jó köptető és toroköblítő.
Erős nyugtató hatással bír, ezért kiváló esti ital, de sokunk mindennapos kedvelt teája is.
Gyógyító hatását növelhetjük, ha a hársfateát mézzel ízesítjük.
A hársfatea kiváló összetevői és hatásai miatt erősíti az ellenálló képességet.
A hársfatea vizelethajtó is, valamint oldja az emésztőszervi görcsöket, jótékony a bélrendszerre, erősíti a gyomrot, mert csökkenti a gyomor és a bélrendszer nyálkahártyájának irritációját.
Segíti az emésztést, az epepangásban szenvedő betegeknek (acholia) segít az epeelfolyásban és a görcsök oldásában.
Vesemedence- és húgyhólyaggyulladás esetén nagyobb mennyiségű víz hozzáadásával elkészítve belsőleg használják a teát.

A hársfatea fogyasztásnál fontos tudnivalók:

Napi fogyasztásra a maximálisan előírt 2-4 g (egyénenként eltérhet) forrázat használatát ne haladjuk túl.
Általában 7-10 nap folyamatos fogyasztást követően ajánlatos néhány napos szünetet kell beiktatni.
A hársfatea fogyasztása a szakemberek által előírt, terápiás adagok betartása mellett nem okoz panaszt, ezért tartsuk be az adagolás szabályait!
Idősek, legyengült betegek, szívbetegek lehetőség szerint csak rövid ideig alkalmazzák belsőleg a hársfavirág teáját, mert gyengítheti a szívet.

Reuma, isiász elleni gyógyfürdők, felfázás esetén ülőfürdőként, de borogatásként alkalmazva is kifejti gyógyító tulajdonságait, fájdalomcsillapító hatását.
A téli időszakban az átfázott, meghűlt testet átmelegíti, kellemesen nyugtatja a fáradt, legyengült szervezetet.
Fürdővízbe öntve nagyon kellemes a hatása, érdemes kipróbálni!

Hársvirág szörp készítése:


Egy 5 literes üveget megtöltünk alaposan megmosott hársvirággal. Rászeletelünk 2 nagy citromot. Ráöntünk 2 kg kristálycukrot, és 3 liter előzőleg felforralt, lehűtött vizet. Beleteszünk 1 kávéskanál citromsavat, és 1 kávéskanál borkősavat. Szalvétával kötjük le, hogy szellőzni tudjon. 3 napig érleljük, közben naponta 4-5 alkalommal megkeverjük. Amennyiben hosszú hónapokra szeretnénk majd eltenni, utolsó nap keverjünk bele 1 mokkáskanál nátrium-benzoát-ot. A 3. nap után leszűrjük, üvegekbe töltjük, és ledugaszoljuk.

Ebből a mennyiségből, körülbelül 3,5 liter szörp lesz.


Amennyiben szép sárga színt szeretnénk neki adni:

A karamellszínt úgy kell csinálni, hogy vagy 30 deka cukrot barnára karamellizálsz, majd ráöntesz három deci hideg vizet. Felforralod. (csomó mentes lesz) Kihűlés után közé kevered a sötétbarna lét. Semmi ízt nem ad, csupán színezi... Utólag is meg lehet csinálni.

MEGGYDZSEM HÁRSVIRÁGGAL

Hozzávalók: 2 kg szép meggy, 4-5 db szegfűszeg, 1 mkk őrölt fahéj, 1, 5 kg koronás befőző cukor, 15 db. hársfavirág, 1 dl rum, vaniliáscukor

A meggyet megmossuk és kimagvaljuk és ledaráljuk a nekünk tetsző rostán. Aztán egy szűrőbe tesszük és hagyjuk 3 órahosszat lecsepegni. A levet egy lábasban felforraljuk, de előbb beletesszük a cukrot a szegfűszeget, és a fahéjat. Állandó kevergetés mellett főzzük 20-25 percig. Ekkor beletesszük a ledarált meggyet és a hársfavirágot, majd főzzük tovább még 20 percig, ekkor a tűzről levesszük és kevergetve lehűtjük, majd beleöntjük a rumot, jól elkeverjük, és letakarva másnapig pihentetjük. Másnap a tiszta üvegekbe fél literre számítva, beleöntünk fél zacskó vaníliás cukrot. Teleszedjük az üvegeket dzsemmel és lezárjuk. Egy megfelelő lábasba vizet öntünk és belerakjuk az üvegeket. Alágyújtunk, és a forrástól számítva 25 percig forraljuk. Hagyjuk kihűlni, majd a helyére rakjuk!

A Hársfa egyéb hasznosítása

Hársfának nemcsak a virága hasznos, a fakérge rostjából kalapálással nyert mézgát daganatok és sebek gyógyítására szokták felhasználni.
Maga a puha, fehéres hársfa szívóssága folytán faszobrászatra, esztergályozásra, konyhalapok (vágódeszka, gyúródeszka…) és asztallap készítésére alkalmas.
A hársfaháncsot derítésre, megszenesített fáját rajzolásra használják.
A nemes vad, kecske és birka kedvenc takarmánya a hársfalevél.
A hársfalevél pora zsályalevél porával elkeverve kitűnő fogport ad.

Hársfa, mint jelkép

A hársfa a régi feljegyzések szerint a vágyakozás, gyöngédség, dal és a szerelem jelképe volt.
A lombos hársfák alatt tartották, de tartják még ma is egyes vidékeken az ünnepi táncokat, ünnepélyeket, lakodalmakat.
A hársfa nagy megtiszteltetésben részesül, amennyiben oltárképeket függesztenek rá és imazsámolyokat építenek hozzá.
A szlávok nemzeti jellegének szimbóluma a Hársfalevél.

Az én mottóm az, hogy a gyógyhatású növények nem csodaszerek, csak nélkülözhetetlenek a testi-lelki bajaink ápolásánál.

(Fűben-fában az orvosság)


A szőkedencsi hárs

A szőkedencsi hársat 700 évesre becsüljük, tehát az Árpád-ház kihalása környékén láthatta meg a napvilágot. 
Gyökeret azonban még ennél is korábban ereszthetett! 
A körben álló, szorosan egymáshoz simuló hatalmas törzsek arról árulkodnak, hogy ők egy anyanövény sarjai. 
Ha ez így van, akkor az anyatő akár Szent István királyunk országlását is láthatta, sőt, még Árpád apánkat is megérhette. 
Ami nekünk történelmi távlat, az ennek a fának nem is oly nagy idő! 
A nagy öreg sok régi történetet ismerhet, nagy titkokat őrizhet.


A szőkedencsi hárs az ország nevezetes fáinak egyike. 
Kevés hatalmasabb, öregebb hársról tudunk! 
Érdekes, hogy az öreg fák régi kutatói, Kaán Károly, Rapaics Raymund, Balogh András nem említették. Az újabb idők farajongói viszont már hírt adtak róla. Tardy János a „Magyarországi települések védett természeti értékei” című nagy összeírása említi a fát. Így ír róla: 
„Kora és mérete alapján dendrológiai ritkaság, és az országban talán egyedülálló példány”. Pósfai György faimádó megmérte és bemérte a temetődombi óriást.

A fa pontos helye: ÉH 46,55590, KSZ 17,26072. A helymeghatározás kis pontatlansága nem jelenthet ellenére rátalálnak, akiknek kedvtelése a bemért nevezetességek felkeresése. Ők a Geoláda mozgalom hívei, akik egyik üzenődobozukat a szőkedencsi hárs nagy üregébe helyezték el.

De aki nem műholdas térképpel tájékozódik, az is könnyen megleli a fát. Ha a 7-es jelű főúton halad a főváros irányából Nagykanizsa felé, akkor a 183 km-t elérve, bal kéz felől könnyen meglátja a magasra ágaskodó, hatalmas fát. Messziről is látszik, hogy a fa alatt sírok sorakoznak, a szőkedencsi temető sírjai. A temető mellett hiába keressük a települést, az innen még jó két fertályórai járásra, az út másik oldalán van. E főút mellett biztosan nincs, de talán máshol se még egy ilyen település, ahol a faluban elbúcsúztatott halottat utolsó útjára a forgalmas utat keresztezve kell elkísérni. Az országút régi idők óta, talán régebben is, mint mi gondolnák, ezt a nyomot tapossa. Ez nem lehet oka a helyzetnek. A falu a török időben települt az út túloldalára. A fa már felnőtt korú lehetett, mikor láthatta elnéptelenedni maga mellett a települést. A fák nem tudnak elmenekülni, mindig maradnak őrizni az eltemetett múltat.

Az útról azért is könnyű meglátni a fát, mert magaslaton áll. Sőt, ha alaposan szemügyre vesszük a vidéket, akkor észrevehetjük, hogy szinte ameddig a szem ellát, mindenre rálátunk. No, nem magasról, de azért felülről szemlélhetjük a tájat. A sírkert és a régi Dencs egykor a környék legmagasabb dombjára épült, a fa pedig ennek legtetején áll. Olyannyira, hogy a talaj nem is tudott megmaradni a fa alatt, folyamatosan csúszik ki a lába alól. Így meséli el nekünk a fa, hogy milyen magas volt a domb annak idején. Erős, vastag gyökerei belemarkolnak a földbe, és nem engedik teljesen lekoptatni a dombtetőt.

A temetődombi fa kislevelű hárs.

A faj Európában, és azon belül Magyarországon is honos. Tölggyel, gyertyánnal összefogva nagy területeket hódítottak meg, erdősítettek be a Dunántúlon és az Alföldön is. A szőkedencsi hársnak nem kellett nagy utat bejárnia, hogy ide kerüljön. Szülei a környék erdeiben élhettek annak idején. A kislevelű hárs nem a dombságok, inkább a hegyvidékek növénye, de az ilyen szőkedencsi, meszes talaj igen kedvére való, ahol nagy kort képes megélni. A fa ma is jó állapotban van. Gyökere ép, egészséges, erősen tartja, és gazdagon táplálja a fát. A gyökérnyak jelzi, hogy a fa körüli terep a jelenleginél jó egy méterrel magasabban volt valamikor. Törzse a korához képest rendben van, sokáig képes a táplálékot a gyökér és a korona között közvetíteni. A törzsén lévő odvak nem veszélyesen nagyok. Csak az egyik törzs kezdett kidőlni a kötelékből. A veszélyre a gyökérnyak és egyes támasztógyökerek repedése figyelmeztet.

Koronája hatalmas és csodálatos. Szép ágrendszere csodálói lábai elé hajlik. Egészséges, zöld lombköpönyege a földet súrolja, mint királyok palástja. A hársnak láthatólag sok ideje van még hátra!


A szőkedencsiek nemcsak szeretik és büszkék a hársukra, de derekasan gondoskodnak is róla! Elődeink is kedvelték, főleg virágának nektárja, terméséből főzött teája, faragható fája miatt. A templomok oltárát díszítő faragások, szobrok is hársból készültek. A nagy, öreg fák legtöbbje kastélyok kertjében áll, a birtokosok védelme alatt. Ennek a fának gazdája ellenben a közösség. Hogy mi módon óvták, védték az emberek, arról több meséje is van a fának. Az első, hogy a legszűkösebb időkben sem áldozták fel melegedni vagy hajlékot építeni. Más fákból raktak tüzet és ácsoltak épületeket. Aztán mesél a szőkedencsi Varga Istvánról, az ő gondoskodó szeretetéről. István nagyon félthette a fát. Meg akarta óvni a haszonlesőktől. Fémlemezre domborított betűket, és a lemezt a fa törzsére szegelte. Apró pici szegekkel, hogy a fának ne fájjon. És így hirdette, hogy a fa védelem alatt áll! Sok-sok fára szögelt hirdetményt láttam, de nem emlékszem ilyen esetre, hogy valaki ne öncéljáról adott volna hírt.

Most is akad mesélnivalója az öreg hársnak a település gondoskodásáról!


A szőkedencsi hárs, és a fa szelleme a képen

Mesélheti, hogy Szőkedencs vidéket fejlesztett, és itt a vidékfejlesztés a hárs ápolása. A falu elment a vidék fejlesztésének hivatalába és pénzt kért az ápolására. Így esett meg az a történet, mely ritka, mint a fehér holló, hogy egy fa gondozására közel három millió magyar forintot lehetett költeni. A munkáknak most értünk a végére.
A legfontosabb feladat a korona megtisztítása volt. Fadoktoraink a száraz ágakat levágták és a vázágak üregeit kitisztították, lekezelték. Kötelekkel segítették a koronát megtartani, hogy a megfáradt, elnehezült óriási vázágak nagy viharban se szakadjanak le. Ehhez a gyógymódhoz minden kezelt, idős fa hozzájut. Ez még nem mesébe illő történet. De az már igen, hogy volt lehetőség a fa gyökérzetének megóvására is! A gyökérnyaktól lebukfencező földet a csurgó vonalán kívül egy térdmagasságú támfallal tudtuk megállítani. Sőt lehetőség nyílt a föld évenkénti, óvatos visszahordására is. De még arra is, hogy a támfal tövében árok kerekedjék, az árokba tápdús föld kerüljön, mely hosszú időre bőséges táplálékokkal látja el a fát. A többtörzsű fa egyik kiszakadófélben lévő törzsét is volt mód mankóval alátámasztani. Kerülhetett a fa mellé egy tábla, mely hirdeti annak dicsőségét és alája egy pad is, melyen a fa látogatói kényelmesen megpihenhetnek.

A hárs titka

A temetőben mindig sok titok lakik. Titkot őriznek azok, akiket itt eltemettek, talán titkot őriznek azok is, akik halottaikhoz járnak látogatóba, de sok titok tudója lehet a temetődombi hárs is. Talán a gondoskodást úgy hálálta meg, hogy egy titkát nemrégiben feltárta, melyet most látogatók is láthatnak. A falu őrizte emlékét egy kápolnának vagy templomnak, mely a hárs mellett állt egykoron, még a török idők előtt. Az ápoláskor ásott árok felfedte ennek a templomnak romjait. De az árkot a kíváncsiság tovább mélyítette. A mélyülő árok még régebbi idők, Árpád-kori templom maradványait tárta fel. A hárs, a templom és a település szorosan együtt élték életüket. A hársból hárs sarjadt, a templomra templom épült, a szülők gyermeket neveltek. A közösségnek Isten házára volt szüksége, a háznak szép környezetre, a gyülekező híveknek árnyékra. Így éldegéltek együtt a hárs és a falu. Így meséli a hárs a régi idők történéseit, az áttelepülésről, a dombtetőről, a gondoskodó falusiakról és az öreg templomról.
Ha valakinek erre vezet az útja, érdemes felkeresni az öreg mesemondót! Megérdemli a tiszteletet, érdemes körbetekinteni a csodálatos vidéken, gondolatban átölelni a fát, és beszédes lombjának árnya alatt csendben hallgatni, amint elsusogja történeteit.


Továbbá:

-Gyógynövények alkalmazása:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html




-Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html




Szeretettel,
Gábor Kati

                    www.wedev.hu




Szabó Lőrinc- Ima a gyermekekért

$
0
0

Szabó Lőrinc- Ima a gyermekekért



Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.


Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.


Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.


Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.


Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.


Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.


Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.


Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.


S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,


Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.


Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.


Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;


Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.



Lukács Sándor: Szabó Lőrinc - Ima a gyermekekért

video: http://www.youtube.com/watch?v=l2SpssonKVM



 






Republic: Szabó Lőrinc - Ima a gyermekekért


zene: http://www.youtube.com/watch?v=nN8vyPlNPnM




Szeretettel,
Gábor Kati

                    www.wedev.hu


Mit akarok a régi székely dalokkal? - Kodály Zoltán

$
0
0

Mit akarok a régi székely dalokkal?

Kodály Zoltán 1927.



Ezt kérdik még ma is egyre-másra. 
Még mindig vannak, akiknek szívében kőre hullott a mag, akiknek ezek a dalok nem mondanak semmit, legfeljebb kuriózumnak, múzeumba valóban nézik. 
Múzeum! 
Ellenségei oda szeretnék már zárni az egész magyarságot, hogy üveg alatt mutogassák. 
Jól is illene oda „festői népviselet”mellé, gramofonlemezeken eredeti székely dalok... 
De hiába. 
A magyarság még él és egyelőre nem akar múzeumi tárgy lenni. 
A székely dal is él, egy pillanatra sem hallgatott még el. 
Most éppen erősödik a hangja, mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. 
Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe. 
De hát olyan idegen, külön nép a székely? 
Lehet a szavát ennyire nem érteni? 
Ha kimutatják is a tudósok, hogy a magyarság tízféle szilánkból állott össze: aki közelebbről látta, tudja, hogy a magyar lélek egy-ugyanaz Somogytól Szatmárig és Csíktól Nyitráig. 
Ilyen volt valaha a magyar zene nyelve is. 
Valamikor a székely dal volt a magyar dal: törmelékei, maradványai a többi magyarság közt mindenütt ott vannak.


Hajdú Borbála 

Ma a székely a legmagyarabb magyar és a magyar csak úgy lehet újra magyar, ha mennél székelyebbé tud válni. 
Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésében. 
Mélyszántás, rigol-eke kell most a magyar léleknek, hogy újrateremjen. 
Ez a rigol-eke a székely dal, mely ha beleszánt a magyar lélekbe: ősi gyökeréig feltárja, kihozza napvilágra a kártékony férget, megújítja a talajt. 
Ezért akarnám elvinni minden magyar házba, hogy megérezze mindenki - ez vagyok, ennyi az elhasználatlan erő bennem. 
El akarnám vinni mindenhova, ahol négy-öt magyar összehajol, hogy ne kérdezzék - miért is?- , hanem azt mondják: ezért is, meg azért is, meg mindenért: élni érdemes és kell. 
Az utcán állítanám meg vele az embereket, mikor dúlt arccal loholnak a buszon vagy a falat kenyér után, hogy vigasztalást merítsenek a csodakútból. 

És el akarnám vinni a világot mindenüvé, ahol csak értenek a zene nyelvén, hogy ezen keresztül is jobban tudják meg, amit oly rosszul tudnak: hogy mi a magyarság! 

Ennyi mindent akarok a régi székely dalokkal!


Kodály Zoltán 1927.




SZERETETTEL GRATULÁLUNK! 

A Külügyminisztérium a Szentegyházi Gyermekfilharmóniát 

választotta ki az egész Kárpát-medencéből, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja (2013. június 4-én Trianon) alkalmából az Országház kupolacsarnokában adjon ünnepi hangversenyt.


A Fili a Szent Korona előtt felejthetetlen koncertet varázsolt a magyarság megmaradásának ünnepére meghívott kormánytagok, diplomáciai testületek képviselői, közjogi méltóságok előtt.

Lassan mindenki megismeri Őket!





Daniel Kinga Ez a vonat


A Szentegyházi Gyermekfilhamónia a Parlamentben - Himnusz 

Szentegyházi Gyermekfilharmónia - Parlament 2013.06.04. - Boldogasszony Anyánk
video: http://www.youtube.com/watch?v=Z38bzty-f8Q







Szeretettel,
Gábor Kati

                    www.wedev.hu









Viewing all 528 articles
Browse latest View live


<script src="https://jsc.adskeeper.com/r/s/rssing.com.1596347.js" async> </script>