Szeptember - Földanya hava

Szeptember - Földanya hava

Kalemandra Teremtészet- Földanya

„Itt van az ősz,

Itt van újra,

Lombot hullajt

az öreg tölgyfa.

Szemeid még látom,

Elfeledni nem kívánom.

Csókjaid várom,

s karjaidba vágyom!

Újra és újra merengek,

téged soha el nem feledlek,

ölelésed, mint a szomorú fűz,

tested olyan, mint a tűz!

Pár hét és újra látlak,

karjaimba akkor zárlak,

ha szemed fénye megéget,

s szíved tüzében elégek!”

(Tajti Zoltán)

Szinyei Merse Pál - Ősz

Szeptember 1. - Egyed napja:

1-jén kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését.

A néphit szerint, ha e napon vetik el a búzát bő termésre számíthatnak.

Időjárásjósló nap is e nap, ha esik, akkor esős lesz az ősz, ha nem esik, akkor száraz őszre számítottak.

Ha karácsonykor le szerették volna vágni a disznót, akkor e napon fogták hízóra.

Szeptember

népi mondóka

Amilyen az Egyed-nap,

olyan az egész hónap.

Az időt Kisasszonynapja,

négy hétre előre szabja.

Mihálykor az észak s keleti szél,

sok havat és kemény telet ígér.

Tóth Rozális - Ősz

Szeptember 8. - Kisasszony napja:

Kisboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka

Szűz Mária születésének napja.

A 11. század óta tartják számon.
Sok helyütt e nap volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje.

Egyes helyeken e napon kezdték meg a gabona vetését, e napra virradó éjszaka kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

Ez a nap jelezte a dióverés kezdetét, és a fecskék útra kelését is.

Időjárásjósló napnak is tartják, mert ha e napon bugyborékosan esett az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz várt rájuk.

Mednyánszky László - Őszi színek

Kányádi Sándor: Szeptember

Tele a hombár,

tele a raktár,

tele a kaptár,

tele a csűr.

Rászáll a nyár a

legelső sárga

levélre, s elrepül.

Ősz Erdélyben - Tarcsay Béla

Szeptember 12. - Mária napja:

Szűz Mária neve napja.

Az újkorban Bécs felszabadulása után vált a török alóli felszabadulás ünnepévé, kultusza rohamosan terjedt, amit a passaui Máriahilf (Segítő Boldogasszony) kegykép ihlette, ami előtt a hagyomány szerint 1683-ban Lipót császár Bécs ostroma alatt imádkozott a győzelemért.

Kovács Mária - Ősz

Illyés Gyula: Nyárutó

(részlet)

Ránk tör észrevétlen újra egy ősz, nézzed,

bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,

a sárga szőllőhegy illata leömlik

a völgybe s emeli, hajtja újra szívünk!

Ősz a Dunánál - Pusztay Ildikó

Szeptember 15. - Hétfájdalmú Szűzanya:

Mária anyai fájdalmára való emlékezés.

Az Ómagyar Mária-siralom ennek a kultusznak állít emléket.

Őszi fa - Gy. Molnár István

Jékely Zoltán: Ősz-köszöntő

(részlet)

"Habár orcánk pirítja még a Nap,

gyerünk, az őszt hintsük már szerteszét,

az őszt, melyet mint anya gyermekét,

majd egy évig hordtunk szívünk alatt.

Látod, még élünk! Nem nyelt el a tó,

kígyó se mart meg, szikla sem ütött,

s a régi helyről halljuk: a tücsök

lelkéből szól a régi altató…"

Szeptember - Turcsányi Béla

Szeptember 21. - Máté napja:

Máté evangélista napja. Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.

Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz.

Göcsejben is pelvahétnek nevezték
Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

Hollósi Simon - Tengerihántás

Petőfi Sándor: Szeptember végén

(részlet)

"Elhull a virág, eliramlik az élet…

Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!

Ki most fejedet kebelemre tevéd le,

Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?

Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre

Könnyezve borítasz-e szemfödelet?

S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,

Hogy elhagyod érte az én nevemet?"

Ősz a fák alatt - Rási Zoltán

Szeptember 29. - Szent Mihály napja:

Szent Mihály arkangyal ünnepe, aki a hagyomány szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője.

Vele függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is.

Szinyei Merse Pál - Őszi tájkép

Babits Mihály: Magyar szonett az őszről

(részlet)

"Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok

szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,

ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!

Már vége a násznak, megestek a lányok.”

Ez a nap a gazdasági év fordulója (a gazdasági évet lezáró ünnepek szeptembertől novemberig tartottak).

A Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.

Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is, ami után kezdetét vette a kukoricatörés.

E nappal megkezdődik az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tart.
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom.

Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Az Alföldön ez a nap volt általában a szüret kezdő napja is.

A szüret a 18.-19. század előtt általában csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött, utána a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság határozott időpontot adott meg rá, ami azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni.

A különböző szőlőtermő vidékek miatt a szüret ideje változó volt, figyelembe kellett venni az időjárási viszonyokat, a különböző szőlőfajták érési idejét. Így volt az Alföldön általában szeptember 29-e a szüret kezdő napja, Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén október 15. Terézia napja, Kőszeg vidékén október 21-én, Orsolya napkor, Tokaj-Hegyalján pedig október 28-ig, Simon-Juda napjáig kezdték meg a szüretet.

A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus is tartozik (ez olyan szokás, amely elősegíti a több termést).
Göcsejben pl. a szüret végeztével lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés.

Bőségszaru

A hatalmas szarv, amelynek kiszélesedő szája ontja magából a föld gyümölcseit, több jóakaratú istenségnek és allegorikus alaknak az attribútuma, egyúttal a minden rosszat rejtő „Pandóra szelencéjének” ellentétpárja (ez utóbbi, mint láthattuk, szintén az időszak jelképe).

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép őszre számíthattak.

Jékely Zoltán: Fecskék

"A villanydrót öt égi vonalán

izgága hangjegyek a füstifecskék.

Ha lejátszhatnám, bennük már az estét

s az ősz első akkordját hallanám."

Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

A pereszlényiek kemény telet jósoltak, ha Mihály napján dörög.

Néhány időjárásjósló közmondás erre a napra:

Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”
Vagyis aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember.