TURÁNI NÉPEINK

TURÁNI NÉPEINK

A magyarok eredetét a turáni népeknél kell keresni, és nem a finnugoroknál!

Turániak - Dávid Júlia alkotása

„Földi Élet hajnalán az Égből jött Ősanyánk,

Anyahita-Ardvisura elhozta tanítását.

Igazat szólt! …Arvisura.

Ata-Isis Ősatyánk megteremté birodalmát,

Gyermekei a Tóremek megalkotják a hét szintes Életfát.

Földi világ, Égi világ Egy lesz.

Anya hite terjed, mert egyek leszünk az Égiekkel, kik elküldték a tudást.

Egybe kelt az Ég a Földdel, annak jó Életével, fákkal, növényekkel, állatokkal emberekkel.

A tudás, a hit, a szeretet eggyé kovácsolta az alsó világot.

Szövetséggé Agaba tette, az örök időkre megkötött 24 Hun Törzsünk Szövetségét.

Földi – Égi Birodalom a miénk, hol Hit, Szeretet és a Tudás.

Mert a Világfán élők nem maradnak soha egymaguk.

Szövetség a Földön az Égben.

Anyahita Ősanyánk gyermekei szétszóródtatok a Földön.

Éltünk e szellemben, összetartozván jóban s rosszban.

De több ezer év után Égi-Földi szövetségünk meggyengült.

Hol a hitünk, hol a szeretetünk?

Ardvisura-Anyahita, az Igazszólás benned van, ha hiszed és megéled az...

...Életfa egységét..., annak szeretetét, melynek része vagy.

Legyünk eggyé Hun testvérek, kik egy Anyától származunk, egy Vérből.

Magyarok, Úzok, Jászok, Kunok, Avarok, Kabarok és Székelyek.

Kazahunok. Türkök, Lettek, Bolgárok, Manysik, Hantik, Marik, Tatárok, Mongolok, Manzsuk, Suomák, Vótok, Baskirok, Ujgurok, Észtek, Komik, Csuvaszok, Vepszék, Mordvinok.

Szkíták, Saka-szkíták, Pamír-szkíták, Parszi-szkíták, Baka-szkíták.

Örmények, Kovádok, Sambék, Karjalaiak, Garaúzok, Szavárdok, Élamiták, Hokjenek, Fokjenek, Hikszoszok, Pártusok, Sumirok, Szabírok, Szogdok, Ahájok, Barszilok, Muromák, Mescserek, Akkádok, Alánok, Kurdok, Onugorok, Tuvák, Burjátok, Káldorok, Etruszkok, Baszkok.

Jürcsik, Ajnók.

Indijók, As, Maja, Béla és Kecsuák…

Sokan elvesztek, sokan beolvadtak, sokan megfogyatkoztak.

Arvisura, a titkok őrzője, az Igazszólás üzen nekünk.

Vízöntő Világhónap hajnalán, Tiszta vizet önts a kupába a Tiszta forrásból!

Test, Lélek, Szellem, Ég, Föld…a Nagy Természet segít az úton.

Tudd, rajtunk múlik!” - Arvisura

A 24 törzs népei

- HANTI ÉS MANYSI FÖLD:

Autonóm közigazgatási egység az Urál-hegységtől keletre.

Területe: 523 100 km², lakossága: 1 432 800 fő (2002), 1 469 000 fő (2005).

A körzet központi folyója Nyugat-Szibéria legnagyobb folyama, az Ob.

Középső szakaszán kelet-nyugati irányban szeli át a körzetet, balról itt torkollik belé legnagyobb mellékfolyója, az Irtis.

Torkolata alatt az Ob egyre több mellékágat képez, északnyugat felé, majd észak felé fordul, és alsó szakaszán két nagy ágra (Kis- és Nagy-Ob) és rendkívül sok kis ágra bomolva folytatja útját a Kara-tenger felé.

A körzet Szibériában, az Északi-Uráltól keletre, az Ob folyó középső és alsó folyása mentén fekszik.

A hatalmas Nyugat-szibériai-alföld központi részét képező Közép-Ob-alföld alacsonyan fekvő vidék, tengerszint feletti magassága 50–80 m.

- ÚZOK vagy OGUZOK:

Az úzok az oguz törzsszövetség tagjai voltak.

A Kaszpi-tengertől keletre lévő területen élnek.

Az Aral-tó (kazakul: Aral Tengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.

A Turáni-alföld a Dél-Urál, a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Tien-san közötti ma hatalmas sivatagos terület.

Valaha a négy világtáj kereskedelmi útvonalai találkoztak e térségben.
Keletről a Selyem Út egyik elágazása, délnyugatról Mezopotámia, illetve Bizánc felől induló, délről pedig a perzsa útvonalak futottak itt össze és találkoztak a keletről jövő nagyállattartó lovas népekkel.

Selyemút

Nyugatról a sivatagos Usztyurt-fennsík (Uszt-jurt) 200 méteres magasságba törő szirtjei, keletről a Kizil-kum sivatagos vidéke (és ennek északnyugati része, a Golodnaja-sztyepp) határolja.

Északon, a Szir-darja deltájánál a tótól elkülönült, de azzal összeköttetésben állt a Kis-Aral-tó.

Aral-tó 1970 - ben

Aral-tó 2008 - ban

Az 1960-as évekig délről az Amu-darja, északkeletről a Szir-darja táplálta

Az úz, guz, oguz ugyanannak a népnek a neve.

Egyes történetírók turkoman vagy koman (kun), az oroszok polovec néven is nevezték őket.

Az úzok nyugati törzsei a 9. század végétől Kelet-Európában éltek, egyes csoportjaik „fekete kunok” néven a középkori Magyar Királyság területén telepedtek le.