Barátom az örök Fibonacci - Az aranymetszés szabályai szerint

Barátom az örök Fibonacci

Az aranymetszés szabályai szerint

Az Univerzum örökérvényű törvényei

Számok a természet mögött

A következő videó nagyszerűen bemutatja az egységet a tudomány és az élővilág között. Minden matematikát tanulni kezdő iskolásnak ilyen és hasonló videók megtekintésével lehetne kedvet csinálni a tanuláshoz.

A videót megtekintve mindenkiben tudatosulhat, hogy a számok és a matematika világa lépten-nyomon körülvesz minket.

Cristóbal Vila kisfilmje remekül mutatja be a természetben előforduló, matematikailag leképezhető mintázatokat.

video:

http://vimeo.com/9953368

A videóban szereplő törvényszerűségek

Vegyük sorra a kisfilmben szereplő matematikai elméleteket, törvényszerűségeket, számsorokat és arányokat.

Természetesen mindezt csak szigorú tömörséggel, és emészthetően!

Fibonacci számsor

A természetben számtalan alakzat leírása követi az úgynevezett Fibonacci számsort, például a csigák háza, az emberi test, vagy egy hétköznapi brokkoli.

A Fibonacci számsorozatban minden szám az első kettő után – az azt megelőző kettő összege.

Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb.

Minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az aranymetszéshez fog közelíteni (ami megközelítőleg 1:1,618 vagy 0,618:1).

Ez jól megfigyelhető a filmben a nautilus (tengeri csiga) házának felépítésén keresztül is. Leonardo Fibonacci 1202-ben, a szaporodó nyulak számán gondolkodva alkotta meg a számsort.

A híres matematikus arról is nevezetes, hogy ő terjesztette el az arab számokat Európában a Liber Abaci című könyvével.

Aranymetszés

Az aranymetszés vagy aranyarány, a film egy másik meghatározó pontja.

Ez egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.

A számsor különlegessége, hogy bár nem mértani sor, azaz a számok hányadosa nem állandó, de ahogy egyre nagyobb számokat nézünk, úgy közeledik a hányados az 1,618-hoz, amelyet ma aranymetszésként ismerünk (két szakasznál a kisebb úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb a kettő összegéhez).

Voronoi sokszögek

A videó harmadik szegmense a voronoi sokszögek, vagy cellák.

A szitakötő szárnyának mintázata ez alapján épül fel, amit a film is modellez.

A Delaunay háromszögelés és a Voronoi sokszögek már a 20. század matematikájának világa, a 2 és 3 dimenziós térinformatikában alkalmazzák.

(Szerző: Fodor Márta)

Barátom az örök Fibonacci - Az aranymetszés szabályai szerint

c. képalbumom itt látható:

https://www.facebook.com/media/set/edit/a.425971597424549.94583.100000351385479/

A SZFINX

Érdekes megjegyezni, hogy az arabok a
Szfinxet ABU HUN névvel illetik.
A HUN ABA első teremtő erőt jelent.

A Szfinx és a mellette elhelyezkedő piramisok - az aranymetszés szabályai szerint

A Szfinx alatt

Magyarul ez is érthető, hisz az (a)BA ékjelének (X) jelentése is az ősi magyar írásban nemző, teremtő erőt ad.

Ugyanakkor az is érdekes, hogy kozmikus hitükben a maják a Tejút közepét, a csillagok születésének helyét, hasonlóan HUNAB KU névvel illetik, ami nyelvükön anyaméhet jelent, mely ugyancsak a teremtésnek a helye. – (Julius Radics)